Forrásadó: hogyan kaphatjuk vissza a pénzünket?

Aki külföldiként Svájcban dolgozik, annak a jövedelemadót közvetlenül vonják le a bérébôl. De a forrásadónál is érvényesíthetôek levonások és adó igényelhetô vissza.

Eltérôen a svájci polgároktól a külföldieknek nem kell évente adóbevallást kitölteniük és beadniuk. Mivel azoknak a külföldieknek, akik Svájcban dolgoznak és nem rendelkeznek letelepedési engedéllyel (C-Bewilligung) a forrásadót vonják. Szintén forrásadót fizetnek az ingázók és a hetelôk, akik ugyan külföldön laknak, de Svájcban keresik meg a betevôt.

A forrásadónál a jövedelemadót közvetlenül a bérbôl vonják le. Az adót a munkaadó számítja ki és fizeti be az illetékes adóhatóságnak. A forrásadót kantonális szinten szabályozzák, ami miatt a fizetendô összegek kantononként jelentôsen eltérnek. Jövedelemtôl és kantontól függôen a forrásadó a jövedelem 6 és 20 százaléka között változhat. Ha az éves jövedelem meghaladja a 120 ezer frankot, akkor utólag egy rendes adókivetés következik, azaz az adózónak bevallást kell benyújtania, amire az adóhatóság meghatározza a befizetendô adót, természetesen a már befizetett forrásadó levonásával.

A forrásadónál is lehetséges levonásokat érvényesíteni és így adót megtakarítani. A határidôk és a feltételek itt is kantononként eltérnek. Zürich kantonban például a forrásadó visszatérítésére vonatkozó kérvénynek a következô év márciusának végéig be kell érkeznie az adóhatósághoz. Ellenpéldaként Aargau kantonban a visszatérítés öt évig lehetséges.

Leginkább az illetékes adóhatóságnál tudunk informálódni arról, hogy milyen határidôk érvényesek illetve milyen levonásokat érvényesíthetünk. Zürich kantonban egyebek között a következô ráfordításokkal kérvényezhetünk forrásadó kiigazítást:

  • Hitelkamatok
  • Befizetések az önkéntes magánnyugdíjpénztárba (3. oszlop/Säule 3a)
  • További befizetések a kötelezô magánnyugdíjpénztárba (BVG)
  • Gyermektartásra fordított összegek (Alimente)

A kérvény mellé csatolnunk kell a megfelelô nyugtákat és igazolásokat. Ügyeljünk a határidôkre, mert a késve beérkezô kérvényeket nem veszik figyelembe és így az esetleges visszafizetések elvesznek.

Irataink megőrzésének ideje Svájcban

Azt mindenki tudja, hogy a vállalkozókra szigorú iratmegőrzési szabályok vonatkoznak. Mi van a magánszemélyekkel? A  törvényben  nincs szabályozva, hogy a  magánszemélyeknek is iratmegőrzési kötelezettsége lenne.

Miért őrizzük meg mégis az iratainkat? Mit és mennyi ideig őrizzünk meg?

Ha bármi szerződésből eredő vitánk keletkezne vagy éppen az adóhatóságnál kell valamit bizonyítanunk, akkor sokat segít, ha minden papírunk megvan.

A számlákat az elévülési idő végéig(5 év) lehetőleg ne dobjuk ki, különben elég nehéz lehet jótállást, garanciális igényeket érvényesíteni.

Az orvosi-, bérleti díj, a különböző szakemberek számláinak megőrzési ideje 5 év. De ugyanez vonatkozik a biztosításunkra és a bérpapírjainkra is. A bérpapírjaink megőrzése egy későbbi munkanélküliségnél nagyon fontos lehet.  A pénztár kérni fogja tőlünk ezeket a papírokat.

A bankszámlakivonatainkat 10 évig kell megtartani.

Amit életünk végégig meg kell tartani a nyugdíj jogosultsághoz szükséges irataink, örökségről, az ajándékozásról szóló papírjaink vagy éppen a házasságkötéskori bankszámlakivonatunk. Fontos itt megjegyezni, hogy a munkahelyünktől kapott bizonyítványaink is kellhetnek egy későbbi munkahelyváltásnál. Ezeket is őrizzük meg.