Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó?

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó, ha nem tartózkodom otthon? A svájci bérleti jog lehetőséget ad erre, ez azért nem jogosítja fel a bérbeadót arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a bérlőt, hogy takarít vagy nem.

Mikor jöhet be a bérbadó a lakásba? Ha felújítást tervez, bérbeadás vagy az ingatlan eladása miatt a bérlő nem tagadhatja meg a belépést. A bérbeadó köteles legalább 24-48 órával előre jelezni a pontos időpontot. Ha nem megfelelő nekünk, jelezzük rögtön és lehetőleg mi ajánljunk fel egy újabb időpontot. Ha indokolatlanul nem engedjük be a bérbeadót a lakásba, akkor az esetleges károkozásért felelnünk kell. Ha az egész házban munkálatokat terveznek és pont a mi lakásunkba nem jutnak be, akkor bizony ne csodálkozzunk, ha kártérítésre köteleznek minket.  Ha a bérbeadó miattunk nem tudja kiadni a lakást, vagy eladni, mert nem működtünk vele együtt, kárpótlást követelhet.

Tehát, ha a lakásban munkálatokat kell végezni, akkor meg kell oldani a bérbeadónak és szakembereknek a bejutást. Bízzuk egy szomszédra vagy házmesterre a lakásunk kulcsát. Mindig gondoskodjunk arról, hogy a szakemberek, a lakást megtekintenő akaró következő bérlő,  vagy a leendő vevő belépést nyerjen.

Egyébként is, ha hosszabb időre elutazunk érdemes valakit megbízni, hogy figyeljen a lakásra és szükség esetén intézkedjen.

Olyan klauzula a bérleti szerződésben, hogy nekünk hosszabb elutazáskor kötlező leadni a kulcsot a házmesternél érvénytelen. Az sem érvényes, hogy a lakáshoz van kulcsa a házmesternek. Kivéve persze, ha mi bízzuk meg vele.

 

Berendezési és használati tárgyak elhasználódása a svájci bérleti jogban

Többségünk Svájcban bérlakásban lakik.  Sajnálatos módon előfordul, hogy valami elromlik, a padló megkarcolódik, a mosdókagylón repedés keletkezik. A leltár a kiköltözésnél alapos, a ceruza pedig, néha igen vastagon fog.

Mit kell kifizetni? Mennyit kell kifizetni? Hogyan számol a svájci bérleti jog? Milyen élettartammal számol a berendezési és használati tárgyak esetén a svájci jog? Ezek mind nagyon fontos kérdések és nem árt, ha tisztában vagyunk egy-két alapvető dologgal.

A bérleti jog kimondja, hogy a bérlőtől a normál használatból eredő kopásért nem kérhető kártérítés, ezt már a bérleti díjjal kifizette. Tehát, ha a képek helye látszik a kiköltözéskor a falon (nem a lyukak), akkor az a normál használatból ered. Bérlő azokért a károkért felel, melyek nem rendeltetésszerű használatból, gondatlanságból erednek, vagy ha túlhasználta a bérleményt.

Az, hogy a bérlőnek mennyit kell fizetnie a bérleményben okozott kárért, az a használati tárgyak élettartamától, amortizációjától függ.

Például, ha betörtük a fürdőszobában a műanyag tükrös szekrény üvegét, mely már 15 éve a lakásban van, a bérbeadó már nem kérhet érte kártérítést , mert ennek élettartama 10 év. Gyakorlatilag a bérleti díjjal kifizettük már.  Más a helyzet, ha a szekrény fémből van, mert ennek 25 év az élettartama, tehát 10 év még vissza van. Tehát, ha szekrény 1200 Frankba kerül, akkor 40% kártérítést kérhet, vagyis 480 Frankot a 10 év fennmaradó élettartamra.

A svájci bérleti jogban minden beépített berendezési, használati tárgynak meghatározott élettartama van. Ha kétségeink vannak ne írjuk alá az átvételi protokollt, mielőtt még kártérítésre is kötelezne az minket.