Hitel vagy mégse? Finanzierung vagy Finanzsanierung

A neten egyre többször botlunk bele, olyan felhívásba, hogy hitelt szeretne forduljon hozzánk,  mi nem kérünk hozzá semmilyen papírt, nincs hitel vizsgálat, sőt Betreibungsauszug sem kell. Nálunk mindenki pénzhez jut, mi nem utasítunk el senkit. Tudjuk, hogy a legkiszolgáltatottabb az ember, ha rászorul. Ezek a cégek ezt használják ki.

Ha azonban jobban megnézzük ezeket az ajánlatokat és az apró betűs részt is elolvassuk, akkor látjuk, hogy ez bizony nem hitel felvételt jelent, tehát a végén nem fogunk pénzt kapni. Az ajánlatok egy „adós mentést” takarnak, melyet igen drágán mérnek, ezt sajnos nem egy ügyfelünk a saját bőrén kellett megtapasztalja. Az ügyfél pénzt nem lát viszont annál „zsírosabb” számlákat fog a végén kézhez kapni, hiszen nem hitelt vett fel, hanem egy szanálásra kért és kapott ajánlatot. Tehát egy szolgáltatást vett igénybe, melynek ára van.  Ezek a cégek Svájcban nincsenek bejegyezve, csak fióktelepet üzemeltetnek, mely a valóságban postafiókot jelent.

Svájcban 2013 óta nem lehet előzetes díjat kérni egy hitelfelvételnél. (KKG) A kamatnak minden költséget tartalmaznia kell, tehát a hitelügyintéző is a banktól kapja a pénzt és nem az ügyféltől!

Nézzük a legfontosabbakat:

  • A hitelügyintézésnek nincs előzetes díja, költsége. Tehát sem elbírálási, sem ügyintézési díja. A kamatnak minden díjat, költséget tartalmaznia kell.
  • Nincs azonnali hitel Svájcban. Folyósítás a törvény értelmében az elbírált szerződés aláírásától számított 14 nap. Ez az eladósodás elleni védelem miatt van, hogy az ügyfél még egyszer át tudja gondolni.
  • Hitelkamatok Svájcban 4,7-15%-ig mennek. 15% felett már uzsoráról beszélünk. Nézzük meg a szerződést! Ne dőljünk be a túl alacsony kamatoknak!
  • A hitelezés Svájcban engedélyhez kötött tevékenység. (FINMA)
  • A céget ellenőrizzük le a Zefixben, hiszen hitelezést csak svájci székhelyű cég végezhet.

Ha bármi kétely merülne fel, inkább forduljunk tanácsért.

És akkor egy-két név a listáról, sajnos nem teljes és naponta kerülnek fel újabb nevek:

  • Rotshtein, Mandel & Partner AG
  • Aureum Beratung GmbH (ehemals Aurelis Beratungs GmbH)
  • cerberus-global.ch
  • Cavis Private Capital
  • Delta Asset Management AG, Lachen
  • EG Finance Consulting AG (ehemals EG Finanzvermittlungs AG)
  • ExpressFinanz, Zürich
  • First Credit AG
  • Fix-Kredit.ch
  • Goldstein Finanz Gruppe AG
  • Helvetic Private Capital AG
  • Letramministrazione SA, Lugano
  • my-kredit.ch
  • Premium Payment Partners GmbH
  • privat-direkt.ch
  • Phönix AG, Zürich
  • Simple Money
  • Sirius Finanz GmbH
  • Swiss Finance Group AG
  • Skyline Credit
  • Tiberius Consult GmbH, Lugano
  • Top AG, Zug
  • Topmoney
  • Terfin Beratung und Vermittlung GmbH, Locarno (ehemals Capvis GmbH, Locarno)
  • Valant Finanz AG
  • Weber & Partner International AG (ehemals Weber & Partner Associates AG)
  • USM Capital AG
  • finanzsanierung.ch
  • finanzenblog24.ch
  • Creditgate Finance 24

Forrás: © Reklamationszentrale, K-Tipp

 

 

 

Devizahitelek

Talán többek által ismert hír, hogy Szlovéniában az ottani legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú szerződést, azonban ilyen döntés Magyarországon sajnos egyelőre nem várható. Pár mondatban azért felvázolnám a jelenlegi lehetőségeket.

Mivel 2008-tól drasztikusan emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, egyre több adósnak okozott gondot a hiteltörlesztés. Elkezdődtek a „devizaperek”, melyek eleinte sikeresek voltak az adósok szempontjából, aztán 2014-15-ben jöttek a jogszabályi változások. Ilyen volt pl. a 2014. évi XXXVIII. törvény, melynek 3. § (1) bekezdése törli az ún. árfolyamrés kockázatát. Ugyanezen § (2) bekezdése pedig kötelezi a bankokat, hogy a pénznemek közötti váltásoknál az MNB hivatalos árfolyamát alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy ezek – a devizahitelesek „mentését” célzó – változások sokaknak nem biztosított jelentős javulást, így jelenleg is folytatódnak a devizaperek.

Az adósok a következő indokokkal fordultak Magyarországon a bíróságokhoz: egyoldalú szerződésmódosítás, THM változás, nem megfelelő felvilágosítás a hitelfelvételt megelőzően (árfolyamkockázat), valamint az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) nem ismerése, melyre azonban a bankok előszeretettel hivatkoznak.

Az adósok érvei között jelentős súllyal bír, hogy a devizakockázat átruházása a bankok felől a fogyasztókra tisztességtelen, azok megfogalmazása nem világos.

 

Mivel a devizahitelek felvételére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.) hatálya alatt került sor – mely 2014. március 15-ig volt hatályos, tehát az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a régi Ptk. vonatkozik –, a 200. § (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

 

Indok lehet még a devizaper elindítására a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, melynek 213. §‑a szerint: „(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

  1. a) a szerződés tárgyát,

[…]

  1. e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat”

 

A bíróságok több esetben hoztak az adósra nézve kedvező döntést, mint pl. a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyó 1.G.40.506/2016 számon folyó ügyben. Bizakodásra adhat okot a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.196/2017/5. számon hozott jogerős ítélete is.

 

Félreértés ne essék: senkit nem szeretnék pereskedésre biztatni, csak tájékoztatást nyújtani, hogy van lehetőség – és némi remény is –, hogy szabaduljon az adós az adósságának egy részétől.

Prämienverbilligung: ki igényelhet díjcsökkentést a betegbiztosítónál?

Az évrôl-évre emelkedô betegbiztosítási díjak egyre inkább terhet jelentenek a háztartásoknak. A betegbiztosítók emelgetik a biztosítási díjakat, tekintet nélkül a biztosítottak jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ez a biztosítottak számára növekvô anyagi megterheléshez vezet. Leginkább érintettek az családok, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. Nekik segíthet a kantonális betegbiztosítási díj csökkentés.

Az egyéni biztosítási díjcsökkentés (Individuelle Prämiumverbilligung, IPV) olyan kedvezmény rászoruló biztosítottak  alapbiztosítási díjára. A biztosítottak harmada profitál a biztosítási díj csökkentésbôl.

A díjcsökkentést a betegbiztosítási törvény (Krankenversicherungsgesetz) és a kantonális törvények szerint szabályozzák. Mivel elsô körben a kantonok felelôsek a díjcsökkentés megítéléséért, ezért eltérnek kantononként a feltételek.

A díjcsökkentés feltétele, hogy a kérvényezô biztosítással rendelkezzen és az adott év január elsején az adott kantonban lakóhellyel rendelkezzen. A kérvényezô jövedelmi viszonyainak is meg kell felelniük a kantonban elôírt feltételeknek.

A legtöbb kantonban az illetékes hatóság jelzi a rászorulóknak, ha jogosultak a díjcsökkentést igénybe venni, néhány kantonban azonban kérvényezni kell. Ha valaki teljesíti a rászorultsági feltételeket és mégsem kap díjcsökkentést, akkor jelentkezzen közvetlenül az illetékes kantonális hatóság tanácsadásán (Beratungsstelle, adóhatóság, SVA, Sozialamt, Gesundheitsamt). A kérvényt a kanton szabályai szerint kell beadni, a késve beérkezô kérvényeket elutasíthatják.

Ha valaki a rászorultsági feltételeknek megfelel, akkor nagy eséllyel visszamenôleg is jogosult a díjcsökkentésre. Sajnos itt is a kantonális szabályok irányadóak. A díjcsökkentés mértéke kantononként, életkor szerint és jövedelem szerint különbôzik. Fiatal felnôttek kevés jövedelemmel akár 200 frankot is kaphatnak, azaz évi 2400 frankot.

A betegbiztosítási törvény szerint (KVG) 2014 januártól a díjcsökkentést a biztosítónak folyósítják. A biztosító érvényesíti a díjcsökkentés összegét a biztosítási díjból.

 

Hazaköltöznél? Ezt jó, ha tudod!

Már írtunk róla, de mivel többször megkeresnek minket ezzel a témával, vegyük át a legfontosabb dolgokat.

Hazaköltözéskor is nagyon fontos a jó tervezés és a szabályok ismerete.

Az első és legfontosabb lépés a kijelentkezés a lakóhelyünk szerinti hivatalban (Gemeinde/Einwohnerkontrolle). A kijelentkezéskor kapunk egy nyomtatványt (Abmeldebescheinigung) az utolsó itt töltött napokban a legfontosabb papírunk lesz. Ezzel a papírral tudunk kijelentkezni a  kötelező egészségügyi biztosításból, szerződéseinkből. (pl: telefon, Billag) Azt mondanunk sem kell, hogy a lakásszerződésünket időben fel kell mondani, határidőkre pedig nagyon figyelni! (A svájci ismerősöm 1 hónappal később mondta fel a lakását és csak a következő időpontra fogadták el. Ez március 31.  lett és sajnos albérlőt nem talált, így 5 hónapig 2 lakást fizetett.)

Költözés: Fontos, hogy nem csak Svájcba költözéskor,  de hazaköltözéskor is kell egy listát írnunk a személyes tárgyainkról. Tehát az Umzugsgut fogalma hazafelé is érvényesül. Személyes tárgyainkat, melyek már 6 hónapja a tulajdonunkban voltak természetesen vám és áfametesen vihetjük haza.

A legtöbb embernél a gépjármű a legfontosabb kérdés, igen ezt is vám- és áfamentesen tudjuk hazavinni. Ha legalább 6 hónapja a nevünkön van és 1 éve nincsen Magyarországon bejelentett lakcímünk. Tehát, ha kijelentkeztünk Magyarországon! Ha nem jelentkeztünk ki, akkor tegyük meg, mert nem fogjuk tudni hazavinni a gékocsinkat az Áfa megfizetése nélkül. Sajnos a regisztrációs adó alól nem mentesülünk. Fontos tudnivaló, hogy 1 évig nem adhatjuk el a vámmentesen behozott személyes tárgyainkat – elsősorban a gépjárműre térnék ki – mert utólagos vám megfizetésére fognak minket kötelezni.

Sokszor írtuk már a TB-ből a kijelentkezést, ha hazaköltözünk, akkor nagyon fontos az újbóli visszajelentkezés, amit a törvény értelmében 15 napon belül meg kell tennünk.

A cikk csak általános tájékoztatásra szolgál.

Közlekedési szabálysértési bírságok, büntetések

Még egy kicsit járjuk körbe a közlekedési bírságok és büntetések körét. Azt már nagyon sokan saját tapasztalatból tudják, hogy egy-egy gyorshajtás tetemes bírsággal és büntetéssel is járhat.

A legenyhébb kategória:

  • Lakott területen: 0-15 km/h
  • Lakott területen kívül: 0-20 km/h
  • Autópályán: 0-25 km/h

Ha a gyorshajtás a legenyhébb kategóriába esik, ez csak bírságot von maga után, melyet 30 napon belül be kell fizetni. Ha nem fizetik be vagy ellenkezéssel élnek, akkor elindul egy büntető eljárás, mely akár jelentős eljárási költségeket is vonhat maga után.

Svájcban 2014 óta objektív felelősség van érvényben, vagyis akinek a tulajdona az autó az felel a gyorshajtásért. Tehát az autó tulajdonosától is beszedhetik a bírságot, akkor is, ha az autót egy harmadik személy vezette. (Halterhaftung)

A középső kategória:

  • Lakott területen: 16-24 km/h
  • Lakott területen kívül: 21-29 km/h
  • Autópálya: 26-34 km/h

Ebben az esetben már egy eljárás keretében az ügyészség megállapítja a bírság mértékét. Ha magyar viszonyokkal akarnám leírni, akkor azt mondhatnám, hogy egy szabálysértési eljárás keretében megállapítják a bírság vagy pénzbüntetés mértékét és akár egy határozott idejű járművezetéstől való eltiltást is kiszabhatnak. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés (Strafbefehl) esetében már vannak a bírság mellett eljárási költségek is. Ilyenkor van 10 napunk ellenkezéssel élni és irat betekintést kérni. Ha ellenkezéssel élünk, akkor egy rendes büntető eljárással kell számolnunk.

A legsúlyosabb kategória:

  • Lakott területen: 25 km/h-tól
  • Lakott területen kívül: 30 km/h-tól
  • Autópályán: 35 km/h-tól

Amíg az első két kategória még szabálysértés alá esik, addig ez már vétség kategória és egy rendes büntető eljárás keretében szabják ki a büntetést. A szankciók súlyosak a pénzbüntetéstől a közérdekű munkán át egészen a szabadságvesztésig.

A pénzbüntetés mértéke a napi tétel, melyet a fizetés mértékéhez igazítanak. Kiszámolása a következő : A fizetés 75% szabható ki büntetésnek ezt osztják el harminccal, ez lesz az egy napi tétel.

Tehát: Havi bér: 5.000,-Fr ennek a 75 % 3.750,-Fr : 30 az  125 Fr/nap az egy napi tétel összege.

Szabálytalan munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzés. Nagyon sokan dolgoznak különböző munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül külföldön. Elsősorban az ápolásra, házvezetésre gondolok. Itt most a klasszikus kölcsönzésről beszélek amikor a munkavállaló a cég alkalmazottja, tőlük kapja a fizetést, de nem a cég telephelyén dolgozik, hanem egy családhoz van kihelyezve. Tudni kell, hogy a munkaerő-kölcsönzés szigorúan szabályozott és engedélyhez kötött tevékenység. A határon átnyúló tevékenységet is be kell jelenteni, engedélyhez kötött és a cég akkor végezhet ilyen tevékenységet, ha otthon is folytat munkaerő-kölcsönzést. A legtöbb magyar munkaerő-kölcsönző Magyarországon egyáltalán nem végez ilyen tevékenységet, tehát nem is kaphat engedélyt Németországban, Ausztriában vagy Svájcban. Nagyon téves az a felfogás, hogy nem is kell ilyen engedély és minden teljesen legális. Abban a pillanatban, hogy az utasítási jog átkerül a kölcsönvevőhöz, tehát a családhoz már munkaerő-kölcsönzésről beszélünk. Akkor nem kellenének engedélyek, ha a családnak semmiféle utasítási, felügyeleti joga nem lenne a munkavállaló felett, hanem azt a kölcsönbeadó cég gyakorolná továbbra is, ami valljuk be lehetetlen. Hiszen abban a pillanatban, hogy a cég aláírta a szerződést a kölcsönbeadásról az utasítási jog is kikerül a kezéből. Gondoljunk bele, hogyan is tudná a cégünk meghatározni a napi tevékenységet, hogyan tudna minket bármire is utasítani, mikor nem is lát bele. Ha az utasítási, felügyeleti jog továbbra is a kölcsönbeadó cégnél maradna, teljes káosz lenne és senki nem alkalmazna így munkaerőt. Teljesen lehetetlen dolog, hogy a saját kereteim között egy idegen adjon utasítást vagyis a kölcsönbeadó mondja meg, mikor, ki és mit csinálhat.

Mielőtt elindulunk nézzünk utána a cégnek, aki kivinne minket dolgozni.  A büntetések összege nagyon magas és nem csak a céget büntetik. A cég vezetői ellen bizony büntetőeljárást is indítanak.

A következő cikk a vállalkozóként (színlelt önfoglalkoztatás) dolgozó ápolókról.

 

Elvált szülő vagyok

Ez a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

72 § (5) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,

d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

Nagyon sok vita van az elvált szülők jogairól. A fenti törvénycikk az oktatási intézmény tájékoztatási kötelezettségét taglalja. Mivel a köznevelésről szóló törvény nem tesz különbséget a felügyeleti jogot gyakorló és nem gyakorló szülő között, emiatt teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a felügyeleti jogot éppen nem gyakorló szülő semmiféle tájékoztatást nem kap az oktatási intézménytől. Erre a hibás gyakorlatra 2011-ben már az ombudsman is felhívta a figyelmet. A hvg cikk itt.

A Ptk is kimondja, hogy a felügyeleti jogot nem gyakorló szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (pl: pályaválasztás, külföldre költözés) döntési jogosultsággal rendelkezik. Ha a szülő nem kap az oktatási/nevelési intézménytől megfelelő tájékoztatást az nagyon megnehezíti a gyermekkel kapcsolatos lényeges döntések meghozatalát és ezzel az oktatási intézmény egy nagyon fontos jogától fosztja meg a felügyleti jogot éppen nem gakorló szülőt.

Magyarázom a munkahelyi bizonyítványom..

Munkahelyi igazolásról egy kicsit részletesebben. Munkahelyi igazolás  a munkakeresésénél egy nagyon fontos dolog. Gyakorlatilag e nélkül jelentősen romlanak az esélyeink a munkaerőpiacon.

Milyen igazolások léteznek?

  1. Schlusszeugnis, ahogy a neve is mutatja ezt a munkavállaló csak és kizárólag már a felmondás után az utolsó munkanapon fogja megkapni. Ilyen bizonyítvány máskor nem is állítanak ki. Ez a bizonyítvány minden releváns dolgot tartalmaz a munkaviszonyunkkal kapcsolatban. Meddig tartott a munkaviszonyunk a cégnél, milyen tevékenységi köröket végeztünk és milyen volt a munkavállaló viselkedése a munkahelyen.
  2. Zwischenzeugnis , ezt a munkavállaló bármikor kérheti, mindenféle magyarázkodás nélkül és a munkaadó köteles kiadni. A kötelezettségek ugyanazok mint a végbizonyítványnál. Különbség, hogy jelen időben íródik és a jelenlegi munkaviszonnyal kapcsolatban tartalmaz információkat.
  3. Arbeitsbestätigung,  melyet szintén bármikor kérhet a munkavállaló. Ez csak a munkaviszonyunk idejéről és a betöltött munkakörről ad információt. Munkavállaló teljesítményéről vagy viselkedéséről ez a munkahelyi igazolás semmiféle információt nem tartalmazhat.

Természetesen a munkahelyi igazolások kiadása és megfogalmazása nagyon sok konfliktus forrása. Fontos követelmény, hogy az igazolás objektíven, világosan fogalmazott legyen és az igazságot tartalmazza. Az igazolás segítse elő a munkavállaló jövőjét és ne annak akadálya legyen.

Legfontosabb adatok a munkahelyi igazolásban:

  1. Munkavállaló adatai, (név, születési idő, lakcím) munkaviszony hossza és betöltött pozíciója.
  2. Munkavállaló minden fontos tevékenysége a munkaviszonya alatt, előmenetele
  3. Munkaviszony alatti teljesítménye és viselkedése
  4. Munkavállaló minősítése és a felmondási indok

Dr. Kiss & Dr. Kovács tanácsadó iroda minden kérdésben szívesen áll rendelkezésre. Mi a jogban is otthon vagyunk.

Házi betegápolás Svájc

A téma nem véletlenül kerül elő, hiszen nagyon sok honfitársunk dolgozik a házi betegápolásban. Azt sem kell mondani, hogy a lakosság elöregedésével ez a probléma egyre inkább előtérbe fog kerülni.  Az ápolásra szoruló személyek száma nem csökkeni fog, hanem egyre inkább növekedni. Sajnálatos módon nem ritka a betegápolók kihasználása a túl hosszú munkaidők vagy éppen a szabadidő részleges vagy teljes hiánya. Sok esetben a betegápolók nem tudják/akarják megvédeni magukat, mert féltik a munkahelyüket – mely bármennyire rossz is – de jóval magasabb jövedelmet biztosít, mint otthon. A házi betegápolás foglalkoztatása többnyire a szürke zónában mozog.

Már több ország szabályozását is megnéztük, most nézzünk bele egy kicsit a svájci szabályozásba.

Svájcban a házi betegápolásban tevékenykedőkre ágazati kollektív munkaszerződés (NAV) vonatkozik.  Ez az ágazati szerződés szabályozza a munkaidőt, pihenőidőt, éjszakai munkavégzés tilalmát, egészségvédelmét, munkabért és a szabadságot is. Természtesen Svájcban ezek a szabályok is kanton függőek.

A törvényes minimálbér:

  • szakképzetlen munkaerő: 18,55 Fr/óra
  • szakképzetlen munkaerő, legalább 4 év gyakorlattal: 20,35 Fr/óra
  • szakképzett munkaerő svájci papírokkal: 22,40 Fr/óra

A háztartásban dolgozó munkavállalót megilleti a szabadság mely 4 vagy 5 hét, kantontól függően. Ha a munkavállaló nem tudja kivenni a szabadságot akkor kötelező azt megváltani.

Dr. Kiss & Dr. Kovács jogászai bármilyen további kérdésben szívesen állnak rendelkezésre.