Hitel, vagy lízing?

Gyakori gond, hogy valamire szükségünk van, de nincs elég pénzünk. Ilyenkor több lehetőségünk van arra, hogy az eszköz már most a használatunkba kerüljön, de az árát ne kelljen azonnal kifizetni, csak meghatározott időszak alatt. A leggyakoribb finanszírozási lehetőségek: a hitelintézetek (bank, takarékszövetkezet) vagy pénzügyi vállalkozások kölcsöne és a lízing. Mindkét esetben a finanszírozó „meghitelezi” az eszközt, az ügyfél részletekben fizet. Mindkét konstrukciónál van futamidő, kamat, törlesztőrészlet, esetleg hitelbírálati díj, elvárt önrész, saját erő is.

A lízing esetén a lízing tárgya – például autó – a lízingbe adó tulajdonában marad a lízingdíj utolsó részletének kifizetéséig. Ez a finanszírozónak nagyobb biztonságot jelent, így akár azokkal az ügyfelekkel is köthető lízingszerződés, akik nem felelnek meg a bankok hitelbírálati követelményeinek. A lízingbe vevő úgy használhatja a lízingelt eszközt, mintha az a sajátja lenne – élvezi az előnyeit, és viseli a működtetésének költségeit, valamint a kárveszély átszállásából származó kockázatot, viszont a futamidő alatt nem adhatja el. A tulajdonjogot gépjármű finanszírozása esetén a lízingbe adó úgy biztosítja, hogy csak a forgalmi engedélyt adja át az ügyfelének, a törzskönyvet magánál tartja.
A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg: az operatív (működési) lízinget és a pénzügyi (finanszírozási) lízinget.
Az operatív lízing esetében a szerződés tartalma nem a finanszírozás, hanem a szolgáltatás, amelynek keretében a lízingbe adó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbe vevő használatába ad, a lízingbe vevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat visszaszolgáltatja a lízingbe adónak. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adónál marad.
A pénzügyi lízing, amelynek keretében a lízingbe adó alapvetően finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződés lejártakor a lízingbe vevő jellemzően él a szerződés által biztosított vételi jogával, és ezzel megszerzi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát.
A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget.
A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjogátruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja.

Fontos, hogy a gépjárműlízing-szerződést sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedőknél, például autószalonokban köthetjük meg.

Természetesen létezik az úgynevezett „lakáslízing” is, mely lízingkonstrukciót azon ügyfelek részére ajánlják a lízingtársaságok, akik nem kívánják, vagy nem tudják biztosítani a jelzáloghiteleknél előírt önerőt, vagy nem felelnek meg a bankok hitelbírálati követelményeinek, illetve befektetési céllal vásárolnak. Előnye még, hogy nem kizárólag lakás céljára szolgáló ingatlanokra lehet igénybe venni, hanem például garázsokra, tárolókra is.

Szerződéskötés esetén a finanszírozóknak nemcsak a lízingkonstrukció kamatát kell rögzíteniük, hanem az ügyfeleket terhelő egyéb költségeket és szolgáltatási díjakat, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét is.
A lízingnél is alkalmazható a hitelszerződéseknél elterjedt deviza alapú (például euró, svájci frank) finanszírozási forma. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy deviza alapú finanszírozás esetén az árfolyamkockázat általában minket terhel, amennyiben a folyósítás és a törlesztés is forintban történik.

Nehéz helyzetbe kerülhetünk, ha nem tudunk fizetni, mert akkor vissza kell adni a gépjárművet vagy az ingatlant a finanszírozónak, aki azt értékesíti, és a kapott vételárból a hátralévő tartozásunkat fedezi. Ám gépjármű esetében előfordulhat, hogy az jóval kevesebbet ér, mint hátralékos tartozásunk. Ebben az esetben azonnal és egy összegben meg kell fizetnünk a különbözetet. Különösen nagy lehet a baj használt gépjárműveknél, ahol a finanszírozás költségei általában magasabbak, mint az újak esetében.

Létezik határon átnyúló lízing is. Ilyenről akkor beszélünk, ha a lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található. A magyar jogi szabályozás általában nem gördít akadályokat a határon átnyúló lízing elé, de kivételek persze itt is akadnak. A hatályos szabályozás szerint például termőföld nem kerülhet külföldi tulajdonba, ezért ennek tulajdonjog átruházással járó lízingje sem engedélyezett.

Hitelt leggyakrabban bankok nyújtanak. A hitel a pénzintézet által üzletszerűen (díjak, kamatok és egyéb költségek fejében) adott pénzösszeg, melyet az adós (az esetek túlnyomó többségében) részletekben köteles visszafizetni. Hitel igényelhető előre meghatározott céllal (áruvásárlás, ingatlanvásárlás), vagy cél nélkül (szabad felhasználás) is.

A legmarkánsabb különbség a két finanszírozási forma között az, hogy pl. autóhitelt csak magánszemély vehet fel, lízinget ezzel szemben vállalkozások és magánszemélyek is igényelhetik. Szintén fontos, hogy – ellentétben a lízinggel, ahol a tulajdonjog a lízingbeadóé marad –, hitel esetében a tulajdonjog az adósé, de így a bank kockázata is nagyobb, hiszen ha az ügyfél nem törleszti időben a tartozását, akkor hosszadalmas folyamat lehet, amíg a bank érvényesítheti a jogait és visszakaphatja a hitelbe helyezett összeget. Ezért a hitel esetében a költségek és a kamatok is magasabbak lehetnek.

Ingatlan vásárlása esetén – ha az lízingszerződéssel történik –, az ingatlant a lízingcég (lízingbeadó) vásárolja meg az eladótól, ezzel a tulajdonosává válik. Mi a lízingbevevő szerepét töltjük be, és az utolsó törlesztőrészlet megfizetésekor válunk az ingatlan tulajdonosává. Ettől függetlenül gyakorlatban mi tulajdonoljuk az ingatlant, mi vagyunk birtokon belül és a mi kötelességünk az állagmegóvás is.
Jelzáloghitelre történő vásárlás esetében az ingatlan tulajdonosai mi leszünk. A hitelt nyújtó bank is megjelenik a tulajdoni lapon, azonban „csak” a jelzálogjogát jegyzi be, ezzel biztosítva a követelését.

A díjak, költségek közel azonosak a két finanszírozási forma között, bár lakásvásárlásra kötött lízingszerződés esetén a vevő megspórolja az ügyvédi díjat.

Légiutasok jogai, járattörlés, jelentős késés esetén – kártérítési lehetőségek

Sajnos egyre gyakoribbak a nemzetközi repülőtereken a késések, járatkimaradások, járattörlések. Járjuk kicsit körül a témát.
Nézzük meg, milyen kompenzáció jár ilyen esetekben az utasnak.
Amennyiben egy járat késik, vagy az utas járattörlés, esetleg túlfoglalás miatt nem tud a tervezett időben utazni – amennyiben az a repülőtér, ahonnan az utazás kezdődött, vagy befejeződött volna (tehát az induló és/vagy érkező repülőtér) az Európai Unió területén található – a „sérelmet szenvedett utasnak” bizonyos jogai keletkeznek. Ezeket a jogokat az Európai Unió 261/2004/EK rendelete tartalmazza (Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról). Érdemes megjegyezni, hogy a rendelet ugyan úgy vonatkozik a hagyományos és a fapados járatok utasaira is.

Amennyiben egy légitársaság megtagadja a beszállást, vagy járattörlés, illetve túlfoglalás miatt nem sikerül utazni a tervezett időben, a légitársaságtól két dolgot lehet kérni a rendelet alapján:
1) A légitársaság egyéb módon juttatja el a lemaradt utast úti céljához – az eredetihez hasonló útvonalon
2) Visszatéríti a jegy árát.
A második esetben – amennyiben ez egy köztes repülőtér volt, tehát az utazás nem itt kezdődött volna – köteles visszajuttatni a légitársaság az utast díjmentesen az induló repülőtérre.

5 órát elérő, illetve azt meghaladó késés esetén szintén jogosult az utas a jegyár visszatérítésre, azonban a visszatérítést követően a légitársaságnak semmilyen más kötelezettsége nem áll fenn, azaz sem a továbbutazást nem kell biztosítania, sem egyéb segítség nyújtásra nem kötelezhető.

Mi minősül jelentős késének? Amennyiben a járat tervezett és tényleges indulási ideje között
1) 1 500 km távolságig legalább 2 óra,
2) az Unión belül 1 500 km fölötti, illetve egyéb (nem uniós) járatok esetén 1 501-3 000 km között legalább 3 óra
3) minden egyéb járat esetén legalább 4 óra
eltelik.

Jelentős késés, vagy járattörlés esetén az utas 3 óránként étkezési kuponra jogosult a földi személyzettől. Amennyiben ezt nem kapja meg, a megvásárolt étel és ital blokkját el kell tenni. A joggyakorlat szerint 3 óránként 15 € kártérítés követelhető utasonként. A légitársaság bizonyos esetekben – az útvonal hosszától és a késés időtartamától függően – köteles frissítőket, ételt, kommunikációs lehetőséget (például ingyen telefonhívást) és – amennyiben szükséges –, szállást is biztosítani. Mindezeken túl minden plusz kiadásról, ami a késés, vagy járatkimaradás miatt keletkezett számlát, nyugtát kell kérni. Ezen költségek – de legalábbis egy része – pénzbeli kártérítésként visszaigényelhető. Ehhez természetesen szükség van a késés igazolására (delay confirmation). Ez a földi személyzettől kérhető akár személyesen, akár e-mailban.

Utólagos pénzbeli kártérítés
Ha a légitársaság megtagadja a beszállítást, vagy törli a járatot, vagy ha a gép több mint 3 órás késéssel érkezik meg a jegyen feltüntetett célrepülőtérre, a fentieken túl, az útvonal hosszától függően 250–600 EUR kártérítésre lehetsz jogosult.

Az Európai Unión belül:
1) 1500 km vagy annál rövidebb útvonal – 250 EUR
2) 1500 km felett – 400 EUR
Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében:
1) 1500 km vagy annál rövidebb útvonal – 250 EUR
2) 1500–3500 km – 400 EUR
3) 3500 km felett – 600 EUR

Figyelem! Ha a légitársaság olyan helyettesítő járatot ajánlott fel, melynek indulási és érkezési időpontja nem tért el számottevően az eredetileg lefoglalt járat menetrendjétől, a kártérítés összege a felére csökkenhet.

Mikor nem jár kártérítés?
Nem köteles a légitársaság kártérítésre, ha:
1) a járatot a légitársaság rendkívüli körülmények (vis-maior), például rossz időjárási viszonyok, madárral való ütközés, sztrájk miatt törölte, vagy
2) a légitársaság legalább két héttel a járat menetrend szerinti indulása előtt tájékoztatott a járat törléséről, vagy
3) a légitársaság ugyanarra az útvonalra olyan helyettesítő járatot ajánlott fel, melynek indulási és érkezési időpontja nem tért el számottevően az eredetileg lefoglalt járat menetrendjétől.
A légi jármű műszaki meghibásodása nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát önmagában nem alapozza meg, hogy a cég kibújhasson fizetési kötelezettsége alól. A „rendkívüli körülményeket” mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e.

A fenti esetekben is fel kell ajánlania a légitársaságnak a választási lehetőséget:
1) Az utas a jegy árát szeretné visszakapni, vagy
2) a légitársaság – más járattal – juttassa el a lehető leghamarabb az úti céljához.

Mi alapján minősül egy járat töröltnek?
Ha törölnek egy járatot, az azt jelenti, hogy az érintett járat nem közlekedik, holott érkezett a társasághoz helyfoglalás. Olykor nehéz elhatárolni a járattörlést a jelentős késéstől. Ilyen eset adódik, ha a repülőtéren derül ki, hogy késni fog a járat és pl. az indulása áttolódik a következő nap hajnalra. Ha az eredeti járatszám helyett másik számot kap a járatunk, akkor járattörlésről beszélünk.

Járattörlésnek minősül:
1) ha légitársaság az utas foglalásán szereplő menetrend szerinti járatot nem indítja el, hanem átteszi egy másik menetrend szerinti járatra;
2) a repülő felszáll ugyan, de vissza kell fordulnia a kiindulási repülőtérre, az utas pedig egy másik járattal utazhat tovább;
3) a járat nem arra a repülőtérre érkezik, amelyik az utas jegyén úti célként szerepel, kivéve:
a) ha az utas elfogadta, hogy átfoglalással (hasonló szállítási feltételekkel, a legkorábbi utazási lehetőséggel) juttassa el a légitársaság úti céljába, vagy bármely más – az utasnak megfelelő – repülőtérre. Ebben az esetben járatkésésről és nem járattörlésről van szó;
b) az érkezési repülőtér ugyanazt a települést, várost vagy régiót szolgálja ki, mint a jegyen úti célként szereplő repülőtér. Ebben az esetben járatkésésről és nem járattörlésről van szó.

Tiltott tartalmak az Interneten és ezek megtekintése, megosztása

A közelmúltban egyik honfitársunk „tiltott tartalom terjesztése” miatt a rendőrség látóterébe került. Néhány mondatban tekintsük át, mit is jelent ez.

Mik azok a „tiltott tartalmak”?

Tiltottnak minősülnek azok a pornográf felvételek (képek, videók), amelyeken 18 éven aluliak láthatók, így azok készítése – akkor is, ha a felvétel(ek) a rajta “szereplők” beleegyezésével készült(ek) –, illetve megtekintése, megszerzése, megosztása a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 204. §-ába ütközik, vagyis aki így jár el, bűncselekményt követ el. A svájci büntető törvénykönyv az StGB. szintén szigorúan szankcionálja ezen cselekményeket. Itt jegyezném meg – bár valószínűleg sokaknak egyértelmű –, hogy a felnőtt pornó oldalak nem minősülnek tiltottnak, azok látogathatók.

Tiltottnak minősülnek továbbá a rasszista vagy idegen-, illetve fajgyűlöletre uszító tartalmak, valamint a bűncselekményre felbujtó oldalak is, pl. ha valaki öngyilkosságra próbál másokat rávenni, csoportos öngyilkosságot szervez, vagy másoknak tippeket ad az öngyilkossághoz.
A rasszista, idegen- vagy fajgyűlöletre buzdító/ösztönző szövegek vagy képek megosztása, terjesztése kimeríti a közösség elleni uszítás bűncselekményét, mely értelem szerűen szintén büntetendő. Ebbe a kategóriába sorolható az önkényuralmi jelképeket (ötágú vörös csillag, horogkereszt, sarló-kalapács, stb.) közzé tevő oldalak látogatása, képek megosztása, mivel ezek terjesztése, közszemlére tétele – hacsak nem oktatási céllal történik – szintén büntetendő.

A fentiekben részletezett tartalmak Facebookon – vagy más közösségi oldalon – történő megosztása jogszabályba ütközik, illetve azok letöltése, saját gépen történő tárolása sem megengedett. A hatóságok a számítógép IP címe – egyedi hálózati azonosítója – alapján meg tudják határozni a felhasználó személyét, még abban az esetben is, ha böngészőjét privát módban használja, tehát vigyázzunk, milyen oldalakat látogatunk, osztunk meg. A megosztással, továbbküldéssel esetleg akaratlanul is kellemetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat, illetve ismerőseinket, akiknek a tiltott tartalmakat továbbítottuk.

Gyermektartásdíj fizetése Svájcban dolgozó szülő és Magyarországon nevelt gyermek esetén

Egyre többször merül fel kérdésként, hogy amennyiben válásra kerülne a sor és az egyik szülő – általában az apa – Svájcban dolgozik, akkor a Magyarországon élő anya és gyermeke mennyi (gyermek)tartásdíjra lenne jogosult. Esetünkben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény akként rendelkezik, hogy – amennyiben az összegről a szülők nem tudtak megállapodni –, a tartásdíj összegét bíróság állapítja meg. Ennek során figyelembe veszik a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait, illetve vagyoni helyzetét. A tartásra kötelezett szülő által eltartott más gyermeke(ke)t. A gyermek szülőjének – a gyermekre tekintettel – juttatott ellátásokat, illetve amennyiben a gyermek jövedelemmel rendelkezik, annak mértékét. A tartásdíj mértéke általában a kötelezett jövedelmének 15-25%-a. Ezt a megelőző évi fizetésből számolják ki. Tekintettel azonban arra, hogy a svájci jövedelem – forintra átszámolva – legtöbb esetben jelentősen meghaladja a magyarországi béreket, érdemes kérni a bíróságot, hogy a tartásdíj összegét fix összegben határozza meg – a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A tartásra kötelezett szülő gyermeke „luxus igényeit” nem köteles kielégíteni. Megteheti, amennyiben úgy érzi, de nem kötelezhető erre. A gyermek tényleges szükségleteit a bíróság határozza meg.

Nézzük, mi a helyzet Svájcban. Itt kantononként eltérő mértékben határozzák meg a fizetendő díjat. A legelterjedtebb a Zürichi Kanton Ifjúsági és Szakigazgatási Hivatalának ajánlása. A tartásdíj mértéke természetesen Svájcban is a tartásra kötelezett jövedelmétől függ. A fizetendő összeg egy gyermek esetében 15-17%, két gyermek esetében 25-27%, és három gyermek esetében a tartásdíjra kötelezett jövedelmének 30-35% -a.
Ha a szülők nem rendelkeznek magas jövedelemmel, akkor – a gyermek szükségletei alapján – fix összeget állapítanak meg.

Gyermek életkora Berni megközelítés Zürichi megközelítés St. Galleni megközelítés
0 – 6 év 195 Fr. 200 Fr. 250 Fr.
7 – 12 év 275 Fr. 280 Fr. 340 Fr.
13 – 16 év 375 Fr. 375 Fr. 410 Fr.
17 év felett 470 Fr. 475 Fr. 500 Fr.

Svájcban is van mód fix összeg megállapítására. Amennyiben a felek (szülők) megegyeznek a tartás mértékéről, azt a gyámhivatalnak jóvá kell hagynia. Ha nincs egyezség, a tartás mértékéről a bíróság dönt.

Svájci rendszámú gépjárművel Magyarországra történő utazás

Kérdésként merült fel, hogy amennyiben valaki Svájcban vállalt munkát, de Magyarországon nem jelentkezik/jelentkezett ki és családja – felesége, gyermeke – Magyarországon tartózkodik, a svájci rendszámú gépjárművével beléphet-e Magyarország területére vámmentesen, azaz kell-e vámot fizetnie a jármű után.

A felvázolt esetben egy nem uniós áru – a gépjármű – kerülne ideiglenes behozatalra az EU vámterületére, melyre ideiglenes behozatali vámeljárás keretében van mód. Ennek – vagyis a teljes vámmentességnek – feltétele, hogy az áru (itt: gépjármű) tulajdonosának, illetve használójának – ha nem azonos a tulajdonossal – az Unió vámterületén kívül letelepedettnek kell lennie. Ha a két feltétel közül valamelyik nem teljesül, akkor csupán részleges mentesség adható. Amennyiben a tulajdonos és a gépjármű használója azonos, ez a probléma nem merül fel.
Összefoglalva: amennyiben a gépjárművel közlekedő személy igazolni tudja, hogy szokásos tartózkodási helye az EU vámterületén kívül – esetünkben Svájcban – található, akkor az illető az EU-n kívül letelepedettnek minősül, vagyis jogosult a teljes vámmentességre és a gépjárművet az EU területén használhatja. Természetesen a vámmentesség a kilépéskor is megilleti, azaz a visszautazáskor sem kötelezhető vámfizetésre.
A vámmentesség igénybevételéhez nincs külön nyomtatvány.

Hitel vagy mégse? Finanzierung vagy Finanzsanierung

A neten egyre többször botlunk bele, olyan felhívásba, hogy hitelt szeretne forduljon hozzánk,  mi nem kérünk hozzá semmilyen papírt, nincs hitel vizsgálat, sőt Betreibungsauszug sem kell. Nálunk mindenki pénzhez jut, mi nem utasítunk el senkit. Tudjuk, hogy a legkiszolgáltatottabb az ember, ha rászorul. Ezek a cégek ezt használják ki.

Ha azonban jobban megnézzük ezeket az ajánlatokat és az apró betűs részt is elolvassuk, akkor látjuk, hogy ez bizony nem hitel felvételt jelent, tehát a végén nem fogunk pénzt kapni. Az ajánlatok egy „adós mentést” takarnak, melyet igen drágán mérnek, ezt sajnos nem egy ügyfelünk a saját bőrén kellett megtapasztalja. Az ügyfél pénzt nem lát viszont annál „zsírosabb” számlákat fog a végén kézhez kapni, hiszen nem hitelt vett fel, hanem egy szanálásra kért és kapott ajánlatot. Tehát egy szolgáltatást vett igénybe, melynek ára van.  Ezek a cégek Svájcban nincsenek bejegyezve, csak fióktelepet üzemeltetnek, mely a valóságban postafiókot jelent.

Svájcban 2013 óta nem lehet előzetes díjat kérni egy hitelfelvételnél. (KKG) A kamatnak minden költséget tartalmaznia kell, tehát a hitelügyintéző is a banktól kapja a pénzt és nem az ügyféltől!

Nézzük a legfontosabbakat:

  • A hitelügyintézésnek nincs előzetes díja, költsége. Tehát sem elbírálási, sem ügyintézési díja. A kamatnak minden díjat, költséget tartalmaznia kell.
  • Nincs azonnali hitel Svájcban. Folyósítás a törvény értelmében az elbírált szerződés aláírásától számított 14 nap. Ez az eladósodás elleni védelem miatt van, hogy az ügyfél még egyszer át tudja gondolni.
  • Hitelkamatok Svájcban 4,7-15%-ig mennek. 15% felett már uzsoráról beszélünk. Nézzük meg a szerződést! Ne dőljünk be a túl alacsony kamatoknak!
  • A hitelezés Svájcban engedélyhez kötött tevékenység. (FINMA)
  • A céget ellenőrizzük le a Zefixben, hiszen hitelezést csak svájci székhelyű cég végezhet.

Ha bármi kétely merülne fel, inkább forduljunk tanácsért.

És akkor egy-két név a listáról, sajnos nem teljes és naponta kerülnek fel újabb nevek:

  • Rotshtein, Mandel & Partner AG
  • Aureum Beratung GmbH (ehemals Aurelis Beratungs GmbH)
  • cerberus-global.ch
  • Cavis Private Capital
  • Delta Asset Management AG, Lachen
  • EG Finance Consulting AG (ehemals EG Finanzvermittlungs AG)
  • ExpressFinanz, Zürich
  • First Credit AG
  • Fix-Kredit.ch
  • Goldstein Finanz Gruppe AG
  • Helvetic Private Capital AG
  • Letramministrazione SA, Lugano
  • my-kredit.ch
  • Premium Payment Partners GmbH
  • privat-direkt.ch
  • Phönix AG, Zürich
  • Simple Money
  • Sirius Finanz GmbH
  • Swiss Finance Group AG
  • Skyline Credit
  • Tiberius Consult GmbH, Lugano
  • Top AG, Zug
  • Topmoney
  • Terfin Beratung und Vermittlung GmbH, Locarno (ehemals Capvis GmbH, Locarno)
  • Valant Finanz AG
  • Weber & Partner International AG (ehemals Weber & Partner Associates AG)
  • USM Capital AG
  • finanzsanierung.ch
  • finanzenblog24.ch
  • Creditgate Finance 24

Forrás: © Reklamationszentrale, K-Tipp

 

 

 

Devizahitelek

Talán többek által ismert hír, hogy Szlovéniában az ottani legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú szerződést, azonban ilyen döntés Magyarországon sajnos egyelőre nem várható. Pár mondatban azért felvázolnám a jelenlegi lehetőségeket.

Mivel 2008-tól drasztikusan emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, egyre több adósnak okozott gondot a hiteltörlesztés. Elkezdődtek a „devizaperek”, melyek eleinte sikeresek voltak az adósok szempontjából, aztán 2014-15-ben jöttek a jogszabályi változások. Ilyen volt pl. a 2014. évi XXXVIII. törvény, melynek 3. § (1) bekezdése törli az ún. árfolyamrés kockázatát. Ugyanezen § (2) bekezdése pedig kötelezi a bankokat, hogy a pénznemek közötti váltásoknál az MNB hivatalos árfolyamát alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy ezek – a devizahitelesek „mentését” célzó – változások sokaknak nem biztosított jelentős javulást, így jelenleg is folytatódnak a devizaperek.

Az adósok a következő indokokkal fordultak Magyarországon a bíróságokhoz: egyoldalú szerződésmódosítás, THM változás, nem megfelelő felvilágosítás a hitelfelvételt megelőzően (árfolyamkockázat), valamint az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) nem ismerése, melyre azonban a bankok előszeretettel hivatkoznak.

Az adósok érvei között jelentős súllyal bír, hogy a devizakockázat átruházása a bankok felől a fogyasztókra tisztességtelen, azok megfogalmazása nem világos.

 

Mivel a devizahitelek felvételére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.) hatálya alatt került sor – mely 2014. március 15-ig volt hatályos, tehát az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a régi Ptk. vonatkozik –, a 200. § (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

 

Indok lehet még a devizaper elindítására a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, melynek 213. §‑a szerint: „(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

  1. a) a szerződés tárgyát,

[…]

  1. e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat”

 

A bíróságok több esetben hoztak az adósra nézve kedvező döntést, mint pl. a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyó 1.G.40.506/2016 számon folyó ügyben. Bizakodásra adhat okot a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.196/2017/5. számon hozott jogerős ítélete is.

 

Félreértés ne essék: senkit nem szeretnék pereskedésre biztatni, csak tájékoztatást nyújtani, hogy van lehetőség – és némi remény is –, hogy szabaduljon az adós az adósságának egy részétől.

Prämienverbilligung: ki igényelhet díjcsökkentést a betegbiztosítónál?

Az évrôl-évre emelkedô betegbiztosítási díjak egyre inkább terhet jelentenek a háztartásoknak. A betegbiztosítók emelgetik a biztosítási díjakat, tekintet nélkül a biztosítottak jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ez a biztosítottak számára növekvô anyagi megterheléshez vezet. Leginkább érintettek az családok, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. Nekik segíthet a kantonális betegbiztosítási díj csökkentés.

Az egyéni biztosítási díjcsökkentés (Individuelle Prämiumverbilligung, IPV) olyan kedvezmény rászoruló biztosítottak  alapbiztosítási díjára. A biztosítottak harmada profitál a biztosítási díj csökkentésbôl.

A díjcsökkentést a betegbiztosítási törvény (Krankenversicherungsgesetz) és a kantonális törvények szerint szabályozzák. Mivel elsô körben a kantonok felelôsek a díjcsökkentés megítéléséért, ezért eltérnek kantononként a feltételek.

A díjcsökkentés feltétele, hogy a kérvényezô biztosítással rendelkezzen és az adott év január elsején az adott kantonban lakóhellyel rendelkezzen. A kérvényezô jövedelmi viszonyainak is meg kell felelniük a kantonban elôírt feltételeknek.

A legtöbb kantonban az illetékes hatóság jelzi a rászorulóknak, ha jogosultak a díjcsökkentést igénybe venni, néhány kantonban azonban kérvényezni kell. Ha valaki teljesíti a rászorultsági feltételeket és mégsem kap díjcsökkentést, akkor jelentkezzen közvetlenül az illetékes kantonális hatóság tanácsadásán (Beratungsstelle, adóhatóság, SVA, Sozialamt, Gesundheitsamt). A kérvényt a kanton szabályai szerint kell beadni, a késve beérkezô kérvényeket elutasíthatják.

Ha valaki a rászorultsági feltételeknek megfelel, akkor nagy eséllyel visszamenôleg is jogosult a díjcsökkentésre. Sajnos itt is a kantonális szabályok irányadóak. A díjcsökkentés mértéke kantononként, életkor szerint és jövedelem szerint különbôzik. Fiatal felnôttek kevés jövedelemmel akár 200 frankot is kaphatnak, azaz évi 2400 frankot.

A betegbiztosítási törvény szerint (KVG) 2014 januártól a díjcsökkentést a biztosítónak folyósítják. A biztosító érvényesíti a díjcsökkentés összegét a biztosítási díjból.

 

Hazaköltöznél? Ezt jó, ha tudod!

Már írtunk róla, de mivel többször megkeresnek minket ezzel a témával, vegyük át a legfontosabb dolgokat.

Hazaköltözéskor is nagyon fontos a jó tervezés és a szabályok ismerete.

Az első és legfontosabb lépés a kijelentkezés a lakóhelyünk szerinti hivatalban (Gemeinde/Einwohnerkontrolle). A kijelentkezéskor kapunk egy nyomtatványt (Abmeldebescheinigung) az utolsó itt töltött napokban a legfontosabb papírunk lesz. Ezzel a papírral tudunk kijelentkezni a  kötelező egészségügyi biztosításból, szerződéseinkből. (pl: telefon, Billag) Azt mondanunk sem kell, hogy a lakásszerződésünket időben fel kell mondani, határidőkre pedig nagyon figyelni! (A svájci ismerősöm 1 hónappal később mondta fel a lakását és csak a következő időpontra fogadták el. Ez március 31.  lett és sajnos albérlőt nem talált, így 5 hónapig 2 lakást fizetett.)

Költözés: Fontos, hogy nem csak Svájcba költözéskor,  de hazaköltözéskor is kell egy listát írnunk a személyes tárgyainkról. Tehát az Umzugsgut fogalma hazafelé is érvényesül. Személyes tárgyainkat, melyek már 6 hónapja a tulajdonunkban voltak természetesen vám és áfametesen vihetjük haza.

A legtöbb embernél a gépjármű a legfontosabb kérdés, igen ezt is vám- és áfamentesen tudjuk hazavinni. Sajnos a regisztrációs adó alól nem mentesülünk. Fontos tudnivaló, hogy 1 évig nem adhatjuk el a vámmentesen behozott személyes tárgyainkat – elsősorban a gépjárműre térnék ki – mert utólagos vám megfizetésére fognak minket kötelezni.

Sokszor írtuk már a TB-ből a kijelentkezést, ha hazaköltözünk, akkor nagyon fontos az újbóli visszajelentkezés, amit a törvény értelmében 15 napon belül meg kell tennünk.

A cikk csak általános tájékoztatásra szolgál.

Közlekedési szabálysértési bírságok, büntetések

Még egy kicsit járjuk körbe a közlekedési bírságok és büntetések körét. Azt már nagyon sokan saját tapasztalatból tudják, hogy egy-egy gyorshajtás tetemes bírsággal és büntetéssel is járhat.

A legenyhébb kategória:

  • Lakott területen: 0-15 km/h
  • Lakott területen kívül: 0-20 km/h
  • Autópályán: 0-25 km/h

Ha a gyorshajtás a legenyhébb kategóriába esik, ez csak bírságot von maga után, melyet 30 napon belül be kell fizetni. Ha nem fizetik be vagy ellenkezéssel élnek, akkor elindul egy büntető eljárás, mely akár jelentős eljárási költségeket is vonhat maga után.

Svájcban 2014 óta objektív felelősség van érvényben, vagyis akinek a tulajdona az autó az felel a gyorshajtásért. Tehát az autó tulajdonosától is beszedhetik a bírságot, akkor is, ha az autót egy harmadik személy vezette. (Halterhaftung)

A középső kategória:

  • Lakott területen: 16-24 km/h
  • Lakott területen kívül: 21-29 km/h
  • Autópálya: 26-34 km/h

Ebben az esetben már egy eljárás keretében az ügyészség megállapítja a bírság mértékét. Ha magyar viszonyokkal akarnám leírni, akkor azt mondhatnám, hogy egy szabálysértési eljárás keretében megállapítják a bírság vagy pénzbüntetés mértékét és akár egy határozott idejű járművezetéstől való eltiltást is kiszabhatnak. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés (Strafbefehl) esetében már vannak a bírság mellett eljárási költségek is. Ilyenkor van 10 napunk ellenkezéssel élni és irat betekintést kérni. Ha ellenkezéssel élünk, akkor egy rendes büntető eljárással kell számolnunk.

A legsúlyosabb kategória:

  • Lakott területen: 25 km/h-tól
  • Lakott területen kívül: 30 km/h-tól
  • Autópályán: 35 km/h-tól

Amíg az első két kategória még szabálysértés alá esik, addig ez már vétség kategória és egy rendes büntető eljárás keretében szabják ki a büntetést. A szankciók súlyosak a pénzbüntetéstől a közérdekű munkán át egészen a szabadságvesztésig.

A pénzbüntetés mértéke a napi tétel, melyet a fizetés mértékéhez igazítanak. Kiszámolása a következő : A fizetés 75% szabható ki büntetésnek ezt osztják el harminccal, ez lesz az egy napi tétel.

Tehát: Havi bér: 5.000,-Fr ennek a 75 % 3.750,-Fr : 30 az  125 Fr/nap az egy napi tétel összege.