Parkolókártya – Parkscheibe

Parkolóóra – Parkscheibe

Ne használjunk a következô leírástól eltérô kártyát, mert sokba kerülhet, még akkor is, ha szépnek találjuk, vagy reklámajándékként kaptuk

Nos  a büntetés jogos, nemcsak Svájcban, de Németországban is.

A parkoló kártyára a Signalisationsverordnung (SSV) elôírásai vonatkoznak, nevezetesen:

  • a kártya legyen kék, a felirat legyen fehér, az állítható óra fehér alapon fekete.
  • a kártya mérete: legalább 11 cm széles és 15 cm magas.
  • A település parkolási szabályzata vagy reklám csak a hátsó oldalon szerepelhetnek.
Más színû vagy méretû parkolókártyát ne használjunk!

A legfontosabb szabályok a parkolásnál:

  • A kék zónában hétfôtôl szombatig 8-tól 18 óráig alapvetôleg csak 1 órán át parkolhatunk. Gyakorlatilag azonban több is lehetséges, ha az órát a következô fél vagy egész órás jelzésre állítjuk be. Például ha 8 óra 1-kor érünk oda, akkor 8:30-ra állítjuk az órát és 9:30-ig parkolhatunk
  • Délben (11:30 és 13:30 között) 14:30-ig parkolhatunk. Este és éjjel (18:00-7:59-ig) a parkolási idô reggel 9-ig tart.
  • Vasár- és ünnepnapokon csak akkor van parkolásiidô korlátozás, ha ezt egy külön tábla jelzi
Az óra parkolás közbeni utánállítása tilos!

Büntetésre számíthatunk, ha:

  • a parkolóóra nem jól látható
  • az érkezési idô rosszul van beállítva
  • túlléptük a maximális parkolási idôt
  • a parkolóórát átállítottuk, miközben parkoltunk
  • a parkolóóra nem hivatalos, házi készítésû vagy automatikusan beállítható

Prämienverbilligung: ki igényelhet díjcsökkentést a betegbiztosítónál?

Az évrôl-évre emelkedô betegbiztosítási díjak egyre inkább terhet jelentenek a háztartásoknak. A betegbiztosítók emelgetik a biztosítási díjakat, tekintet nélkül a biztosítottak jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ez a biztosítottak számára növekvô anyagi megterheléshez vezet. Leginkább érintettek az családok, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. Nekik segíthet a kantonális betegbiztosítási díj csökkentés.

Az egyéni biztosítási díjcsökkentés (Individuelle Prämiumverbilligung, IPV) olyan kedvezmény rászoruló biztosítottak  alapbiztosítási díjára. A biztosítottak harmada profitál a biztosítási díj csökkentésbôl.

A díjcsökkentést a betegbiztosítási törvény (Krankenversicherungsgesetz) és a kantonális törvények szerint szabályozzák. Mivel elsô körben a kantonok felelôsek a díjcsökkentés megítéléséért, ezért eltérnek kantononként a feltételek.

A díjcsökkentés feltétele, hogy a kérvényezô biztosítással rendelkezzen és az adott év január elsején az adott kantonban lakóhellyel rendelkezzen. A kérvényezô jövedelmi viszonyainak is meg kell felelniük a kantonban elôírt feltételeknek.

A legtöbb kantonban az illetékes hatóság jelzi a rászorulóknak, ha jogosultak a díjcsökkentést igénybe venni, néhány kantonban azonban kérvényezni kell. Ha valaki teljesíti a rászorultsági feltételeket és mégsem kap díjcsökkentést, akkor jelentkezzen közvetlenül az illetékes kantonális hatóság tanácsadásán (Beratungsstelle, adóhatóság, SVA, Sozialamt, Gesundheitsamt). A kérvényt a kanton szabályai szerint kell beadni, a késve beérkezô kérvényeket elutasíthatják.

Ha valaki a rászorultsági feltételeknek megfelel, akkor nagy eséllyel visszamenôleg is jogosult a díjcsökkentésre. Sajnos itt is a kantonális szabályok irányadóak. A díjcsökkentés mértéke kantononként, életkor szerint és jövedelem szerint különbôzik. Fiatal felnôttek kevés jövedelemmel akár 200 frankot is kaphatnak, azaz évi 2400 frankot.

A betegbiztosítási törvény szerint (KVG) 2014 januártól a díjcsökkentést a biztosítónak folyósítják. A biztosító érvényesíti a díjcsökkentés összegét a biztosítási díjból.

 

Forrásadó: hogyan kaphatjuk vissza a pénzünket?

Aki külföldiként Svájcban dolgozik, annak a jövedelemadót közvetlenül vonják le a bérébôl. De a forrásadónál is érvényesíthetôek levonások és adó igényelhetô vissza.

Eltérôen a svájci polgároktól a külföldieknek nem kell évente adóbevallást kitölteniük és beadniuk. Mivel azoknak a külföldieknek, akik Svájcban dolgoznak és nem rendelkeznek letelepedési engedéllyel (C-Bewilligung) a forrásadót vonják. Szintén forrásadót fizetnek az ingázók és a hetelôk, akik ugyan külföldön laknak, de Svájcban keresik meg a betevôt.

A forrásadónál a jövedelemadót közvetlenül a bérbôl vonják le. Az adót a munkaadó számítja ki és fizeti be az illetékes adóhatóságnak. A forrásadót kantonális szinten szabályozzák, ami miatt a fizetendô összegek kantononként jelentôsen eltérnek. Jövedelemtôl és kantontól függôen a forrásadó a jövedelem 6 és 20 százaléka között változhat. Ha az éves jövedelem meghaladja a 120 ezer frankot, akkor utólag egy rendes adókivetés következik, azaz az adózónak bevallást kell benyújtania, amire az adóhatóság meghatározza a befizetendô adót, természetesen a már befizetett forrásadó levonásával.

A forrásadónál is lehetséges levonásokat érvényesíteni és így adót megtakarítani. A határidôk és a feltételek itt is kantononként eltérnek. Zürich kantonban például a forrásadó visszatérítésére vonatkozó kérvénynek a következô év márciusának végéig be kell érkeznie az adóhatósághoz. Ellenpéldaként Aargau kantonban a visszatérítés öt évig lehetséges.

Leginkább az illetékes adóhatóságnál tudunk informálódni arról, hogy milyen határidôk érvényesek illetve milyen levonásokat érvényesíthetünk. Zürich kantonban egyebek között a következô ráfordításokkal kérvényezhetünk forrásadó kiigazítást:

  • Hitelkamatok
  • Befizetések az önkéntes magánnyugdíjpénztárba (3. oszlop/Säule 3a)
  • További befizetések a kötelezô magánnyugdíjpénztárba (BVG)
  • Gyermektartásra fordított összegek (Alimente)

A kérvény mellé csatolnunk kell a megfelelô nyugtákat és igazolásokat. Ügyeljünk a határidôkre, mert a késve beérkezô kérvényeket nem veszik figyelembe és így az esetleges visszafizetések elvesznek.

Cégalapítás buktatói Svájcban

Mire kell figyelnünk, ha céget akarunk alapítani Svájcban?

Nagyon sokan alapítanak céget Svájcban. Sajnos sokszor elkapkodva és a jogszabályok ismerete nélkül. Ez azt jelenti, hogy a cég rendben megalakul, de dolgozni, számlát adni nem tud, mert nem teljesítí a cég működés jogszabályban előírt feltételeit. A cég üzemeltetése viszont folyamatosan pénzbe kerül. Utólag nem kis munkába kerül a törvényeknek megfelelő működési alapokat megteremteni.

Elôzetes tervezés szükségessége

A másik, hogy nagyon sokan üzleti tervek nélkül vágnak bele a cégalapításba, pedig egy előzetes tervezés elengedhetetlen. Egy cégnek vannak költségei, fizetni kell a nyugdíjat (AHV), egyéb járulékokat és az adót. Tehát nem mindegy, hogy milyen bruttó órabérrel tudok dolgozni. A kialkudott bruttó órabér messze van a végén megmaradó nettó bértôl. Vállalkozóként ráadásul senki sem garantálja a 100%-os foglalkoztatottságot. Lehet, hogy 50 frankot kapok óránként, de havonta csak 80 órát tudok dolgozni. Összességében rosszabbul fogok járni, mintha 3500 bruttóért alkalmaztak volna.

A vállalkozás

Mi lesz a megfelelô cégforma? Betéti társaság, közkereseti társaság, kft. vagy részvénytársaság? Vagy maradjunk az egyéni vállalkozásnál? Ezek még csak a cégalapítás jogi keretei.

Iparáganként változnak a követelmények, nehéz általános érvényû igazságokat megfogalmazni. Nagyon leegyszerûsítve a kérdést: a cég megalapításához csak egy útlevél kell (EU országok polgárainál).

Tôkeegyesítô társaságoknál be kell fizetni az alaptôke pénzbeni részét. A bevihetô apport szintén változhat iparáganként. Társas vállalkozásoknál nagyon fontos a társak közötti bizalmi viszony, ami a közös cégalapítás szükséges elôfeltétele. A tulajdonostársaknak anyagi szempontból nem maradnak titkai egymás elôtt.

A cég mûködésének-mûködtetésének jogi keretei további nem alábecsülendô kihívásokat jelentenek. A mûködési költségek és az adminisztrációs terhek szintén csak az alapítás után jelentkeznek.

A kockázatokról

A vállalkozók hitelképessége évekre kinullázódik. Munkanélküli segélyre pedig vállalkozóként ne is számítsunk. Sok iparágban szinte sportot ûznek a megrendelôk abból, hogy nem fizetik ki az alvállalkozóikat. Vállalkozóként véget ér a havi fix fizetés korszaka. A munka elvégzése nem jelenti automatikusan, hogy pénz is érkezik a számlára. Az elmaradt vállalkozói díj behajtása komoly költséggel járhat, illetve veszteségek is elôfordulhatnak. Egy vállalkozás csôdbe mehet már attól, hogy a megrendelô késve fizet. A cash-flow, a bevételek és kiadások egyensúlyban tartása külön figyelmet érdemel!

Végszó

Elôzetes jogi tanácsadás és üzleti tervek nélkül ne alapítsunk céget! Ügyfélkör és üzleti terv nélkül belevágni a cégalapításba merész vállalkozás. Elôzetes tanácsadási illetve cégalapítási ügyekben forduljanak hozzánk bizalommal!

 

A forrásadóról avagy mi is a Quellensteuer

A forrásadóról általában

Az adóterhelés Svájcban alacsonyabb, mint sok más országban. Mégis visszaigényelhetnek az itt élô külföldiek a forrásadóból. Milyen levonások érvényesíthetôek és hogyan mûködik az eljárás?

Svájcban az L és B-engedéllyel(tartózkodási) rendelkezôk fizetnek forrásadót. A C-engedéllyel(letelepedési) rendelkezôk úgy adóznak, mint a svájciak. Ide tartoznak még az ingatlantulajdonosok, a munkavállalók, akik évi 120.000 frank felett keresnek és azok a külföldiek, akiknek a házastársa svájci útlevéllel vagy C-engedéllyel rendelkezik. A G-engedéllyel rendelkezôk az állandó lakóhelyükön adóznak.

Svájcban is visszaigényelhetô a forrásadó, azonban máshogy, mint más országokban.

Milyen leírásokat érvényesíthetünk?

A levonások formái és mértéke kantononként eltér. A részletekért a kantonális adóhivatalhoz kell fordulni. A különbségek nagyok is lehetnek.

A legfontosabb leírások a forrásadóköteles külföldieknél a négy határmelléki kanton Aargau, Basel-Stadt, Thurgau és Zürich a következôek :

  • Továbbképzés
  • Távolsági átalány munkábajáráshoz
  • Elôtakarékosság
  • Tartásdíjak
  • Harmadik személy által gondozott gyermekek
  • Betegségek költségei és orvosi kiadások
  • Hitelkamatok
  • Adományok

Hogyan történik a visszaigénylés?

A nyomtatványokat a kiadások számláival be kell küldeni a lakóhely szerint illetékes kantonális adóhivatalhoz. A hivatal ellenôrzi a kérelmet és határozattal dönt a kérvényrôl és visszafizeti a megítélt összeget.

Határidôk

Zürich kantonban a tárgyévet követô év március 31-ig kell beküldeni a visszaigényléseket. Aargauban 5 éve van a forrásadózónak ugyanerre.

Gyorshajtás

Az alábbiakban egy fordítás következik a ch.ch oldalról.

Sebességtúllépések

Sebességhatárok

Autópályán általában 120 km/h, autóúton 100 km/h, fô és mellékutakon lakott területen kívül 80 km/h, lakott területen 50 km/h. Ezeknél alacsonyabb sebességhatárokat a táblák jelzik. Például autópályán  lehet idôben korlátozva vagy meghatározott szakaszokon 80-as vagy 60-as tempó is kitáblázva (nagy forgalmi terhelés, magas károsanyagértékek, útépítés stb.). Lakott területen belül találhatunk 30-as zónákat valamint gyalogoszónákat (20 km/h) és lakott területen kívül 70-es zónákat.

Aki túl gyorsan hajt, az alábbi pénzbüntetésekkel és egyéb büntetésekkel számolhat:

Túllépés Lakott területen belül
Lakott területen kívül
(autóúton)
Autópályán
1-5 km/h között 40.-  40.-  20.-
6-10 km/h között 120.-  100.-  60.-
11-15 km/h között 250.-  160.-  120.-
16-20 km/h között Feljelentés  240.-  180.-
21-25 km/h között Anzeige  Feljelentés  260.-
25 km/h felett Feljelentés  Feljelentés  Feljelentés

Tolerancia – biztonsági levonás a sebesség mérésénél

A mért sebessébôl egy ellenôrzéskor levonnak egy biztonsági ráhagyást. A pontos számok a szövetségi hatóság internetoldalán találhatók a 8. cikknél.

Figyelmeztetés és a jogosítvány bevonása

Nagyobb sebességtúllépéseknél további adminisztratív indézkedések is történnek:

Lakott területen belül Túllépés 16-20 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 21-24 km/h között Legalább 1 hónapos bevonás
Túllépés 25 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Lakott területen kívül Túllépés 21-25 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 26-29 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 30 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Autopálya Túllépés 26-30 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 31-34 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 35 km/h vagy több Legalább 3 hónap bevonás

A lakott területen belüli 25 km/h-ás sebességtúllépések, a lakott területen kívüli 30 km/h-ás sebességtúllépés illetve a 35 km/h-ás sebességtúllépések az autópályán bekerülnek a bünügyi nyilvántartásba és az abból készült kivonatban láthatóak lesznek egy ideig.

Visszaesés

Visszaesôk esetén a jogosítvány lényegesen hosszabb idôre lesz bevonva. Nagyobb sebességtúllépéseknél a jogosítvány határozatlan idôre lesz bevonva, valamint a vezetô pályaalkalmasságát is megvizsgálják.

Miért nem kapható frissítés a traffipaxok helyzetérôl Svájcban?

Miután lejárt a TomTom navigációs rendszerem elôfizetése a radarkamerák adataira, megújítottam újabb másfél évre. Meglepôdve tapasztaltam, hogy a frissítés Britanniától Ukrajnáig minden ország traffipaxait tartalmazza, kivéve Svájcot. Svájcban élve és élvezve a radarkamerák áldásait pont ez lett volna a lényeg 🙁

Svájci kollégáknál érdeklôdve az okokról arra jutottam, hogy törvényi szabályozás áll a jelenség hátterében.

Svájcban 2013. január 1. óta van érvényben az elsô Via sicura  intézkedéscsomag, amely megtiltja nyilvános figyelmeztetést a svájci utakon a traffipaxra (radarkamerára). Mindenkire büntetés vár, aki a törvénynek ellenszegül.

A svájci rádióadóknak már 2008 óta tilos figyelmeztetéseket adniuk, a szövetségi kormány szerint a figyelmeztetések csökkentenék a traffipaxok hatásosságát. A 2013-as intézkedéscsomag kiterjesztette a tilalmat minden csatornára, weboldalakra, SMS-küldô szolgáltatásokra és általában minden fizetôs szolgáltatásra, ami a radarkamerák helyzetérôl tájékoztat. A Facebookon és a Twitteren továbbra is léteznek ilyen szolgáltatások.

Egy fiatal svájci nôt 1000 frankra büntetett a bíróság egy Facebook poszt miatt, ami egy radarkamera helyzetérôl informált.

A zürich Kantonrendôrség szóvivôje szerint nyilvánosnak akkor tekinthetô a egy közlés, ha legalább 50 személyt elér.

 

Forrás

Hogyan kell érteni a svájci államot

Bizonyára sokaknak feltünt, hogy Svájc államszervezete nem hasonlít arra, amit Magyarországon megszoktunk. Akik éltek Németországban vagy Ausztriában, azok kicsit jobban érthetik, mit is értünk a Svájci Államszövetség alatt (Confoederatio Helvetica, Schweizerische Eidgenössenschaft).

Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból áll. A kantonoknak saját parlamentje van és a szövetségi parlament felsôházába kantononként 2, félkantononként 1 képviselôt küldhetnek. A Svájci Államszövetség 1291 óta létezik valamilyen formában, a kantonok száma, területe, vallása és nyelve folyamatosan változott. Az utolsó változás Jura kanton kiválása volt Bernbôl 1979-ben.

Svájc szövetségi állam, azaz az államiság, az állami hatáskörök nem csak a központi kormányzatnál jelentkeznek, hanem a kantonoknál is, amelyek szintén korlátozott önállóságú államok. A kantonális hatáskörök sok esetben erôteljesebbek, mint amit a német nyelvû szomszédoknál tapasztalhatunk. A magyar önkormányzatisággal pedig össze sem hasonlíthatóak. A legtöbb ügyben, ami nem a külügyekkel, a közös pénzügyekkel, a vámokkal vagy a honvédelemmel függenek össze, megjelenik a kantonális hatáskör.

Ennek a kantonális szinten jelentkezô államiságnak a megjelenései a különbségek az adókulcsokban, a helyi szabályok és intézményrendszerek sajátosságai, az iskolarendszer sokszínûsége és még sorolhatnánk. Azok a jogterületek, amelyeket szövetségi törvények szabályoznak, azok már túlestek az egységesítésen. A hagyományos kantonális identitás azonban sokkal erôsebb Svájcban, mint ahogy azt Magyarországon gondoltuk volna.

Állampolgársági ügyekben a települési önkormányzatok is saját szabályokkal nehezíthetik a svájci útlevélre vágyók életét. A svájci állampolgárság azt jelenti, hogy valaki egy település és egy kanton polgára. Február 12-én lesz népszavazás a 3. generációs bevándorlók könnyített állampolgársághoz juttatásáról, itt is az egyik fô ellenérv, hogy a kezdeményezés elfogadásával a kantonok kezébôl fontos ellenôrzési jogköröket vennének ki a fôleg olasz bevándorlók esetében, akik Svájcban születtek, a szüleik közül is legalább az egyik svájci állampolgár és a nagyszülôk is letelepedtek Svájcban.

Tehát, ha valamilyen konkrét jogi ügyben tanácsot kérünk, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan melyik kantonról is van szó. Ahogy a szövetségi jogszabályok, úgy a kantonális jogszabályok is megismerhetôek az internetrôl. A rendszer azonban meglehetôsen bonyolult, ne hagyatkozzunk csak valakitôl hallott információkra vagy mende-mondákra! Tájékozódjunk!

Bár Svájc nem tagja az Európai Úniónak és a belátható közeli jövôben nem is lesz az, egyes úniós szabályok érvényesek államközi szerzôdések formájában Svájcra is. Az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadásával Svájc is alávetette magát emberi jogi ügyekben a strassburgi emberi jogi bíróságnak.

A gépjármûvek rendszámában szereplô kanton kódok az alábbi térképen is megtalálhatóak:

Statisztikai adatok a svájci magyarokról

A Szövetségi Migrációs Államtitkárság adatai szerint 2016 november 30-án 19654 magyarnak volt tartózkodási engedélye Svájcban. 9487 nô és 10167 férfi. Ennyien vagyunk Svájcban nagyjából egymásra utalva.

Nincs benne ebben a számban az a 149 magyar, akik 2016-ban megszerezték a svájci állampolgárságot.

A 19654 magyart tovább vizsgálhatjuk tartózkodási/letelepedési engedély szerint:

1114 személynek (413 nônek és 701 férfinek) van L-engedélye.

15723 személynek (7484 nônek és 8239 férfinek) van B-engedélye.

2817 személynek (1590 nônek és 1227 férfinek) van C-engedélye.

Rajtuk kívül van még 1962 magyar (881 nô, 1081 férfie), aki a nem állandó lakossághoz tartozik.

A térképre felrajzolva kantononként így néz ki:

Források:

Külföldiek száma

Munkaerôpiaci helyzet

Az eredeti kép forrása: www.mapsoftheworld.com

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Aki Svájcban dolgozik vagy három hónapnál tovább tartózkodik Svájcban, engedélyre van szüksége, amelyet a kantonális migrációs hatóságtól kaphat meg. Évente három hónapnál rövidebb munkavállalás esetén elég a bejelentkezés a települési önkormányzatnál.

Az engedélyek minden kantonban érvényesek, azaz, ha St. Gallen kanton bevándorlási hivatala kiállított egy B-engedélyt, azzal korlátozás nélkül költözhetünk Graubündentôl Genfig bárhova. Költözés után 14 napon belül be kell jelentkeznünk a településen, ahova költöztünk, ekkor az igazolvány második oldalát ki fogja cserélni a helyi hivatal. A kantonok szabályozzák, hogy milyen további igazolásokat kérnek, de nem lehet munkanélküli a költözô.

A cikk során a magyar állampolgárok számára releváns EU/EFTA engedélyeket vizsgáljuk. Az engedélyek kiadásakor egy külföldiek számára kiállított igazolványt kapunk (Ausländerausweis). Az igazolvány típusa megfelel az engedélynek (L, B, C, Ci, G).

Különbözô engedélyek léteznek, amelyeket az alábbiakban bemutatunk.

Rövid tartózkodási engedély

L-igazolvány (egy évnél rövidebb idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek számítanak rövid ideig Svájcban tartózkodónak, akik meghatározott idôre, általában egy évnél rövidebben, meghatározott tarózkodási céllal, tartózkodnak Svájcban, attól függetlenül, hogy végeznek-e keresôtevékenységet.

Az engedély érvényességi ideje megfelel a munkaszerzôdésének. Maximum 12 hónapra adható ki. Az L-engedély keresôtevékenység nélkül az EU/EFTA államokból érkezô álláskeresôknek lesz kiadva, azonban nem keletkeztet társadalombiztosítási igényeket.

Az L-engedély ugyanazokat a jogokat biztosítja a külföldinek, mint a B-engedély, a különbség csupán az érvényességi idôben van.

Tartózkodási engedély

B-igazolvány (meghatározott idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik egy meghatározott célból hosszab ideig Svájcban tartózkodnak, függetlenül attól, hogy keresô tevékenységet folytatnak-e.

A B-igazolvány maximum öt évre adható ki, ha a külföldi teljesíti a feltételeket. Az elsô hosszabításnál azonban egy évre korlátozható a lejárati idô, ha az érintett személy több, mint 12 hónapig akaratán kívül munkanélküli volt. Azok az EU/EFTA államokból érkezô személyek, akik nem folytatnak keresô  tevékenységet, akkor jogosultak egy B-engedélyre, ha elégséges anyagi eszközzel rendelkeznek valamint fel tudnak mutatni megfelelô beteg- és balesetbiztosítást.

Nem dolgozó családtagok valamint élettársak megkapják a B-engedélyt, az érvényességi idôt azonban a bevándorlási hivatal határozza meg, így az lehet öt évnél rövidebb is.

Letelepedési engedély

C-igazolvány (idôkorlát nélkül)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Letelepedettnek azok a külföldiek számítanak, akik egy öt vagy tíz éves svájci tartózkodás után megkapták a letelepedési engedélyt. A tartózkodási jog korlátlan és nem köthetô feltételekhez. A Migrációs Államtitkárság rögzíti a dátumot, amikortól az illetékes kantonális hatóságok a letelepedési engedélyeket kiadhatják.

 EU/EFTA állampolgárok esetén a tartózkodási engedélyek kiadása a Külföldiekrôl szóló törvény rendelkezéseit követi, mivel az EU-val kötött szabad letelepedésrôl szóló egyezmény nem tartalmaz rendelkezést a tartózkodási engedélyekrôl. Az EU-17 állampolgárai (Ciprus és Málta kivételével) és az EFTA állampolgárai a letelepedési szerzôdések vagy kölcsönösségi alapon egy rendes és megszakítatlan öt éves tartózkodás után kapják meg a letelepedési engedélyt. Ciprus, Málta az EU-8 államok (köztük Magyarország), Románia, Bulgária és Horvátország esetén nincsenek ilyen megállapodások.

Tartózkodási engedély munkavállalással

Ci-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

A Ci-engedély a kormányközi szervezetek munkatársainak családtagjai és a külföldi képviseletek tagjai számára van meghatározva. A házastársak és a 25 év alatti gyermekek értendôk ide. Az engedélyek érvényességi ideje igazodik a dolgozó családtag engedélyéhez.

Ingázóknak szóló engedély

G-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Ingázónak azokat az EU/EFTA állampolgárokat tekintik, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek egy EU/EFTA államban és Svájcban dolgoznak alkalmazottként vagy vállalkozóként). Az ingázóknak hetente legalább egyszer vissza kell térniük a külföldi állandó lakcímükre.

Az EU-27/EFTA országokból származó ingázók élvezhetik a munkavállalási és földrajzi mobilitást. Számukra nem léteznek többé a határzónák. Bárhol lakhatnak az EU-27/EFTA országokban és dolgozhatnak Svájcban, csak az a feltétel, hogy hetente hazatérjenek a külföldi lakcímükre. A G-engedély öt évig érvényes, amennyiben van egy határozatlan vagy egy évnél hosszabb ideig érvényes munkaszerzôdés. Ha a munkaszerzôdés egy évnél rövidebb idôre, de három hónapnál hosszabb idôre lett megkötve, akkor a G-engedély érvényességi ideje az munkaszerzôdését követi. Három hónapnál rövidebb idôre a bejelentkezési eljárást kell követni.

A Bevándorlási Hivatal oldala

A tartózkodási engedélyek németül