Hitel vagy mégse? Finanzierung vagy Finanzsanierung

A neten egyre többször botlunk bele, olyan felhívásba, hogy hitelt szeretne forduljon hozzánk,  mi nem kérünk hozzá semmilyen papírt, nincs hitel vizsgálat, sőt Betreibungsauszug sem kell. Nálunk mindenki pénzhez jut, mi nem utasítunk el senkit. Tudjuk, hogy a legkiszolgáltatottabb az ember, ha rászorul. Ezek a cégek ezt használják ki.

Ha azonban jobban megnézzük ezeket az ajánlatokat és az apró betűs részt is elolvassuk, akkor látjuk, hogy ez bizony nem hitel felvételt jelent, tehát a végén nem fogunk pénzt kapni. Az ajánlatok egy „adós mentést” takarnak, melyet igen drágán mérnek, ezt sajnos nem egy ügyfelünk a saját bőrén kellett megtapasztalja. Az ügyfél pénzt nem lát viszont annál „zsírosabb” számlákat fog a végén kézhez kapni, hiszen nem hitelt vett fel, hanem egy szanálásra kért és kapott ajánlatot. Tehát egy szolgáltatást vett igénybe, melynek ára van.  Ezek a cégek Svájcban nincsenek bejegyezve, csak fióktelepet üzemeltetnek, mely a valóságban postafiókot jelent.

Svájcban 2013 óta nem lehet előzetes díjat kérni egy hitelfelvételnél. (KKG) A kamatnak minden költséget tartalmaznia kell, tehát a hitelügyintéző is a banktól kapja a pénzt és nem az ügyféltől!

Nézzük a legfontosabbakat:

  • A hitelügyintézésnek nincs előzetes díja, költsége. Tehát sem elbírálási, sem ügyintézési díja. A kamatnak minden díjat, költséget tartalmaznia kell.
  • Nincs azonnali hitel Svájcban. Folyósítás a törvény értelmében az elbírált szerződés aláírásától számított 14 nap. Ez az eladósodás elleni védelem miatt van, hogy az ügyfél még egyszer át tudja gondolni.
  • Hitelkamatok Svájcban 4,7-15%-ig mennek. 15% felett már uzsoráról beszélünk. Nézzük meg a szerződést! Ne dőljünk be a túl alacsony kamatoknak!
  • A hitelezés Svájcban engedélyhez kötött tevékenység. (FINMA)
  • A céget ellenőrizzük le a Zefixben, hiszen hitelezést csak svájci székhelyű cég végezhet.

Ha bármi kétely merülne fel, inkább forduljunk tanácsért.

És akkor egy-két név a listáról, sajnos nem teljes és naponta kerülnek fel újabb nevek:

  • Rotshtein, Mandel & Partner AG
  • Aureum Beratung GmbH (ehemals Aurelis Beratungs GmbH)
  • cerberus-global.ch
  • Cavis Private Capital
  • Delta Asset Management AG, Lachen
  • EG Finance Consulting AG (ehemals EG Finanzvermittlungs AG)
  • ExpressFinanz, Zürich
  • First Credit AG
  • Fix-Kredit.ch
  • Goldstein Finanz Gruppe AG
  • Helvetic Private Capital AG
  • Letramministrazione SA, Lugano
  • my-kredit.ch
  • Premium Payment Partners GmbH
  • privat-direkt.ch
  • Phönix AG, Zürich
  • Simple Money
  • Sirius Finanz GmbH
  • Swiss Finance Group AG
  • Skyline Credit
  • Tiberius Consult GmbH, Lugano
  • Top AG, Zug
  • Topmoney
  • Terfin Beratung und Vermittlung GmbH, Locarno (ehemals Capvis GmbH, Locarno)
  • Valant Finanz AG
  • Weber & Partner International AG (ehemals Weber & Partner Associates AG)
  • USM Capital AG
  • finanzsanierung.ch
  • finanzenblog24.ch
  • Creditgate Finance 24

Forrás: © Reklamationszentrale, K-Tipp

 

 

 

Parkolókártya – Parkscheibe

Parkolóóra – Parkscheibe

Ne használjunk a következô leírástól eltérô kártyát, mert sokba kerülhet, még akkor is, ha szépnek találjuk, vagy reklámajándékként kaptuk

Nos  a büntetés jogos, nemcsak Svájcban, de Németországban is.

A parkoló kártyára a Signalisationsverordnung (SSV) elôírásai vonatkoznak, nevezetesen:

  • a kártya legyen kék, a felirat legyen fehér, az állítható óra fehér alapon fekete.
  • a kártya mérete: legalább 11 cm széles és 15 cm magas.
  • A település parkolási szabályzata vagy reklám csak a hátsó oldalon szerepelhetnek.
Más színû vagy méretû parkolókártyát ne használjunk!

A legfontosabb szabályok a parkolásnál:

  • A kék zónában hétfôtôl szombatig 8-tól 18 óráig alapvetôleg csak 1 órán át parkolhatunk. Gyakorlatilag azonban több is lehetséges, ha az órát a következô fél vagy egész órás jelzésre állítjuk be. Például ha 8 óra 1-kor érünk oda, akkor 8:30-ra állítjuk az órát és 9:30-ig parkolhatunk
  • Délben (11:30 és 13:30 között) 14:30-ig parkolhatunk. Este és éjjel (18:00-7:59-ig) a parkolási idô reggel 9-ig tart.
  • Vasár- és ünnepnapokon csak akkor van parkolásiidô korlátozás, ha ezt egy külön tábla jelzi
Az óra parkolás közbeni utánállítása tilos!

Büntetésre számíthatunk, ha:

  • a parkolóóra nem jól látható
  • az érkezési idô rosszul van beállítva
  • túlléptük a maximális parkolási idôt
  • a parkolóórát átállítottuk, miközben parkoltunk
  • a parkolóóra nem hivatalos, házi készítésû vagy automatikusan beállítható

Devizahitelek

Talán többek által ismert hír, hogy Szlovéniában az ottani legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú szerződést, azonban ilyen döntés Magyarországon sajnos egyelőre nem várható. Pár mondatban azért felvázolnám a jelenlegi lehetőségeket.

Mivel 2008-tól drasztikusan emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, egyre több adósnak okozott gondot a hiteltörlesztés. Elkezdődtek a „devizaperek”, melyek eleinte sikeresek voltak az adósok szempontjából, aztán 2014-15-ben jöttek a jogszabályi változások. Ilyen volt pl. a 2014. évi XXXVIII. törvény, melynek 3. § (1) bekezdése törli az ún. árfolyamrés kockázatát. Ugyanezen § (2) bekezdése pedig kötelezi a bankokat, hogy a pénznemek közötti váltásoknál az MNB hivatalos árfolyamát alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy ezek – a devizahitelesek „mentését” célzó – változások sokaknak nem biztosított jelentős javulást, így jelenleg is folytatódnak a devizaperek.

Az adósok a következő indokokkal fordultak Magyarországon a bíróságokhoz: egyoldalú szerződésmódosítás, THM változás, nem megfelelő felvilágosítás a hitelfelvételt megelőzően (árfolyamkockázat), valamint az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) nem ismerése, melyre azonban a bankok előszeretettel hivatkoznak.

Az adósok érvei között jelentős súllyal bír, hogy a devizakockázat átruházása a bankok felől a fogyasztókra tisztességtelen, azok megfogalmazása nem világos.

 

Mivel a devizahitelek felvételére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.) hatálya alatt került sor – mely 2014. március 15-ig volt hatályos, tehát az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a régi Ptk. vonatkozik –, a 200. § (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

 

Indok lehet még a devizaper elindítására a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, melynek 213. §‑a szerint: „(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

  1. a) a szerződés tárgyát,

[…]

  1. e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat”

 

A bíróságok több esetben hoztak az adósra nézve kedvező döntést, mint pl. a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyó 1.G.40.506/2016 számon folyó ügyben. Bizakodásra adhat okot a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.196/2017/5. számon hozott jogerős ítélete is.

 

Félreértés ne essék: senkit nem szeretnék pereskedésre biztatni, csak tájékoztatást nyújtani, hogy van lehetőség – és némi remény is –, hogy szabaduljon az adós az adósságának egy részétől.

Prämienverbilligung: ki igényelhet díjcsökkentést a betegbiztosítónál?

Az évrôl-évre emelkedô betegbiztosítási díjak egyre inkább terhet jelentenek a háztartásoknak. A betegbiztosítók emelgetik a biztosítási díjakat, tekintet nélkül a biztosítottak jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ez a biztosítottak számára növekvô anyagi megterheléshez vezet. Leginkább érintettek az családok, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. Nekik segíthet a kantonális betegbiztosítási díj csökkentés.

Az egyéni biztosítási díjcsökkentés (Individuelle Prämiumverbilligung, IPV) olyan kedvezmény rászoruló biztosítottak  alapbiztosítási díjára. A biztosítottak harmada profitál a biztosítási díj csökkentésbôl.

A díjcsökkentést a betegbiztosítási törvény (Krankenversicherungsgesetz) és a kantonális törvények szerint szabályozzák. Mivel elsô körben a kantonok felelôsek a díjcsökkentés megítéléséért, ezért eltérnek kantononként a feltételek.

A díjcsökkentés feltétele, hogy a kérvényezô biztosítással rendelkezzen és az adott év január elsején az adott kantonban lakóhellyel rendelkezzen. A kérvényezô jövedelmi viszonyainak is meg kell felelniük a kantonban elôírt feltételeknek.

A legtöbb kantonban az illetékes hatóság jelzi a rászorulóknak, ha jogosultak a díjcsökkentést igénybe venni, néhány kantonban azonban kérvényezni kell. Ha valaki teljesíti a rászorultsági feltételeket és mégsem kap díjcsökkentést, akkor jelentkezzen közvetlenül az illetékes kantonális hatóság tanácsadásán (Beratungsstelle, adóhatóság, SVA, Sozialamt, Gesundheitsamt). A kérvényt a kanton szabályai szerint kell beadni, a késve beérkezô kérvényeket elutasíthatják.

Ha valaki a rászorultsági feltételeknek megfelel, akkor nagy eséllyel visszamenôleg is jogosult a díjcsökkentésre. Sajnos itt is a kantonális szabályok irányadóak. A díjcsökkentés mértéke kantononként, életkor szerint és jövedelem szerint különbôzik. Fiatal felnôttek kevés jövedelemmel akár 200 frankot is kaphatnak, azaz évi 2400 frankot.

A betegbiztosítási törvény szerint (KVG) 2014 januártól a díjcsökkentést a biztosítónak folyósítják. A biztosító érvényesíti a díjcsökkentés összegét a biztosítási díjból.

 

Forrásadó: hogyan kaphatjuk vissza a pénzünket?

Aki külföldiként Svájcban dolgozik, annak a jövedelemadót közvetlenül vonják le a bérébôl. De a forrásadónál is érvényesíthetôek levonások és adó igényelhetô vissza.

Eltérôen a svájci polgároktól a külföldieknek nem kell évente adóbevallást kitölteniük és beadniuk. Mivel azoknak a külföldieknek, akik Svájcban dolgoznak és nem rendelkeznek letelepedési engedéllyel (C-Bewilligung) a forrásadót vonják. Szintén forrásadót fizetnek az ingázók és a hetelôk, akik ugyan külföldön laknak, de Svájcban keresik meg a betevôt.

A forrásadónál a jövedelemadót közvetlenül a bérbôl vonják le. Az adót a munkaadó számítja ki és fizeti be az illetékes adóhatóságnak. A forrásadót kantonális szinten szabályozzák, ami miatt a fizetendô összegek kantononként jelentôsen eltérnek. Jövedelemtôl és kantontól függôen a forrásadó a jövedelem 6 és 20 százaléka között változhat. Ha az éves jövedelem meghaladja a 120 ezer frankot, akkor utólag egy rendes adókivetés következik, azaz az adózónak bevallást kell benyújtania, amire az adóhatóság meghatározza a befizetendô adót, természetesen a már befizetett forrásadó levonásával.

A forrásadónál is lehetséges levonásokat érvényesíteni és így adót megtakarítani. A határidôk és a feltételek itt is kantononként eltérnek. Zürich kantonban például a forrásadó visszatérítésére vonatkozó kérvénynek a következô év márciusának végéig be kell érkeznie az adóhatósághoz. Ellenpéldaként Aargau kantonban a visszatérítés öt évig lehetséges.

Leginkább az illetékes adóhatóságnál tudunk informálódni arról, hogy milyen határidôk érvényesek illetve milyen levonásokat érvényesíthetünk. Zürich kantonban egyebek között a következô ráfordításokkal kérvényezhetünk forrásadó kiigazítást:

  • Hitelkamatok
  • Befizetések az önkéntes magánnyugdíjpénztárba (3. oszlop/Säule 3a)
  • További befizetések a kötelezô magánnyugdíjpénztárba (BVG)
  • Gyermektartásra fordított összegek (Alimente)

A kérvény mellé csatolnunk kell a megfelelô nyugtákat és igazolásokat. Ügyeljünk a határidôkre, mert a késve beérkezô kérvényeket nem veszik figyelembe és így az esetleges visszafizetések elvesznek.

Schnuppertag, Probetag? Ingyen kell dolgoznom vagy mégis jár pénz?

Probetag/próbamunka kifejezéssel bizonyos szakmákban elég sokszor találkozik a munkavállaló.

Próbamunka lehetőséget ad a munkaadónak, hogy jobban megismerje a munkavállalót és természetesen a munkavállalónak is lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjen a cég mindennapjaiba. Megismerheti a kollégákat, munkafolyamatot.

Milyen jogaink vannak? Jár bér is érte?

  1. Próbamunkára hívnak be minket és nincs külön megegyezés, akkor bizony ezt fizetni kell.
  2. Schnuppertag/ nyílt napra nem kell bért fizetni. Nyílt napkor csak a cég megismerése a cél, tényleges munkát nem végez a munkavállaló.
  3. Ha nem egyezik meg a munkavállaló és a munkaadó a bérben, akkor az adott szakmára és környékre vonatkozó bért kell fizetnie.
  4. Ha a munkaadó nem fizeti a próbamunkát vagy csak a költséget fizeti, erről mindig előzetesen kell tájékoztatni a jelöltet. Ha ez elmarad, akkor a próbamunkát fizetni kell.
  5. Ha a próbamunka alatt baleset éri a munkavállalót, akkor a cég balesetbiztosítása fizet, függetlenül attól, hogy a próbamunka fizetés ellenébe vagy anélkül történik.
  6. Ha nyílt nap alatt (Schnuppertag) történi a baleset, ha még alkalmazásban van valahol a munkavállaló akkor az a biztosító fizet vagy a saját betegbiztosítónk.

Végezhetünk-e próbamunkát, akkor, ha más cégnél dolgozunk. Nem ajánlott, mert alkalmazásban vagyunk és a másik cég fizet utánunk ugyanez a szabály vonatkozik a szabadság alatti próbamunkára is. Amennyiben munkanélküli segélyt kapunk mindenképpen jelezzük, hogy próbamunkára hívtak minket. RAV montírozza a cégeket és adatokat gyűjt, hogy melyik cég hány alkalommal hív be munkásokat próbamunkára.

Ha próbamunkára hívnak minket, akkor mindig előre tisztázzuk, hogy fizetés ellenében vagy ingyen dolgozunk. A próbamunka ideje max. 2 nap. Ennél többet ne dolgozzunk ingyen!

Hazaköltöznél? Ezt jó, ha tudod!

Már írtunk róla, de mivel többször megkeresnek minket ezzel a témával, vegyük át a legfontosabb dolgokat.

Hazaköltözéskor is nagyon fontos a jó tervezés és a szabályok ismerete.

Az első és legfontosabb lépés a kijelentkezés a lakóhelyünk szerinti hivatalban (Gemeinde/Einwohnerkontrolle). A kijelentkezéskor kapunk egy nyomtatványt (Abmeldebescheinigung) az utolsó itt töltött napokban a legfontosabb papírunk lesz. Ezzel a papírral tudunk kijelentkezni a  kötelező egészségügyi biztosításból, szerződéseinkből. (pl: telefon, Billag) Azt mondanunk sem kell, hogy a lakásszerződésünket időben fel kell mondani, határidőkre pedig nagyon figyelni! (A svájci ismerősöm 1 hónappal később mondta fel a lakását és csak a következő időpontra fogadták el. Ez március 31.  lett és sajnos albérlőt nem talált, így 5 hónapig 2 lakást fizetett.)

Költözés: Fontos, hogy nem csak Svájcba költözéskor,  de hazaköltözéskor is kell egy listát írnunk a személyes tárgyainkról. Tehát az Umzugsgut fogalma hazafelé is érvényesül. Személyes tárgyainkat, melyek már 6 hónapja a tulajdonunkban voltak természetesen vám és áfametesen vihetjük haza.

A legtöbb embernél a gépjármű a legfontosabb kérdés, igen ezt is vám- és áfamentesen tudjuk hazavinni. Ha legalább 6 hónapja a nevünkön van és 1 éve nincsen Magyarországon bejelentett lakcímünk. Tehát, ha kijelentkeztünk Magyarországon! Ha nem jelentkeztünk ki, akkor tegyük meg, mert nem fogjuk tudni hazavinni a gékocsinkat az Áfa megfizetése nélkül. Sajnos a regisztrációs adó alól nem mentesülünk. Fontos tudnivaló, hogy 1 évig nem adhatjuk el a vámmentesen behozott személyes tárgyainkat – elsősorban a gépjárműre térnék ki – mert utólagos vám megfizetésére fognak minket kötelezni.

Sokszor írtuk már a TB-ből a kijelentkezést, ha hazaköltözünk, akkor nagyon fontos az újbóli visszajelentkezés, amit a törvény értelmében 15 napon belül meg kell tennünk.

A cikk csak általános tájékoztatásra szolgál.

Közlekedési szabálysértési bírságok, büntetések

Még egy kicsit járjuk körbe a közlekedési bírságok és büntetések körét. Azt már nagyon sokan saját tapasztalatból tudják, hogy egy-egy gyorshajtás tetemes bírsággal és büntetéssel is járhat.

A legenyhébb kategória:

  • Lakott területen: 0-15 km/h
  • Lakott területen kívül: 0-20 km/h
  • Autópályán: 0-25 km/h

Ha a gyorshajtás a legenyhébb kategóriába esik, ez csak bírságot von maga után, melyet 30 napon belül be kell fizetni. Ha nem fizetik be vagy ellenkezéssel élnek, akkor elindul egy büntető eljárás, mely akár jelentős eljárási költségeket is vonhat maga után.

Svájcban 2014 óta objektív felelősség van érvényben, vagyis akinek a tulajdona az autó az felel a gyorshajtásért. Tehát az autó tulajdonosától is beszedhetik a bírságot, akkor is, ha az autót egy harmadik személy vezette. (Halterhaftung)

A középső kategória:

  • Lakott területen: 16-24 km/h
  • Lakott területen kívül: 21-29 km/h
  • Autópálya: 26-34 km/h

Ebben az esetben már egy eljárás keretében az ügyészség megállapítja a bírság mértékét. Ha magyar viszonyokkal akarnám leírni, akkor azt mondhatnám, hogy egy szabálysértési eljárás keretében megállapítják a bírság vagy pénzbüntetés mértékét és akár egy határozott idejű járművezetéstől való eltiltást is kiszabhatnak. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés (Strafbefehl) esetében már vannak a bírság mellett eljárási költségek is. Ilyenkor van 10 napunk ellenkezéssel élni és irat betekintést kérni. Ha ellenkezéssel élünk, akkor egy rendes büntető eljárással kell számolnunk.

A legsúlyosabb kategória:

  • Lakott területen: 25 km/h-tól
  • Lakott területen kívül: 30 km/h-tól
  • Autópályán: 35 km/h-tól

Amíg az első két kategória még szabálysértés alá esik, addig ez már vétség kategória és egy rendes büntető eljárás keretében szabják ki a büntetést. A szankciók súlyosak a pénzbüntetéstől a közérdekű munkán át egészen a szabadságvesztésig.

A pénzbüntetés mértéke a napi tétel, melyet a fizetés mértékéhez igazítanak. Kiszámolása a következő : A fizetés 75% szabható ki büntetésnek ezt osztják el harminccal, ez lesz az egy napi tétel.

Tehát: Havi bér: 5.000,-Fr ennek a 75 % 3.750,-Fr : 30 az  125 Fr/nap az egy napi tétel összege.

Munkaképtelenség, rokkantság?

Kicsit a svájci szociális jog egyik részéről a munkaképtelenségről.

Nem könnyű nekünk, akik teljesen másképpen szocializálódtunk azt elfogadni, hogy a munkaképtelenség még nem jelent azonnali rokkantságot. Nem leszünk azonnal ellátásra jogosultak a svájci szociális jog értelmében.

A svájci szociális jogban a munkaképtelenséget és azt a fogalmat, hogy keresőképtelen teljesen különválasztják.

Valaki lehet tehát munkaképtelen – orvosi szakvélemény alapján –  a saját szakmájában, de ez a szakvélemény csak és kizárólag a mostani szakmájára vonatkozik. A keresőképtelenség viszont egy gazdasági fogalom, csúnya fogalmakkal élve a mostani gazdasági/teljesítőképességi értékét határozza meg a munkavállalónak. A mostani gazdasági érték pedig a munkavállaló baleset/betegség utáni munkaerő piaci helyzetét adja meg. A munkavállaló nem „haszontalan”, hanem igenis más szakmában képes lehet még gazdaságilag értéket teremteni. Ha a munkavállaló elveszíti a jövedelemszerző képességét is, akkor beszélhetünk a svájci törvények értelmében rokkantságról. A jövedelemszerző képesség viszont nem orvosi, hanem gazdasági fogalom. Az orvosok írják le, hogy az adott baleset és betegség után milyen kezelések alá kellene a betegnek vetnie magát. Az orvos ad egy képet a munkavállaló kezelések utáni munkaerő piaci helyzetéről. A társadalombiztosítás pedig ez alapján meghatározza a munkavállaló teljesítőképességét a munkaerő piacon, hogy még mennyi a jövedelemszerző képessége.

A svájci szociális törvények értelmében csak egy előreláthatólag hosszadalmas vagy végleges jövedelemszerzésre képtelen állapot alapozza meg a rokkantsági nyugdíj lehetőségét. Ha valaki balesetet szenved, akkor természetesen elsődlegesen a felgyógyulás a cél, de arra ne számítsunk, hogy a biztosító nekünk életünk végéig járadékot fog fizetni. Az ellátásra jogosult személynek ugyanis kötelessége mindent megtenni a kárenyhítésére és itt most arra kell gondolni, hogy a biztosító járadék fizetésének a csökkentésére. A törvények világosan lefektetik, hogy az ellátásra jogosult személynek kötelessége újra orientálódni a munkaerő piacon, meg kell próbálnia az újbóli beilleszkedést. Sajnos ez sok esetben egy teljesen új szakma kitanulásával jár. A biztosító társaságok az ellátást nem egyik napról a másikra szüntetik meg, hanem egy 4-6 hónapos türelmi idő után. Ezen idő alatt a munkavállalónak kötelessége a megkísérelni az újrakezdést. Ezt természetesen nem egyedül kell megtegye, hanem joga van igénybe venni:

  • tanácsadást
  • átképzést
  • támogatást

Ha nem teszünk eleget a biztosító által megkövetelt feltételeknek, akkor bizony nagyon gyorsan ellátás nélkül maradunk, hiszen nem vagyunk jövedelemszerzésre képtelenek.

Forrás: Sozialversicherungsrecht 

Cégalapítás buktatói Svájcban

Mire kell figyelnünk, ha céget akarunk alapítani Svájcban?

Nagyon sokan alapítanak céget Svájcban. Sajnos sokszor elkapkodva és a jogszabályok ismerete nélkül. Ez azt jelenti, hogy a cég rendben megalakul, de dolgozni, számlát adni nem tud, mert nem teljesítí a cég működés jogszabályban előírt feltételeit. A cég üzemeltetése viszont folyamatosan pénzbe kerül. Utólag nem kis munkába kerül a törvényeknek megfelelő működési alapokat megteremteni.

Elôzetes tervezés szükségessége

A másik, hogy nagyon sokan üzleti tervek nélkül vágnak bele a cégalapításba, pedig egy előzetes tervezés elengedhetetlen. Egy cégnek vannak költségei, fizetni kell a nyugdíjat (AHV), egyéb járulékokat és az adót. Tehát nem mindegy, hogy milyen bruttó órabérrel tudok dolgozni. A kialkudott bruttó órabér messze van a végén megmaradó nettó bértôl. Vállalkozóként ráadásul senki sem garantálja a 100%-os foglalkoztatottságot. Lehet, hogy 50 frankot kapok óránként, de havonta csak 80 órát tudok dolgozni. Összességében rosszabbul fogok járni, mintha 3500 bruttóért alkalmaztak volna.

A vállalkozás

Mi lesz a megfelelô cégforma? Betéti társaság, közkereseti társaság, kft. vagy részvénytársaság? Vagy maradjunk az egyéni vállalkozásnál? Ezek még csak a cégalapítás jogi keretei.

Iparáganként változnak a követelmények, nehéz általános érvényû igazságokat megfogalmazni. Nagyon leegyszerûsítve a kérdést: a cég megalapításához csak egy útlevél kell (EU országok polgárainál).

Tôkeegyesítô társaságoknál be kell fizetni az alaptôke pénzbeni részét. A bevihetô apport szintén változhat iparáganként. Társas vállalkozásoknál nagyon fontos a társak közötti bizalmi viszony, ami a közös cégalapítás szükséges elôfeltétele. A tulajdonostársaknak anyagi szempontból nem maradnak titkai egymás elôtt.

A cég mûködésének-mûködtetésének jogi keretei további nem alábecsülendô kihívásokat jelentenek. A mûködési költségek és az adminisztrációs terhek szintén csak az alapítás után jelentkeznek.

A kockázatokról

A vállalkozók hitelképessége évekre kinullázódik. Munkanélküli segélyre pedig vállalkozóként ne is számítsunk. Sok iparágban szinte sportot ûznek a megrendelôk abból, hogy nem fizetik ki az alvállalkozóikat. Vállalkozóként véget ér a havi fix fizetés korszaka. A munka elvégzése nem jelenti automatikusan, hogy pénz is érkezik a számlára. Az elmaradt vállalkozói díj behajtása komoly költséggel járhat, illetve veszteségek is elôfordulhatnak. Egy vállalkozás csôdbe mehet már attól, hogy a megrendelô késve fizet. A cash-flow, a bevételek és kiadások egyensúlyban tartása külön figyelmet érdemel!

Végszó

Elôzetes jogi tanácsadás és üzleti tervek nélkül ne alapítsunk céget! Ügyfélkör és üzleti terv nélkül belevágni a cégalapításba merész vállalkozás. Elôzetes tanácsadási illetve cégalapítási ügyekben forduljanak hozzánk bizalommal!