Miért nem kapható frissítés a traffipaxok helyzetérôl Svájcban?

Miután lejárt a TomTom navigációs rendszerem elôfizetése a radarkamerák adataira, megújítottam újabb másfél évre. Meglepôdve tapasztaltam, hogy a frissítés Britanniától Ukrajnáig minden ország traffipaxait tartalmazza, kivéve Svájcot. Svájcban élve és élvezve a radarkamerák áldásait pont ez lett volna a lényeg 🙁

Svájci kollégáknál érdeklôdve az okokról arra jutottam, hogy törvényi szabályozás áll a jelenség hátterében.

Svájcban 2013. január 1. óta van érvényben az elsô Via sicura  intézkedéscsomag, amely megtiltja nyilvános figyelmeztetést a svájci utakon a traffipaxra (radarkamerára). Mindenkire büntetés vár, aki a törvénynek ellenszegül.

A svájci rádióadóknak már 2008 óta tilos figyelmeztetéseket adniuk, a szövetségi kormány szerint a figyelmeztetések csökkentenék a traffipaxok hatásosságát. A 2013-as intézkedéscsomag kiterjesztette a tilalmat minden csatornára, weboldalakra, SMS-küldô szolgáltatásokra és általában minden fizetôs szolgáltatásra, ami a radarkamerák helyzetérôl tájékoztat. A Facebookon és a Twitteren továbbra is léteznek ilyen szolgáltatások.

Egy fiatal svájci nôt 1000 frankra büntetett a bíróság egy Facebook poszt miatt, ami egy radarkamera helyzetérôl informált.

A zürich Kantonrendôrség szóvivôje szerint nyilvánosnak akkor tekinthetô a egy közlés, ha legalább 50 személyt elér.

 

Forrás

Irataink megőrzésének ideje Svájcban

Azt mindenki tudja, hogy a vállalkozókra szigorú iratmegőrzési szabályok vonatkoznak. Mi van a magánszemélyekkel? A  törvényben  nincs szabályozva, hogy a  magánszemélyeknek is iratmegőrzési kötelezettsége lenne.

Miért őrizzük meg mégis az iratainkat? Mit és mennyi ideig őrizzünk meg?

Ha bármi szerződésből eredő vitánk keletkezne vagy éppen az adóhatóságnál kell valamit bizonyítanunk, akkor sokat segít, ha minden papírunk megvan.

A számlákat az elévülési idő végéig(5 év) lehetőleg ne dobjuk ki, különben elég nehéz lehet jótállást, garanciális igényeket érvényesíteni.

Az orvosi-, bérleti díj, a különböző szakemberek számláinak megőrzési ideje 5 év. De ugyanez vonatkozik a biztosításunkra és a bérpapírjainkra is. A bérpapírjaink megőrzése egy későbbi munkanélküliségnél nagyon fontos lehet.  A pénztár kérni fogja tőlünk ezeket a papírokat.

A bankszámlakivonatainkat 10 évig kell megtartani.

Amit életünk végégig meg kell tartani a nyugdíj jogosultsághoz szükséges irataink, örökségről, az ajándékozásról szóló papírjaink vagy éppen a házasságkötéskori bankszámlakivonatunk. Fontos itt megjegyezni, hogy a munkahelyünktől kapott bizonyítványaink is kellhetnek egy későbbi munkahelyváltásnál. Ezeket is őrizzük meg.

 

Hogyan kell érteni a svájci államot

Bizonyára sokaknak feltünt, hogy Svájc államszervezete nem hasonlít arra, amit Magyarországon megszoktunk. Akik éltek Németországban vagy Ausztriában, azok kicsit jobban érthetik, mit is értünk a Svájci Államszövetség alatt (Confoederatio Helvetica, Schweizerische Eidgenössenschaft).

Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból áll. A kantonoknak saját parlamentje van és a szövetségi parlament felsôházába kantononként 2, félkantononként 1 képviselôt küldhetnek. A Svájci Államszövetség 1291 óta létezik valamilyen formában, a kantonok száma, területe, vallása és nyelve folyamatosan változott. Az utolsó változás Jura kanton kiválása volt Bernbôl 1979-ben.

Svájc szövetségi állam, azaz az államiság, az állami hatáskörök nem csak a központi kormányzatnál jelentkeznek, hanem a kantonoknál is, amelyek szintén korlátozott önállóságú államok. A kantonális hatáskörök sok esetben erôteljesebbek, mint amit a német nyelvû szomszédoknál tapasztalhatunk. A magyar önkormányzatisággal pedig össze sem hasonlíthatóak. A legtöbb ügyben, ami nem a külügyekkel, a közös pénzügyekkel, a vámokkal vagy a honvédelemmel függenek össze, megjelenik a kantonális hatáskör.

Ennek a kantonális szinten jelentkezô államiságnak a megjelenései a különbségek az adókulcsokban, a helyi szabályok és intézményrendszerek sajátosságai, az iskolarendszer sokszínûsége és még sorolhatnánk. Azok a jogterületek, amelyeket szövetségi törvények szabályoznak, azok már túlestek az egységesítésen. A hagyományos kantonális identitás azonban sokkal erôsebb Svájcban, mint ahogy azt Magyarországon gondoltuk volna.

Állampolgársági ügyekben a települési önkormányzatok is saját szabályokkal nehezíthetik a svájci útlevélre vágyók életét. A svájci állampolgárság azt jelenti, hogy valaki egy település és egy kanton polgára. Február 12-én lesz népszavazás a 3. generációs bevándorlók könnyített állampolgársághoz juttatásáról, itt is az egyik fô ellenérv, hogy a kezdeményezés elfogadásával a kantonok kezébôl fontos ellenôrzési jogköröket vennének ki a fôleg olasz bevándorlók esetében, akik Svájcban születtek, a szüleik közül is legalább az egyik svájci állampolgár és a nagyszülôk is letelepedtek Svájcban.

Tehát, ha valamilyen konkrét jogi ügyben tanácsot kérünk, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan melyik kantonról is van szó. Ahogy a szövetségi jogszabályok, úgy a kantonális jogszabályok is megismerhetôek az internetrôl. A rendszer azonban meglehetôsen bonyolult, ne hagyatkozzunk csak valakitôl hallott információkra vagy mende-mondákra! Tájékozódjunk!

Bár Svájc nem tagja az Európai Úniónak és a belátható közeli jövôben nem is lesz az, egyes úniós szabályok érvényesek államközi szerzôdések formájában Svájcra is. Az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadásával Svájc is alávetette magát emberi jogi ügyekben a strassburgi emberi jogi bíróságnak.

A gépjármûvek rendszámában szereplô kanton kódok az alábbi térképen is megtalálhatóak:

Statisztikai adatok a svájci magyarokról

A Szövetségi Migrációs Államtitkárság adatai szerint 2016 november 30-án 19654 magyarnak volt tartózkodási engedélye Svájcban. 9487 nô és 10167 férfi. Ennyien vagyunk Svájcban nagyjából egymásra utalva.

Nincs benne ebben a számban az a 149 magyar, akik 2016-ban megszerezték a svájci állampolgárságot.

A 19654 magyart tovább vizsgálhatjuk tartózkodási/letelepedési engedély szerint:

1114 személynek (413 nônek és 701 férfinek) van L-engedélye.

15723 személynek (7484 nônek és 8239 férfinek) van B-engedélye.

2817 személynek (1590 nônek és 1227 férfinek) van C-engedélye.

Rajtuk kívül van még 1962 magyar (881 nô, 1081 férfie), aki a nem állandó lakossághoz tartozik.

A térképre felrajzolva kantononként így néz ki:

Források:

Külföldiek száma

Munkaerôpiaci helyzet

Az eredeti kép forrása: www.mapsoftheworld.com

Temporär próbaidő, felmondás.

Az előző részben már foglalkoztunk a Temporär szerződéseivel (Rahmenvertrag, Einsatzvertrag), most a próbaidőt és felmondást nézzük át egy kicsit.

Az alkami munkánál is van próbaidő, mely 1-3 hónapban kerül meghatározásra. A próbaidő hossza függ a munkaszerződés hosszától, rövidebb idejű munkaszerződés esetén a próbaidő is rövidebb lehet, de 3 hónapnál hosszabb próbaidő törvényileg nem megengedett. A próbaidő pedig minden egyes újbóli más céghez való kiközvetítéssel  vagy ugyanannál a cégnél, de teljesen más beosztásba való helyezéssel újra kezdődik. Tehát nem törvénytelen, ha a cég minden egyes alkalommal próbaidőt alkalmaz. Ezt a svájci legfelsőbbírósági ítélet is megerősíti. (BGE 117 V 248 E.3) Logikusan, ha átgondoljuk minden munkahelyváltásnál általában próbaidőt szabnak meg, a próbaidő alatt  a munkaadó és a munkavállaló  is el tudja dönteni, hogy tudnak-e egymással dolgozni. Nincs ez másképpen az alkalmi munkaviszonynál sem. Tény viszont, hogy a legtöbb ember 3 havonta nem vált munkahelyet, ami az alkalmi munkánál akár 3 havonta sok ember számára realitás lehet. Egy újbóli próbaidő kihat a jogosultságokra, mint a felmondási idő vagy a betegállomány. A munkavállaló jóval sérülékenyebb, jóval kevesebb védelmet élvez. Próbaidő alatt, ha betegállományba megy a munkavállaló akár 2 munkanapos felmondással az utcán találhatja magát. Fontos még tudni a próbaidőről, hogy amennyiben a cég amelyhez kiközvetítették átveszi a munkavállalót, akkor is jogosult az átvevő cég újabb próbaidő kiszabására. A legfelsőbb bíróság ítélete alapján ez is újabb munkaszerződésnek számít, attól függetlenül, hogy már előtte alkalmi munkásként ott dolgozott a munkavállaló

Természetesen az ún. láncszerződések vagyis az egymás utáni határozott idejű szerződések ugyanannál a cégnél tilosak, azt úgy veszi a jog mintha egy munkaviszony lenne, tehát határozatlan idejű munkaszerződésnek, annak minden jogosultságával.

Nemcsak a láncszerződés nem megengedett, de a munkavállaló harmadik céghez történő tovább közvetítés is tilos.

Felmondási idő a határozatlan munkaszerződéseknél 1-3 hónapig 2 nap, 4-6 hónapig  7 nap, 6 hónap feletti munkaviszony esetén 1 hónap. Határozott 3 hónapos szerződéseknél 2 munkanap felmondási időt határoznak meg. Az azonnali hatályú felmondást egy Temporär/alkalmi  munkaközvetítő is csak törvényileg meghatározott feltételek esetén mondhatja ki, neki is be kell tartani a felmondási időket.

Folyt.köv: Temporär/alkalmi munka nyugdíj (BVG), betegállomány

Temporär/(időszakos/alkalmi munka) létesítése (Rahmenvertrag és Einsatzvertrag) Svájcban.

Temporär munkaviszony létesítése

Az AVV-ban felsorolt Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés) és a gelegentliche Überlassung (alkalmankénti átadás/kölcsönzés) esetén a munkavállaló alkalmazotti jogviszonyba kerül, annak minden előnyével. Sokkal problémásabb a Temporär (időszakos/alkalmi munka) szerződése, hiszen itt a munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb. Svájcban nincs az alkalmi munka hosszára  korlátozás a munkavállaló akár évekig is dolgozhat így.

A munkavállaló első körben egy ún. keretszerződést (Rahmenvertrag) köt a közvetítő irodával. Ebben a szerződésben határozza meg a közvetítő cég a legfontosabb általános feltételeit a munkaszerződésnek. (munkaidő, fizetés, próbaidő, felmondási idők , betegség esetén táppénz, átvétel esetén újbóli próbaidő kiszabása, ha visszautasít a munkavállaló egy munkát akkor nem köteles a közvetítő cég újat ajánlani, nincs foglalkoztatási kötelezettség a közvetítő cég részéről) A keretszerződés megkötése még nem jelent azonnali foglalkoztatást és a cégnek munkabér fizetési kötelezettsége sem keletkezik. A cég két szerződés között sem köteles fizetni, hiszen a munkavállalónak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége. Természetesen rendekezésre állás esetén jár fizetés, ez általában alacsonyabb mintha ténylegesen dolgozna a munkavállaló.

Ha a közvetítő cég a munkavállalót alkalmi munkára kiközvetíti akkor az adott munkára vonatkozó munkszerződést is kap a munkavállaló. (Einsatzvertrag) Ebben a szerződésben kell meghatározni az adott munkára vonatkozó legfontosabb feltételeket, ami sajnálatos módon elég sűrűn elmarad.(munkafeltételek, alkalmi munka hossza, munkahely adatai) A munkaszerződéseket írásba kell foglani. Természetesen a szerződés érvényességét nem befolyásolja a szóbeliség. Az írásos szerződés mindig a bizonyítás miatt szükséges.

Folyt. köv.: Temporär próbaidő, felmondás

 

 

Temporär, Leiharbeit, gelegentliche Überlassung elhatárolása egymástól Svájcban

Egyre több szó esik az időszakos/alkalmi munkáról és a munkaerő kölcsönzésről.

A törvény a munkaközvetítőkről (AVV Arbeitsvermittlungsverordnung Svájc ) különbséget tesz:

  1. Temporär (időszakos/alkalmi munka közvetítés)
  2. Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés)
  3. gelegentlichen Überlassung. (alkalmankénti átadás/kölcsönzés)

A munkaerő kölcsönzés speciális hármas jogviszony. A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között munkaerő kölcsönzési szerződés a kölcsönbeadó és a munkavállaló pedig munkaszerződést köt egymással.

munkaero_kolcsonzes

 

Az 1. pontban meghatározott Temporär/alkalmi munka szerződés a munkavállalót mindig egy bizonyos alkalmi munkára veszi fel (Einsatz). Abban a pillanatban, hogy ez az alkalmi  munka megszűnik, a felmondás feltételei mellett megszűnhet a munkavállaló munkaviszonya is. A munkaadónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, de a munkavállaló is visszautasíthat munkát.

A 2. és a 3.  pontban  a munkáltató a munkavállalót  határozott vagy határozatlan időre alkalmazza. Míg az alkalmankénti átadás/kölcsönzés esetén a munkaadó a munkavállalót a saját céges keretein belüli foglalkoztatásra veszi fel és csak alkalmankénti kölcsönadásról van szó, tehát ebben az esetben munkavállaló a munkateljesítéssel a munkaadója által meghatározott telephelyen/székhelyen tartozik, addíg a munkaerő kölcsönzés estén a munkavállalót kifejezetten azzal céllal alkalmazzák, hogy más cégeknek kölcsönadják. Amíg az alkalmankénti átadás/kölcsönzés esetén a  munkaadó profittermelésének nem meghatározó jellege a munkaerő kölcsönzése, hanem első sorban a saját vállalkozás keretein belüli foglalkoztatás, addíg a munkaerő kölcsönzés esetén a munkaadó fő profittermelése a kölcsönadásból származik. Természetesen munkaerő kölcsönző cégek esetén sem  zárható ki a saját projekt, de nem ez a meghatározó. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló munkaszerződése, fizetése  kiközvetítéstől független, fizetés akkor is jár, ha a munkavállaló esetlegesen nincs kiközvetítve. A kockázat a munkáltatóé, hogy talál-e megfelelő munkát. Ami nagyon fontos a munkavállalónak nincs joga visszautasítani a munkát, amennyiben a munkáltató kiközvetíti, köteles a kölcsönbevevő cégnél munkába állnia. Természetesen a munkavállaló mindig élhet a törvényben lefektetett vagy a szerzôdésben rögzített felmondási jogával.

Folyt. köv: Temporär/alkalmi munka létesítése.

Svájci rendszámú autó kivonása a forgalomból

Ha véglegesen hazavisszük a svájci rendszámú autónkat, akkor Svájcban le kell jelenteni az illetékes kantonális közlekedési hatóságnál (Kantonales Verkersamt). A zürichi közlekedési hatóság formanyomtatványa itt található.

A vonatkozó magyar jogszabály a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet hatályos bekezdései:

(11) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedélyeket és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja, és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi.

(12) A Hivatal a más EGT-állam nyilvántartó hatóságát a külföldi forgalmi engedély bevonásáról a jármű magyarországi forgalomba helyezésétől számított két hónapon belül értesíti, ezt követően az állam nyilvántartó hatóságának kérésére, illetve viszonosság esetén a külföldi okmányokat, hatósági jelzéseket az azt kiadó hatósághoz továbbítja, egyéb esetekben a jogszabályban meghatározott őrzési időt követően megsemmisíti.

Családi pótlék igénylése Svájcban és az Európai Únióban

Az E411 formanyomtatvány letölthetô az alábbi svájci címrôl:

http://www.bsv.admin.ch/vollzug/documents/index/category:126/lang:deu

http://kulfoldikiut.hu/nemetorszag/munchen/dokumentumok/csaladi-potlek/nyomtatvanyok-a-csaladi-potlek–igenylesere-56.html

http://www.pannonfinanz.at/A_nagy_E411es_problema

 

 

Svájcba költözéskor fontos tudnivalók. Umzugsgut

Külföldiek Svájcba költözésekor vámmentesen behozhatóak az országba meghatározott személyes ingóságok, amelyeket a letelepedô bejelent a vámhatóságnál. Svájcban ezeket a személyes holmikat Umzugsgutnak/Übersiedlungsgutnak hívják. Személyes holmi alá tartozik a személyi autó vagy a motorkerékpár is, mely 6 hónapja a bejelentő tulajdonában volt. Természetesen ezekre sem kell vámot fizetni.  A formanyomtatványt 2 példányban kell kitölteni.  A határon ezt a kitöltött nyomtatványt kell lepecsételteni. Egy példány a bejelentő tulajdonában marad. Ez a lepecsételt bejelentő lap kelleni fog az autó bejelentésekor. Az autót annak a kantonnak a Zollamtjánál kell bejelenteni, ahol a bejelentő lakik. Bejelentést érdemes minél gyorsabban elvégezni, hogy utána a határon ne legyen problémánk az autóval. Hivatalosan az autót  1 évig lehet használni Svájcban utána vagy hazaviszi vagy pedig svájci rendszámra vált a bejelentő. Tehát vám nincs, természetesen a svájci rendszámra váltásnak vannak költségei pl:  motormosás, MFK, rendszám, biztosítás. Hazaköltözés esetén sem kell a személyes ingóságokra vámot fizetni. Az alábbi linkeken elérhetô a Szövetségi Vámhatóság leírása.

Németül, franciáulolaszul és angolul.