Németország, házi betegápolás

Nagyon sokan dolgoznak Németország területén betegápoló cégeknél a házi ápolásban.

Sokan nem tudják, hogy a betegápolásban 2. PflegeArbbV kötelező bruttó minimálbért ír elő.

Ezt a minimálbért minden betegápolásban dolgozónak meg kell kapnia. Amit még sokan nem tudnak, hogy 24 órás munka nincsen. A német munkajogi törvények alapján a heti maximális óraszám 48 óra. Ha valaki 24 órában dolgozik, akkor  bizony naponta 24 órára kell fizetést kapnia.

napi fizetés:

  • 24×9,75 = 234 € (Nyugat-Németország)
  • 24×9,00 = 216 € (Kelet-Németország)

A szabadidő pedig azt jelenti, hogy a dolgozónak sem jelenléti kötelezettsége, sem jelentkezési kötelezettsége nincsen.

Hiába hivatkozik arra a munkáltató, hogy senki nem dogozik 24 órát, ha a betegápolónak fel kell kelnie éjjel a beteghez, ha nem mehet el szabadon, akkor bizony készenlétben van és dolgozik vagyis a munkáltatónak erre az időszakra is bért kell fizetnie. Ez a bér az ápolásbban nem lehet alacsonyabb mint a kötelező minimálbér. Ezt a német bíróság ítéletében  is megerősítette, hogy a munkabér bizony a készenléti időre is jár.

Nem csak a fizetés illeti meg a dolgozót, hanem a fizetett szabadság (24 Werktag), betegszabadság (6 hét Entgeltfortzahlung) és a táppénz (Krankengeld) is. Betegség esetén bizony a munkáltatónak kötelessége 6 hétre a betegszabadásgot fizetni, utána pedig a biztosító fizeti a táppénzt tovább. A munkavállalónak természetesen kötelező jelentkezési kötelezettsége van az orvosnál és kért igazolásokat is be kell mutatnia a munkaadónál. Igen, ha hazamegyünk és otthon kezeltetjük magunkat akkor is jár minden juttatás. (Jelentkezési kötelezettség és igazolás küldése a munkáltatónak Németországba.) Munkaadó nem jelentheti ki a dolgozót a biztosítónál azzal, hogy hazament a munkavállaló. Ez törvénytelen.

Aki Németországban bejelentve dolgozik, mindenképpen érdeklődje meg az S1 igazolás kiadását a biztosítójánál, ha pedig beteg lesz, akkor jelentse a biztosítónál Németországban, hogy otthon kezeltetné magát, mert az életviteli központja Magyarországon van. A 6 hét betegszabadságot a munkáltató fizeti. A táppénzre való jogosultságot pedig a Tb otthon. Minden papírt, amit kérnek, el kell küldeni Németországba.

Műtétek, kezelések Magyarországon?!

Nagyon sokszor merül fel, hogy hogyan tudnánk magunkat Magyarországon egészségügyi intézményben kezeltetni, ha külföldön élünk.

Azt már tudjuk, hogy az S1 nyomtatványt nem minden tagállamban állítják ki a munkavállalónak.  A lakóhely fogalmát minden állam saját jogszabályai szerint értelmezi, így a lakóhely fogalma bizonyos tagállamokban a magyartól eltérő szabályozást mutat. Ez azt is jelentheti, hogy a biztosítónk nem fogja nekünk kiállítani az S1 nyomtatványt, mert az adott tagállamban letelepedettek vagyunk.

Az európai jog alapján mindenkinek joga  orvosi kezelést más Uniós tagállamban + Norvégia, Izland, Svájc, Liechtenstein területén igénybe venni.  Az európai jog alapján a kezeléseket ugyanolyan feltételek mellett vehetjük igénybe, mint a kezelést nyujtó országban élő polgárok. Milyen kezeléseket vehetünk igénybe? Csak azokat a kezeléseket tudjuk a biztosításunk terhére elvégeztetni, amiket letelepedés szerinti tagállamban is igénybe vehetnénk a biztosítónk számlájára.  Tehát szépészeti műtéteket más tagállamban sem fog fizetni nekünk a biztosító.

Ki fizeti ennek a költségét? Költségeket mindig annak az országnak a biztosítója állja, ahol a munkavállaló letelepedett. A biztosító a műtét/kezelés helye szerinti biztosítóval saját maga rendezi a számlát. A biztosító csak annyit fizet ki a kezelésre, amennyibe otthon kerül az adott kezelés. Mielőtt bármiféle műtétet vagy kezelést csináltatnák más országban első lépésként a biztosítónkat kell értesítenünk és engedélyt kérnünk a tervezett kezeléshez, műtéthez. Ha a biztosító megadja az engedélyt akkor kiállítja nekünk az S2 nyomtatványt. A másik tagállamban való kezelések feltétele, tehát ez a nyomtatvány, melyet a kezelést végző intézmény kérni fog a munkavállalótól.

S2 nyomtatványon a következő fontos adatok lesznek: hol melyik országban és pontosan melyik kórházban vagy orvosnál szeretné magát kezeltetni vagy műtétet végeztetni és meddig érvényes. . A nyomtatványt specifikusan állítják ki, adott  az ország és az  egészségügyi intézmény. Ha a munkavállaló máshol szeretné magát kezeltetni újból a biztosítójához kell fordulnia az engedélyért  az újabb S2 nyomtatványhoz.

Mivel Európai jogról beszélünk Magyarországon biztosított is igénybe vehet külföldi gyógykezeléseket, ha a magyar Tb ezt engedélyezi.

Rossz minőségű bérlakás Svájcban

Mit tehetek, ha penész  foltok vagy bogarak jelennek meg a lakásban?

Svájcban a lakosság majdnem 80%-a  bérlakásban él. Sajnos itt is előfordul, hogy egy nem teljesen jó minőségű lakást fogunk ki.

A bérbeadónak a bérleményt lakhatásra alkalmas állapotban kell a bérlő részére bocsájtani. A lakásnak a bérleti szerződésben lefektetett állapotban kell lennie. A bérbeadó garantálja, hogy a bérlemény lakhatásra alkalmas állapotban van. A bérlő abból indul ki, hogy a bérleménybe beköltözésekor a lakásban nem volt penész és normális szellőztetés, használat mellett sem keletkezik penész a lakásban.

Ha a bérlemény állagában bármilyen változás történik, a bérlőnek kötelessége a változást bejelentenie bérbeadónak, amennyiben ezt a kötelességét elmulasztja, akkor a hiba felróható lesz a bérlőnek

Mit tehetünk akkor, ha penész vagy bogarak jelennek meg a lakásban? 

A bérlő kérheti:

  • A hiányosság/hiba kijavítását a bérbeadótól; ennek feltétele, hogy jelentette a hibát és a bérlőnek vagy harmadik személynek (felelősség biztosítás) a hiba nem róható fel. 
  • A bérleti díj csökkentését, ha a bérlő a bérlemény használatában jelentősen korlátozott. Bérleti díj csökkentése csak addig lehetséges, ameddig a hiba kijavításra nem kerül.
  • Kártérítést kérhet,  ezt mindig bizonyítani kell és ok okozati összefüggésnek kell lennie vagyis azért kellett kidobni a ruháimat, mert a szekrény vizes és penészes lett, szekrény állapota pedig a lakásban megjelenő penésszel van összefüggésben. Bizonyítékokat meg kell őrizni.
  • A bérleti díj letétbe helyezését az egyeztetést végző hivatalnál (Schlichtungsbehörde / Schlichtungsamt). De előtte, határidővel kérni kell a hiba kijavítását, letétbe helyezés csak ezután jöhet szóba. Tehát ha a levelet december 14-én küldjük el és a hiba kijavítására 1 hónapot adunk, akkor a határidô január közepén jár le. Az első bérleti díj, amit letétbe helyezhetünk az a februári lesz. A határidő letelte előtt nem helyezhetjük letétbe a lakbért, mert a bérbeadó jogosan indíthat ellenünk végrehajtást. A januári bérleti díjat még a bérbeadónak át kell utalni.

A következő lépés pedig egy egyezkedési tárgyalás (Schlichtungsverfahren / Friedensrichter), ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet perre menni. A bérlő megkapja az ún. kereseti engedélyt (Klagebewilligung), ezzel 3 hónapon belül előterjesztheti a keresetét. Ha nem él a lehetőséggel 3 hónapon belül, akkor újra kell kezdenie az egyezkedést.

 

Egészségügyi végzettségek elismertetése

Az egészségügyi végzettségek elismertetéséhez szükséges papírokat ENKK állítja ki.

Végzettséghez a következő nyomtatványt kell kitölteni, ehhez még nagyon fontos leigazoltatni a gyakorlatban eltöltött időket. Amit még kérnek az a  jó hírnév igazolása, vagyis az egészségügyi dolgozó nem  lehet bűntetett előéletű, nem állhat foglalkozástól eltiltás hatálya  alatt.

Lehetőség van ún. konformitást tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítására is, ez azt igazolja, hogy a szakmai végzettség megfelel az irányelvben meghatározott képzési követelményeknek. Az általános ápoló, általános asszisztens részére nem állítják ki a konformitás tanúsítását, ők a szerzett jogokat igazoló bizonyítványt tudják kiállíttatni, mely igazolja, hogy az utolsó 5 évben  legalább 3 éven keresztül gyakorolta a hivatását.

A hatósági bizonyítványok ára 27.500,-Ft. Ehhez jön még hozzá a hiteles fordítás költsége.

Ha kint szeretnénk a szakmánkban dolgozni akkor érdemes minden papírt kiállíttatni. Ezzel elkerülhetjük az esetleges felesleges vizsgákat, mert a tagállam, ahol letelepedni kívánunk nem tartja egyenértékűnek a végzettségünket.

 

Ingázás-Grenzgänger

Elég gyakori téma az ingázás, elsősorban Németország-Svájc között. Hol fizet adót a munkavállaló, hol kell fizetnie egészségügyi hozzájárulást.

Ha a munkavállaló Németországban lakik és Svájcban dolgozik, akkor Svájcban 4,5% Quellensteuer fizetési kötelezettsége van, mint ingázó. Jövedelemadó fizetési kötelezettsége pedig Németországban keletkezik, mert ott van az életviteli központja a munkavállalónak. Németországban az első évben 3 havonta adóelőleg fizetésre kötelezett, majd év végen adóbevallást kell készíteni. A következő évi adókivetés és előleg fizetés – szintén 3 havonta – már az éves bevallás alapján készül. Ez az ún. Veranlagung (adókivetés). Természetesen a 4,5%  Quellensteuer levonható Németországban.

A következő fontos kérdés az egészségügyi hozzájárulás fizetése. A két ország között ingázó választhat egyszer az elején az  első ingázó munkaviszony kezdetekor, ettől utána nem lehet eltérni.  A választási lehetőség Németország, ahol jövedelem után számolják, vagy Svájc ahol nem jövedelem alapú, de van önrész. Kötelező biztosítás csak egy helyen fizethető. (kettős jogviszony tilalma)

Németország: Höchstbeitragsgrenze  € 4237,50/hó
Krankenverischerung (KV): 14,6% € 618,75/hó ehhez jön még hozzá
Pflegeversicherung (PV): 2,35%  € 99,58 (gyermekes) és 2,6% € 110,15 (gyermektelen)

Svájcban pedig a Franchise mely  CHF 300-2500 /év + 700 önrész

Ha valaki Németországban fizet egészségügyi hozzájárulást akkor a jövedelem nélküli családtagok automatikusan biztosítva vannak (feleség, gyermekek) De ennél a biztosításnál érdemes Svájcra  is kiterjedő opciókat keresni. Előre tisztázni, hogy mit takar a biztosítás, mielőtt még Svájcban kellemetlen meglepetés érne minket.

Ha a munkavállaló Svájcban köt biztosítást akkor nincs szükség kiegészítő biztosításra,  mert az S1 nyomtatvány kikérésével jogosultak vagyunk a teljes körű ellátásra Németországban is, de a családtagjainknak nincsenek biztosíva Németországban, hanem  az ő részükre külön kell kötni. (Családtagok biztosítása  KV+PV € 160-170 közé esik)

 

TB ellátás otthon – S1 nyomtatvány (E 106 )

Azt már minden külföldön munkát vállaló tudja, hogy 15 napon belül ki kell jelentkezni otthon az OEP-nél.

A cikkben a továbbiakban külföld alatt az EGT tagállamokat értjük (EU, Svájc, Liechtenstein, Norvégia és Izland).

A munkavállaló mindig abban a országban kell egészségügyi hozzájárulást fizessen, ahol munkát vállal. Magyarországon nem kell és nem is szabad Tb járulékot fizetni (kettős jogviszony tilalma). A munkavállaló teljes körű egészségügyi ellátásra is csak abban az országban jogosult, ahol biztosítva van (kivételek vannak, mint pl. ingázók).

Mit jelent ez a külföldön munkát vállalók számára, mire jogosultak Magyarországon?

Amennyiben külföldön vállalunk munkát és kijelentkeztünk a Tb-ből, akkor a TAJ kártyánk „ kék jelzést mutat vagyis külföldön biztosított személy, átmenetileg érvénytelen” A külföldön dolgozó magyar állampolgár csak az orvosilag szükséges (sürgősségi) ellátásokra jogosult, ezt az EU kártya költségére a külfödi biztosító fizeti. Ha a magyar állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakcíme, akkor kérheti a külföldi biztosítónál az S1 (régi nevén E 106) nyomtatvány kiállítását. A külföldi biztosítónál kiállított S1 nyomtatványt aztán a magyar OEP-hez kell elküldeni, ettől kezdve teljes körû egészségügyi ellátásra jogosultak vagyunk otthon.  Nagyon fontos megjegyezni, hogy a lakóhely fogalmát minden állam saját jogszabályai szerint értelmezi, így a lakóhely fogalma bizonyos tagállamokban a magyartól eltérő szabályozást mutat. Ez azt is jelentheti, hogy a biztosítónk nem fogja nekünk kiállítani az S1 nyomtatványt, mert az adott tagállamban letelepedettek vagyunk.

 Folyt köv.: Tervezett műtétek Magyarországon

Aufenthaltsbewilligung – külföldi rendszámú autó vezetése

Szabad-e egy Svájcban letelepedési engedéllyel rendelkező személynek magánszemélyként külföldi rendszámú autót vezetnie?

Többször volt már téma az Umzugsgut vagyis a személyes ingóságok behozatala és az autó használata Svájcban. A  költözés után hivatalosan 1 évig használhatjuk magyar/külföldi rendszámmal az autónkat, amelyet a vámon hivatalosan bejelentettünk. Utána vagy átíratjuk vagy pedig hazavisszük a gépjárművet.

Megjegyzem, hogy engedélyt adnak ki 2 évre is, de felhívják a figyelmet a rendszám cserére 12 hónap után. Külföldi céges autónkat is be tudjuk jelenteni mint Umzugsgut. (erről majd később bővebben)

Mi van a kölcsönzéssel? Leggyakoribb: családtagom kölcsönadta az autóját és van róla kölcsönadási papírom. El a kezekkel ettől! A svájci törvények értelmében a svájci állampolgárnak vagy egy Svájcban letelepedett személynek nem szabad olyan gépjárművet vezetnie, amit nem Svájcban helyeztek forgalomba. Egy esetben lehet, ha hivatalos autókölcsönzőtől bérelünk  külföldön autót, de itt is max. 8 napig lehet a gépjármű Svájcban. Ha a külföldön élő  barátaink jönnek hozzánk látogatóba, akkor az ő autójukat sem vezethetjük. Könnyen előfordulhat, hogy utána vámoltathatunk, mert úgy tekintenek rá, hogy most szeretnénk Svájcba behozni. De ez fordítva is előfordulhat: ha mi adjuk kölcsön a svájci rendszámú autónkat egy, az Unióban letelepedett  személynek, megtörténhet, hogy a határon levámolják az autót és csempészés miatt még bűntetést is szabnak ki rá, kölcsönadási szerződés ellenére. Az összeg a következőkből fog összeállni: vám+ÁFA és a büntető eljárás.

Személy életviteli központja
Gépjármű honossága
Ország ahol használnák a gépjárművet
Jogszabály
Svájc Svájc Svájc engedélyezett
Svájc Magyarország Svájc Nem engedélyezett kivétel költözés után max. 1 évig
Magyarország Svájc Svájc engedélyezett
Magyarország Magyarország Svájc/Külföd engedélyezet

Tehát a gépjármű abban az országban, ahol forgalomba helyezték bárki által vezethető, letelepedéstől függetlenül. A gépjárművet pedig akkor vezethetik külföldön, ha a gépjárművet vezető személy életviteli központja és a gépjármű honossága is megegyezik. A Németországban letelepedett barátunk a svájci autónkkal nem mehet át sem Németországba, sem Magyarországra.

Tehát a kölcsön gépjárművel  adó-, vámcsalást követünk el, ami egy kontrollnál igen drága lehet.

Temporär próbaidő, felmondás.

Az előző részben már foglalkoztunk a Temporär szerződéseivel (Rahmenvertrag, Einsatzvertrag), most a próbaidőt és felmondást nézzük át egy kicsit.

Az alkami munkánál is van próbaidő, mely 1-3 hónapban kerül meghatározásra. A próbaidő hossza függ a munkaszerződés hosszától, rövidebb idejű munkaszerződés esetén a próbaidő is rövidebb lehet, de 3 hónapnál hosszabb próbaidő törvényileg nem megengedett. A próbaidő pedig minden egyes újbóli más céghez való kiközvetítéssel  vagy ugyanannál a cégnél, de teljesen más beosztásba való helyezéssel újra kezdődik. Tehát nem törvénytelen, ha a cég minden egyes alkalommal próbaidőt alkalmaz. Ezt a svájci legfelsőbbírósági ítélet is megerősíti. (BGE 117 V 248 E.3) Logikusan, ha átgondoljuk minden munkahelyváltásnál általában próbaidőt szabnak meg, a próbaidő alatt  a munkaadó és a munkavállaló  is el tudja dönteni, hogy tudnak-e egymással dolgozni. Nincs ez másképpen az alkalmi munkaviszonynál sem. Tény viszont, hogy a legtöbb ember 3 havonta nem vált munkahelyet, ami az alkalmi munkánál akár 3 havonta sok ember számára realitás lehet. Egy újbóli próbaidő kihat a jogosultságokra, mint a felmondási idő vagy a betegállomány. A munkavállaló jóval sérülékenyebb, jóval kevesebb védelmet élvez. Próbaidő alatt, ha betegállományba megy a munkavállaló akár 2 munkanapos felmondással az utcán találhatja magát. Fontos még tudni a próbaidőről, hogy amennyiben a cég amelyhez kiközvetítették átveszi a munkavállalót, akkor is jogosult az átvevő cég újabb próbaidő kiszabására. A legfelsőbb bíróság ítélete alapján ez is újabb munkaszerződésnek számít, attól függetlenül, hogy már előtte alkalmi munkásként ott dolgozott a munkavállaló

Természetesen az ún. láncszerződések vagyis az egymás utáni határozott idejű szerződések ugyanannál a cégnél tilosak, azt úgy veszi a jog mintha egy munkaviszony lenne, tehát határozatlan idejű munkaszerződésnek, annak minden jogosultságával.

Nemcsak a láncszerződés nem megengedett, de a munkavállaló harmadik céghez történő tovább közvetítés is tilos.

Felmondási idő a határozatlan munkaszerződéseknél 1-3 hónapig 2 nap, 4-6 hónapig  7 nap, 6 hónap feletti munkaviszony esetén 1 hónap. Határozott 3 hónapos szerződéseknél 2 munkanap felmondási időt határoznak meg. Az azonnali hatályú felmondást egy Temporär/alkalmi  munkaközvetítő is csak törvényileg meghatározott feltételek esetén mondhatja ki, neki is be kell tartani a felmondási időket.

Folyt.köv: Temporär/alkalmi munka nyugdíj (BVG), betegállomány

Temporär/(időszakos/alkalmi munka) létesítése (Rahmenvertrag és Einsatzvertrag) Svájcban.

Temporär munkaviszony létesítése

Az AVV-ban felsorolt Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés) és a gelegentliche Überlassung (alkalmankénti átadás/kölcsönzés) esetén a munkavállaló alkalmazotti jogviszonyba kerül, annak minden előnyével. Sokkal problémásabb a Temporär (időszakos/alkalmi munka) szerződése, hiszen itt a munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb. Svájcban nincs az alkalmi munka hosszára  korlátozás a munkavállaló akár évekig is dolgozhat így.

A munkavállaló első körben egy ún. keretszerződést (Rahmenvertrag) köt a közvetítő irodával. Ebben a szerződésben határozza meg a közvetítő cég a legfontosabb általános feltételeit a munkaszerződésnek. (munkaidő, fizetés, próbaidő, felmondási idők , betegség esetén táppénz, átvétel esetén újbóli próbaidő kiszabása, ha visszautasít a munkavállaló egy munkát akkor nem köteles a közvetítő cég újat ajánlani, nincs foglalkoztatási kötelezettség a közvetítő cég részéről) A keretszerződés megkötése még nem jelent azonnali foglalkoztatást és a cégnek munkabér fizetési kötelezettsége sem keletkezik. A cég két szerződés között sem köteles fizetni, hiszen a munkavállalónak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége. Természetesen rendekezésre állás esetén jár fizetés, ez általában alacsonyabb mintha ténylegesen dolgozna a munkavállaló.

Ha a közvetítő cég a munkavállalót alkalmi munkára kiközvetíti akkor az adott munkára vonatkozó munkszerződést is kap a munkavállaló. (Einsatzvertrag) Ebben a szerződésben kell meghatározni az adott munkára vonatkozó legfontosabb feltételeket, ami sajnálatos módon elég sűrűn elmarad.(munkafeltételek, alkalmi munka hossza, munkahely adatai) A munkaszerződéseket írásba kell foglani. Természetesen a szerződés érvényességét nem befolyásolja a szóbeliség. Az írásos szerződés mindig a bizonyítás miatt szükséges.

Folyt. köv.: Temporär próbaidő, felmondás