Gyorshajtás

Az alábbiakban egy fordítás következik a ch.ch oldalról.

Sebességtúllépések

Sebességhatárok

Autópályán általában 120 km/h, autóúton 100 km/h, fô és mellékutakon lakott területen kívül 80 km/h, lakott területen 50 km/h. Ezeknél alacsonyabb sebességhatárokat a táblák jelzik. Például autópályán  lehet idôben korlátozva vagy meghatározott szakaszokon 80-as vagy 60-as tempó is kitáblázva (nagy forgalmi terhelés, magas károsanyagértékek, útépítés stb.). Lakott területen belül találhatunk 30-as zónákat valamint gyalogoszónákat (20 km/h) és lakott területen kívül 70-es zónákat.

Aki túl gyorsan hajt, az alábbi pénzbüntetésekkel és egyéb büntetésekkel számolhat:

Túllépés Lakott területen belül
Lakott területen kívül
(autóúton)
Autópályán
1-5 km/h között 40.-  40.-  20.-
6-10 km/h között 120.-  100.-  60.-
11-15 km/h között 250.-  160.-  120.-
16-20 km/h között Feljelentés  240.-  180.-
21-25 km/h között Anzeige  Feljelentés  260.-
25 km/h felett Feljelentés  Feljelentés  Feljelentés

Tolerancia – biztonsági levonás a sebesség mérésénél

A mért sebessébôl egy ellenôrzéskor levonnak egy biztonsági ráhagyást. A pontos számok a szövetségi hatóság internetoldalán találhatók a 8. cikknél.

Figyelmeztetés és a jogosítvány bevonása

Nagyobb sebességtúllépéseknél további adminisztratív indézkedések is történnek:

Lakott területen belül Túllépés 16-20 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 21-24 km/h között Legalább 1 hónapos bevonás
Túllépés 25 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Lakott területen kívül Túllépés 21-25 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 26-29 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 30 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Autopálya Túllépés 26-30 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 31-34 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 35 km/h vagy több Legalább 3 hónap bevonás

A lakott területen belüli 25 km/h-ás sebességtúllépések, a lakott területen kívüli 30 km/h-ás sebességtúllépés illetve a 35 km/h-ás sebességtúllépések az autópályán bekerülnek a bünügyi nyilvántartásba és az abból készült kivonatban láthatóak lesznek egy ideig.

Visszaesés

Visszaesôk esetén a jogosítvány lényegesen hosszabb idôre lesz bevonva. Nagyobb sebességtúllépéseknél a jogosítvány határozatlan idôre lesz bevonva, valamint a vezetô pályaalkalmasságát is megvizsgálják.

Főbérlő vagyok albérlőt keresek

Svájcban többségünk bérlakásban lakik. Élethelyzetünk bármikor változhat, emiatt előfordulhat, hogy a lakásunk egy részét vagy egészét ideiglenesen albérletbe adnánk. Fontos megemlíteni, hogy az egész lakást csak ideiglenesen adhatjuk albérletbe, tehát a bérleti szerződés határozott idejű lehet. A határozott idejű szerződés azt mutatja, hogy csak ideiglenesen szándékozok albérleti jogviszonyt létesíteni a bérleményemre.  Ha a lakásunk egy szobáját adjuk albérletbe, akkor az a kérdés, hogy főbérlőként használni szeretném-e még a bérleményemet nem merül fel, hiszen ott lakom én is.

Megtilthatják-e az albérletbe adást? Általános szabály szerint nem lehet megtiltani. Kívéve, ha nem vagyunk hajlandóak adatokat szolgáltatni a bérleti szerződésről. (ár, személy(ek), mennyi ideig, a lakás melyik részét, vagy egészét érinti)

Nagyon fontos, hogy írjunk bérleti szerződést. Fektessük le a pontosan, mikor és mennyit kell fizetnie a bérlőnknek. Figyeljünk a felmondási időkre is.

Ki felel a károkért vagy a nem fizetett bérleti díjért? Mivel a tulajdnos/házkezelő és a mi albérlőnk között nincs bérleti jogviszony, mindenért mi felelünk. Bérleti szerződést mi kötöttünk a tulajdonos/házkezelővel. A ki nem fizetett bérleti díj a mi veszteségünk, a lakásban keletkezett károkért pedig mi felelünk.

Ha albérleti szerződést akarunk kötni, legyen annak tárgya  a teljes lakásunk vagy egy szoba, tájékozódjunk, kérjünk segítséget szakembertől. Sok kellemetlen meglepetéstől kimélhetjük meg magunkat.

 

 

Miért nem kapható frissítés a traffipaxok helyzetérôl Svájcban?

Miután lejárt a TomTom navigációs rendszerem elôfizetése a radarkamerák adataira, megújítottam újabb másfél évre. Meglepôdve tapasztaltam, hogy a frissítés Britanniától Ukrajnáig minden ország traffipaxait tartalmazza, kivéve Svájcot. Svájcban élve és élvezve a radarkamerák áldásait pont ez lett volna a lényeg 🙁

Svájci kollégáknál érdeklôdve az okokról arra jutottam, hogy törvényi szabályozás áll a jelenség hátterében.

Svájcban 2013. január 1. óta van érvényben az elsô Via sicura  intézkedéscsomag, amely megtiltja nyilvános figyelmeztetést a svájci utakon a traffipaxra (radarkamerára). Mindenkire büntetés vár, aki a törvénynek ellenszegül.

A svájci rádióadóknak már 2008 óta tilos figyelmeztetéseket adniuk, a szövetségi kormány szerint a figyelmeztetések csökkentenék a traffipaxok hatásosságát. A 2013-as intézkedéscsomag kiterjesztette a tilalmat minden csatornára, weboldalakra, SMS-küldô szolgáltatásokra és általában minden fizetôs szolgáltatásra, ami a radarkamerák helyzetérôl tájékoztat. A Facebookon és a Twitteren továbbra is léteznek ilyen szolgáltatások.

Egy fiatal svájci nôt 1000 frankra büntetett a bíróság egy Facebook poszt miatt, ami egy radarkamera helyzetérôl informált.

A zürich Kantonrendôrség szóvivôje szerint nyilvánosnak akkor tekinthetô a egy közlés, ha legalább 50 személyt elér.

 

Forrás

Irataink megőrzésének ideje Svájcban

Azt mindenki tudja, hogy a vállalkozókra szigorú iratmegőrzési szabályok vonatkoznak. Mi van a magánszemélyekkel? A  törvényben  nincs szabályozva, hogy a  magánszemélyeknek is iratmegőrzési kötelezettsége lenne.

Miért őrizzük meg mégis az iratainkat? Mit és mennyi ideig őrizzünk meg?

Ha bármi szerződésből eredő vitánk keletkezne vagy éppen az adóhatóságnál kell valamit bizonyítanunk, akkor sokat segít, ha minden papírunk megvan.

A számlákat az elévülési idő végéig(5 év) lehetőleg ne dobjuk ki, különben elég nehéz lehet jótállást, garanciális igényeket érvényesíteni.

Az orvosi-, bérleti díj, a különböző szakemberek számláinak megőrzési ideje 5 év. De ugyanez vonatkozik a biztosításunkra és a bérpapírjainkra is. A bérpapírjaink megőrzése egy későbbi munkanélküliségnél nagyon fontos lehet.  A pénztár kérni fogja tőlünk ezeket a papírokat.

A bankszámlakivonatainkat 10 évig kell megtartani.

Amit életünk végégig meg kell tartani a nyugdíj jogosultsághoz szükséges irataink, örökségről, az ajándékozásról szóló papírjaink vagy éppen a házasságkötéskori bankszámlakivonatunk. Fontos itt megjegyezni, hogy a munkahelyünktől kapott bizonyítványaink is kellhetnek egy későbbi munkahelyváltásnál. Ezeket is őrizzük meg.

 

Hogyan kell érteni a svájci államot

Bizonyára sokaknak feltünt, hogy Svájc államszervezete nem hasonlít arra, amit Magyarországon megszoktunk. Akik éltek Németországban vagy Ausztriában, azok kicsit jobban érthetik, mit is értünk a Svájci Államszövetség alatt (Confoederatio Helvetica, Schweizerische Eidgenössenschaft).

Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból áll. A kantonoknak saját parlamentje van és a szövetségi parlament felsôházába kantononként 2, félkantononként 1 képviselôt küldhetnek. A Svájci Államszövetség 1291 óta létezik valamilyen formában, a kantonok száma, területe, vallása és nyelve folyamatosan változott. Az utolsó változás Jura kanton kiválása volt Bernbôl 1979-ben.

Svájc szövetségi állam, azaz az államiság, az állami hatáskörök nem csak a központi kormányzatnál jelentkeznek, hanem a kantonoknál is, amelyek szintén korlátozott önállóságú államok. A kantonális hatáskörök sok esetben erôteljesebbek, mint amit a német nyelvû szomszédoknál tapasztalhatunk. A magyar önkormányzatisággal pedig össze sem hasonlíthatóak. A legtöbb ügyben, ami nem a külügyekkel, a közös pénzügyekkel, a vámokkal vagy a honvédelemmel függenek össze, megjelenik a kantonális hatáskör.

Ennek a kantonális szinten jelentkezô államiságnak a megjelenései a különbségek az adókulcsokban, a helyi szabályok és intézményrendszerek sajátosságai, az iskolarendszer sokszínûsége és még sorolhatnánk. Azok a jogterületek, amelyeket szövetségi törvények szabályoznak, azok már túlestek az egységesítésen. A hagyományos kantonális identitás azonban sokkal erôsebb Svájcban, mint ahogy azt Magyarországon gondoltuk volna.

Állampolgársági ügyekben a települési önkormányzatok is saját szabályokkal nehezíthetik a svájci útlevélre vágyók életét. A svájci állampolgárság azt jelenti, hogy valaki egy település és egy kanton polgára. Február 12-én lesz népszavazás a 3. generációs bevándorlók könnyített állampolgársághoz juttatásáról, itt is az egyik fô ellenérv, hogy a kezdeményezés elfogadásával a kantonok kezébôl fontos ellenôrzési jogköröket vennének ki a fôleg olasz bevándorlók esetében, akik Svájcban születtek, a szüleik közül is legalább az egyik svájci állampolgár és a nagyszülôk is letelepedtek Svájcban.

Tehát, ha valamilyen konkrét jogi ügyben tanácsot kérünk, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan melyik kantonról is van szó. Ahogy a szövetségi jogszabályok, úgy a kantonális jogszabályok is megismerhetôek az internetrôl. A rendszer azonban meglehetôsen bonyolult, ne hagyatkozzunk csak valakitôl hallott információkra vagy mende-mondákra! Tájékozódjunk!

Bár Svájc nem tagja az Európai Úniónak és a belátható közeli jövôben nem is lesz az, egyes úniós szabályok érvényesek államközi szerzôdések formájában Svájcra is. Az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadásával Svájc is alávetette magát emberi jogi ügyekben a strassburgi emberi jogi bíróságnak.

A gépjármûvek rendszámában szereplô kanton kódok az alábbi térképen is megtalálhatóak:

Jótanácsok szerzôdéskötéshez

Van néhány fontos dolog, amit le kell írnunk. Sajnálatos módon nagyon sokszor találkozunk ezekkel a kérdésekkel. 
 
  1. Munkaszerződés, ha aláírunk egy szerződést az soha nem egy példányban készül, tehát kérjük el a mi példányunkat is. Határozott idejű szerződéseknél köteles a munkáltató kiadni a munkaszerződésünket. Nagyon sok embernél nincsenek munkaszerződések. Ha munkanélküli segélyt szeretnénk igényelni oda is kell.
  2. Ha nem kaptuk meg a munkabérünket, akkor ne írjuk alá, hogy megkaptuk. Hiába bizonygatja nekünk a főnökünk, hogy csak írjuk alá, ez nem jelent semmi. De, jelent valamit, hogy megkapta, aláírta. Lehet próbálkozni perelni.. Sajnálatosan ebbe is belefutottak a kollégák mostanában,  Magyarországra hazament embereknél.
  3. Ha nem értjük a szerződésünket, ha nem értünk egy papírt, akkor nem írjuk alá. Megmutatjuk, tanácsot kérünk.
  4. Üres papírra soha nem írjuk a nevünket, születési időnket. Gyakorlatilag utána azt írnak rá, amit akarnak. Igen, sajnos van ilyen is.

A listát bővítjük..

Statisztikai adatok a svájci magyarokról

A Szövetségi Migrációs Államtitkárság adatai szerint 2016 november 30-án 19654 magyarnak volt tartózkodási engedélye Svájcban. 9487 nô és 10167 férfi. Ennyien vagyunk Svájcban nagyjából egymásra utalva.

Nincs benne ebben a számban az a 149 magyar, akik 2016-ban megszerezték a svájci állampolgárságot.

A 19654 magyart tovább vizsgálhatjuk tartózkodási/letelepedési engedély szerint:

1114 személynek (413 nônek és 701 férfinek) van L-engedélye.

15723 személynek (7484 nônek és 8239 férfinek) van B-engedélye.

2817 személynek (1590 nônek és 1227 férfinek) van C-engedélye.

Rajtuk kívül van még 1962 magyar (881 nô, 1081 férfie), aki a nem állandó lakossághoz tartozik.

A térképre felrajzolva kantononként így néz ki:

Források:

Külföldiek száma

Munkaerôpiaci helyzet

Az eredeti kép forrása: www.mapsoftheworld.com

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó?

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó, ha nem tartózkodom otthon? A svájci bérleti jog lehetőséget ad erre, ez azért nem jogosítja fel a bérbeadót arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a bérlőt, hogy takarít vagy nem.

Mikor jöhet be a bérbadó a lakásba? Ha felújítást tervez, bérbeadás vagy az ingatlan eladása miatt a bérlő nem tagadhatja meg a belépést. A bérbeadó köteles legalább 24-48 órával előre jelezni a pontos időpontot. Ha nem megfelelő nekünk, jelezzük rögtön és lehetőleg mi ajánljunk fel egy újabb időpontot. Ha indokolatlanul nem engedjük be a bérbeadót a lakásba, akkor az esetleges károkozásért felelnünk kell. Ha az egész házban munkálatokat terveznek és pont a mi lakásunkba nem jutnak be, akkor bizony ne csodálkozzunk, ha kártérítésre köteleznek minket.  Ha a bérbeadó miattunk nem tudja kiadni a lakást, vagy eladni, mert nem működtünk vele együtt, kárpótlást követelhet.

Tehát, ha a lakásban munkálatokat kell végezni, akkor meg kell oldani a bérbeadónak és szakembereknek a bejutást. Bízzuk egy szomszédra vagy házmesterre a lakásunk kulcsát. Mindig gondoskodjunk arról, hogy a szakemberek, a lakást megtekintenő akaró következő bérlő,  vagy a leendő vevő belépést nyerjen.

Egyébként is, ha hosszabb időre elutazunk érdemes valakit megbízni, hogy figyeljen a lakásra és szükség esetén intézkedjen.

Olyan klauzula a bérleti szerződésben, hogy nekünk hosszabb elutazáskor kötlező leadni a kulcsot a házmesternél érvénytelen. Az sem érvényes, hogy a lakáshoz van kulcsa a házmesternek. Kivéve persze, ha mi bízzuk meg vele.

 

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Aki Svájcban dolgozik vagy három hónapnál tovább tartózkodik Svájcban, engedélyre van szüksége, amelyet a kantonális migrációs hatóságtól kaphat meg. Évente három hónapnál rövidebb munkavállalás esetén elég a bejelentkezés a települési önkormányzatnál.

Az engedélyek minden kantonban érvényesek, azaz, ha St. Gallen kanton bevándorlási hivatala kiállított egy B-engedélyt, azzal korlátozás nélkül költözhetünk Graubündentôl Genfig bárhova. Költözés után 14 napon belül be kell jelentkeznünk a településen, ahova költöztünk, ekkor az igazolvány második oldalát ki fogja cserélni a helyi hivatal. A kantonok szabályozzák, hogy milyen további igazolásokat kérnek, de nem lehet munkanélküli a költözô.

A cikk során a magyar állampolgárok számára releváns EU/EFTA engedélyeket vizsgáljuk. Az engedélyek kiadásakor egy külföldiek számára kiállított igazolványt kapunk (Ausländerausweis). Az igazolvány típusa megfelel az engedélynek (L, B, C, Ci, G).

Különbözô engedélyek léteznek, amelyeket az alábbiakban bemutatunk.

Rövid tartózkodási engedély

L-igazolvány (egy évnél rövidebb idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek számítanak rövid ideig Svájcban tartózkodónak, akik meghatározott idôre, általában egy évnél rövidebben, meghatározott tarózkodási céllal, tartózkodnak Svájcban, attól függetlenül, hogy végeznek-e keresôtevékenységet.

Az engedély érvényességi ideje megfelel a munkaszerzôdésének. Maximum 12 hónapra adható ki. Az L-engedély keresôtevékenység nélkül az EU/EFTA államokból érkezô álláskeresôknek lesz kiadva, azonban nem keletkeztet társadalombiztosítási igényeket.

Az L-engedély ugyanazokat a jogokat biztosítja a külföldinek, mint a B-engedély, a különbség csupán az érvényességi idôben van.

Tartózkodási engedély

B-igazolvány (meghatározott idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik egy meghatározott célból hosszab ideig Svájcban tartózkodnak, függetlenül attól, hogy keresô tevékenységet folytatnak-e.

A B-igazolvány maximum öt évre adható ki, ha a külföldi teljesíti a feltételeket. Az elsô hosszabításnál azonban egy évre korlátozható a lejárati idô, ha az érintett személy több, mint 12 hónapig akaratán kívül munkanélküli volt. Azok az EU/EFTA államokból érkezô személyek, akik nem folytatnak keresô  tevékenységet, akkor jogosultak egy B-engedélyre, ha elégséges anyagi eszközzel rendelkeznek valamint fel tudnak mutatni megfelelô beteg- és balesetbiztosítást.

Nem dolgozó családtagok valamint élettársak megkapják a B-engedélyt, az érvényességi idôt azonban a bevándorlási hivatal határozza meg, így az lehet öt évnél rövidebb is.

Letelepedési engedély

C-igazolvány (idôkorlát nélkül)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Letelepedettnek azok a külföldiek számítanak, akik egy öt vagy tíz éves svájci tartózkodás után megkapták a letelepedési engedélyt. A tartózkodási jog korlátlan és nem köthetô feltételekhez. A Migrációs Államtitkárság rögzíti a dátumot, amikortól az illetékes kantonális hatóságok a letelepedési engedélyeket kiadhatják.

 EU/EFTA állampolgárok esetén a tartózkodási engedélyek kiadása a Külföldiekrôl szóló törvény rendelkezéseit követi, mivel az EU-val kötött szabad letelepedésrôl szóló egyezmény nem tartalmaz rendelkezést a tartózkodási engedélyekrôl. Az EU-17 állampolgárai (Ciprus és Málta kivételével) és az EFTA állampolgárai a letelepedési szerzôdések vagy kölcsönösségi alapon egy rendes és megszakítatlan öt éves tartózkodás után kapják meg a letelepedési engedélyt. Ciprus, Málta az EU-8 államok (köztük Magyarország), Románia, Bulgária és Horvátország esetén nincsenek ilyen megállapodások.

Tartózkodási engedély munkavállalással

Ci-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

A Ci-engedély a kormányközi szervezetek munkatársainak családtagjai és a külföldi képviseletek tagjai számára van meghatározva. A házastársak és a 25 év alatti gyermekek értendôk ide. Az engedélyek érvényességi ideje igazodik a dolgozó családtag engedélyéhez.

Ingázóknak szóló engedély

G-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Ingázónak azokat az EU/EFTA állampolgárokat tekintik, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek egy EU/EFTA államban és Svájcban dolgoznak alkalmazottként vagy vállalkozóként). Az ingázóknak hetente legalább egyszer vissza kell térniük a külföldi állandó lakcímükre.

Az EU-27/EFTA országokból származó ingázók élvezhetik a munkavállalási és földrajzi mobilitást. Számukra nem léteznek többé a határzónák. Bárhol lakhatnak az EU-27/EFTA országokban és dolgozhatnak Svájcban, csak az a feltétel, hogy hetente hazatérjenek a külföldi lakcímükre. A G-engedély öt évig érvényes, amennyiben van egy határozatlan vagy egy évnél hosszabb ideig érvényes munkaszerzôdés. Ha a munkaszerzôdés egy évnél rövidebb idôre, de három hónapnál hosszabb idôre lett megkötve, akkor a G-engedély érvényességi ideje az munkaszerzôdését követi. Három hónapnál rövidebb idôre a bejelentkezési eljárást kell követni.

A Bevándorlási Hivatal oldala

A tartózkodási engedélyek németül

 

 

 

 

Svájcba költöztem és maradnék

Ha Svájcba jövünk lakni és dolgozni, akkor ki fogja megmondani nekünk, hogy mikor mit kell tennünk, hogyan kell alkalmazkodnunk? A rossz hír az, hogy senki. De az érvényes szabályok ettôl még vonatkoznak ránk is, a törvény minden részletét be kell tartanunk. Ez Svájcban konkrétan azt jelenti, hogy a szövetségi és a kantonális jogszabályok is meghatározzák az életünket, valamint a település (Gemeinde) sajátosságai is, ahol élünk illetve be vagyunk jelentkezve.

A fent említett szabályok (törvények, rendeletek, jogszokások) megismerhetôk, de ehhez szükséges a helyi nyelv ismerete. Mindenkinek fontos megtanulni németül (franciául vagy olaszul), aki akár csak rövidebb távon is Svájcban akar élni. Nyelvismeret nélkül a munkakeresés és a munkavégzés is gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak a személyes kvalifikációt messze alulmúló munkát tesz lehetôve. Egyikünk sem ezért tanult évekig, és nem ezért gyüjtöttünk szakmai tapasztalatokat. És akkor még csak a letelepedésrôl beszéltünk. Az integráció egy keményebb dió. Az állampolgárság megszerzésének pedig egyenesen elôfeltétele a helyi nyelv ismerete. A külföldiekrôl szóló szövetségi törvény a letelepülô külföldi kötelezettségévé teszi a helyi nyelv megtanulását.

Ezt annyira komolyan veszik, hogy itt letelepedô német ismerôsömnek (sic!) is számot kellett adnia Schwiitzerdütsch ismereteibôl egy elbeszélgetés keretében a annak a településnek a polgármesterével, ahol letelepedett.

Az interneten sok információ fellelhetô az együttélés szabályairól és a törvényekrôl, de ismét hangsúlyoznám, fôleg németül (franciául és olaszul).

Fordern und Fördern az integráció alapelve, követelni és támogatni. Svájc megköveteli az itt élô külfölditôl az integrációs elôfeszítéseket. Ebben segíti letelepedni szándékozót az Integrationsamt  integrációs kurzusokkal is (Niederschwellige Kurse).

Linkek:

A Szövetségi Integrációs Államtitkárság

A zürich integrációs hivatal

Információs lap a betelepülôknek németül, angolul, egyéb nyelveken.

A cikk tájékoztató jellegû, konkrét kérdéssel keresse meg irodánkat!