Hogyan kell érteni a svájci államot

Bizonyára sokaknak feltünt, hogy Svájc államszervezete nem hasonlít arra, amit Magyarországon megszoktunk. Akik éltek Németországban vagy Ausztriában, azok kicsit jobban érthetik, mit is értünk a Svájci Államszövetség alatt (Confoederatio Helvetica, Schweizerische Eidgenössenschaft).

Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból áll. A kantonoknak saját parlamentje van és a szövetségi parlament felsôházába kantononként 2, félkantononként 1 képviselôt küldhetnek. A Svájci Államszövetség 1291 óta létezik valamilyen formában, a kantonok száma, területe, vallása és nyelve folyamatosan változott. Az utolsó változás Jura kanton kiválása volt Bernbôl 1979-ben.

Svájc szövetségi állam, azaz az államiság, az állami hatáskörök nem csak a központi kormányzatnál jelentkeznek, hanem a kantonoknál is, amelyek szintén korlátozott önállóságú államok. A kantonális hatáskörök sok esetben erôteljesebbek, mint amit a német nyelvû szomszédoknál tapasztalhatunk. A magyar önkormányzatisággal pedig össze sem hasonlíthatóak. A legtöbb ügyben, ami nem a külügyekkel, a közös pénzügyekkel, a vámokkal vagy a honvédelemmel függenek össze, megjelenik a kantonális hatáskör.

Ennek a kantonális szinten jelentkezô államiságnak a megjelenései a különbségek az adókulcsokban, a helyi szabályok és intézményrendszerek sajátosságai, az iskolarendszer sokszínûsége és még sorolhatnánk. Azok a jogterületek, amelyeket szövetségi törvények szabályoznak, azok már túlestek az egységesítésen. A hagyományos kantonális identitás azonban sokkal erôsebb Svájcban, mint ahogy azt Magyarországon gondoltuk volna.

Állampolgársági ügyekben a települési önkormányzatok is saját szabályokkal nehezíthetik a svájci útlevélre vágyók életét. A svájci állampolgárság azt jelenti, hogy valaki egy település és egy kanton polgára. Február 12-én lesz népszavazás a 3. generációs bevándorlók könnyített állampolgársághoz juttatásáról, itt is az egyik fô ellenérv, hogy a kezdeményezés elfogadásával a kantonok kezébôl fontos ellenôrzési jogköröket vennének ki a fôleg olasz bevándorlók esetében, akik Svájcban születtek, a szüleik közül is legalább az egyik svájci állampolgár és a nagyszülôk is letelepedtek Svájcban.

Tehát, ha valamilyen konkrét jogi ügyben tanácsot kérünk, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan melyik kantonról is van szó. Ahogy a szövetségi jogszabályok, úgy a kantonális jogszabályok is megismerhetôek az internetrôl. A rendszer azonban meglehetôsen bonyolult, ne hagyatkozzunk csak valakitôl hallott információkra vagy mende-mondákra! Tájékozódjunk!

Bár Svájc nem tagja az Európai Úniónak és a belátható közeli jövôben nem is lesz az, egyes úniós szabályok érvényesek államközi szerzôdések formájában Svájcra is. Az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadásával Svájc is alávetette magát emberi jogi ügyekben a strassburgi emberi jogi bíróságnak.

A gépjármûvek rendszámában szereplô kanton kódok az alábbi térképen is megtalálhatóak:

Jótanácsok szerzôdéskötéshez

Van néhány fontos dolog, amit le kell írnunk. Sajnálatos módon nagyon sokszor találkozunk ezekkel a kérdésekkel. 
 
  1. Munkaszerződés, ha aláírunk egy szerződést az soha nem egy példányban készül, tehát kérjük el a mi példányunkat is. Határozott idejű szerződéseknél köteles a munkáltató kiadni a munkaszerződésünket. Nagyon sok embernél nincsenek munkaszerződések. Ha munkanélküli segélyt szeretnénk igényelni oda is kell.
  2. Ha nem kaptuk meg a munkabérünket, akkor ne írjuk alá, hogy megkaptuk. Hiába bizonygatja nekünk a főnökünk, hogy csak írjuk alá, ez nem jelent semmi. De, jelent valamit, hogy megkapta, aláírta. Lehet próbálkozni perelni.. Sajnálatosan ebbe is belefutottak a kollégák mostanában,  Magyarországra hazament embereknél.
  3. Ha nem értjük a szerződésünket, ha nem értünk egy papírt, akkor nem írjuk alá. Megmutatjuk, tanácsot kérünk.
  4. Üres papírra soha nem írjuk a nevünket, születési időnket. Gyakorlatilag utána azt írnak rá, amit akarnak. Igen, sajnos van ilyen is.

A listát bővítjük..

Statisztikai adatok a svájci magyarokról

A Szövetségi Migrációs Államtitkárság adatai szerint 2016 november 30-án 19654 magyarnak volt tartózkodási engedélye Svájcban. 9487 nô és 10167 férfi. Ennyien vagyunk Svájcban nagyjából egymásra utalva.

Nincs benne ebben a számban az a 149 magyar, akik 2016-ban megszerezték a svájci állampolgárságot.

A 19654 magyart tovább vizsgálhatjuk tartózkodási/letelepedési engedély szerint:

1114 személynek (413 nônek és 701 férfinek) van L-engedélye.

15723 személynek (7484 nônek és 8239 férfinek) van B-engedélye.

2817 személynek (1590 nônek és 1227 férfinek) van C-engedélye.

Rajtuk kívül van még 1962 magyar (881 nô, 1081 férfie), aki a nem állandó lakossághoz tartozik.

A térképre felrajzolva kantononként így néz ki:

Források:

Külföldiek száma

Munkaerôpiaci helyzet

Az eredeti kép forrása: www.mapsoftheworld.com

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó?

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó, ha nem tartózkodom otthon? A svájci bérleti jog lehetőséget ad erre, ez azért nem jogosítja fel a bérbeadót arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a bérlőt, hogy takarít vagy nem.

Mikor jöhet be a bérbadó a lakásba? Ha felújítást tervez, bérbeadás vagy az ingatlan eladása miatt a bérlő nem tagadhatja meg a belépést. A bérbeadó köteles legalább 24-48 órával előre jelezni a pontos időpontot. Ha nem megfelelő nekünk, jelezzük rögtön és lehetőleg mi ajánljunk fel egy újabb időpontot. Ha indokolatlanul nem engedjük be a bérbeadót a lakásba, akkor az esetleges károkozásért felelnünk kell. Ha az egész házban munkálatokat terveznek és pont a mi lakásunkba nem jutnak be, akkor bizony ne csodálkozzunk, ha kártérítésre köteleznek minket.  Ha a bérbeadó miattunk nem tudja kiadni a lakást, vagy eladni, mert nem működtünk vele együtt, kárpótlást követelhet.

Tehát, ha a lakásban munkálatokat kell végezni, akkor meg kell oldani a bérbeadónak és szakembereknek a bejutást. Bízzuk egy szomszédra vagy házmesterre a lakásunk kulcsát. Mindig gondoskodjunk arról, hogy a szakemberek, a lakást megtekintenő akaró következő bérlő,  vagy a leendő vevő belépést nyerjen.

Egyébként is, ha hosszabb időre elutazunk érdemes valakit megbízni, hogy figyeljen a lakásra és szükség esetén intézkedjen.

Olyan klauzula a bérleti szerződésben, hogy nekünk hosszabb elutazáskor kötlező leadni a kulcsot a házmesternél érvénytelen. Az sem érvényes, hogy a lakáshoz van kulcsa a házmesternek. Kivéve persze, ha mi bízzuk meg vele.

 

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Aki Svájcban dolgozik vagy három hónapnál tovább tartózkodik Svájcban, engedélyre van szüksége, amelyet a kantonális migrációs hatóságtól kaphat meg. Évente három hónapnál rövidebb munkavállalás esetén elég a bejelentkezés a települési önkormányzatnál.

Az engedélyek minden kantonban érvényesek, azaz, ha St. Gallen kanton bevándorlási hivatala kiállított egy B-engedélyt, azzal korlátozás nélkül költözhetünk Graubündentôl Genfig bárhova. Költözés után 14 napon belül be kell jelentkeznünk a településen, ahova költöztünk, ekkor az igazolvány második oldalát ki fogja cserélni a helyi hivatal. A kantonok szabályozzák, hogy milyen további igazolásokat kérnek, de nem lehet munkanélküli a költözô.

A cikk során a magyar állampolgárok számára releváns EU/EFTA engedélyeket vizsgáljuk. Az engedélyek kiadásakor egy külföldiek számára kiállított igazolványt kapunk (Ausländerausweis). Az igazolvány típusa megfelel az engedélynek (L, B, C, Ci, G).

Különbözô engedélyek léteznek, amelyeket az alábbiakban bemutatunk.

Rövid tartózkodási engedély

L-igazolvány (egy évnél rövidebb idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek számítanak rövid ideig Svájcban tartózkodónak, akik meghatározott idôre, általában egy évnél rövidebben, meghatározott tarózkodási céllal, tartózkodnak Svájcban, attól függetlenül, hogy végeznek-e keresôtevékenységet.

Az engedély érvényességi ideje megfelel a munkaszerzôdésének. Maximum 12 hónapra adható ki. Az L-engedély keresôtevékenység nélkül az EU/EFTA államokból érkezô álláskeresôknek lesz kiadva, azonban nem keletkeztet társadalombiztosítási igényeket.

Az L-engedély ugyanazokat a jogokat biztosítja a külföldinek, mint a B-engedély, a különbség csupán az érvényességi idôben van.

Tartózkodási engedély

B-igazolvány (meghatározott idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik egy meghatározott célból hosszab ideig Svájcban tartózkodnak, függetlenül attól, hogy keresô tevékenységet folytatnak-e.

A B-igazolvány maximum öt évre adható ki, ha a külföldi teljesíti a feltételeket. Az elsô hosszabításnál azonban egy évre korlátozható a lejárati idô, ha az érintett személy több, mint 12 hónapig akaratán kívül munkanélküli volt. Azok az EU/EFTA államokból érkezô személyek, akik nem folytatnak keresô  tevékenységet, akkor jogosultak egy B-engedélyre, ha elégséges anyagi eszközzel rendelkeznek valamint fel tudnak mutatni megfelelô beteg- és balesetbiztosítást.

Nem dolgozó családtagok valamint élettársak megkapják a B-engedélyt, az érvényességi idôt azonban a bevándorlási hivatal határozza meg, így az lehet öt évnél rövidebb is.

Letelepedési engedély

C-igazolvány (idôkorlát nélkül)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Letelepedettnek azok a külföldiek számítanak, akik egy öt vagy tíz éves svájci tartózkodás után megkapták a letelepedési engedélyt. A tartózkodási jog korlátlan és nem köthetô feltételekhez. A Migrációs Államtitkárság rögzíti a dátumot, amikortól az illetékes kantonális hatóságok a letelepedési engedélyeket kiadhatják.

 EU/EFTA állampolgárok esetén a tartózkodási engedélyek kiadása a Külföldiekrôl szóló törvény rendelkezéseit követi, mivel az EU-val kötött szabad letelepedésrôl szóló egyezmény nem tartalmaz rendelkezést a tartózkodási engedélyekrôl. Az EU-17 állampolgárai (Ciprus és Málta kivételével) és az EFTA állampolgárai a letelepedési szerzôdések vagy kölcsönösségi alapon egy rendes és megszakítatlan öt éves tartózkodás után kapják meg a letelepedési engedélyt. Ciprus, Málta az EU-8 államok (köztük Magyarország), Románia, Bulgária és Horvátország esetén nincsenek ilyen megállapodások.

Tartózkodási engedély munkavállalással

Ci-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

A Ci-engedély a kormányközi szervezetek munkatársainak családtagjai és a külföldi képviseletek tagjai számára van meghatározva. A házastársak és a 25 év alatti gyermekek értendôk ide. Az engedélyek érvényességi ideje igazodik a dolgozó családtag engedélyéhez.

Ingázóknak szóló engedély

G-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Ingázónak azokat az EU/EFTA állampolgárokat tekintik, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek egy EU/EFTA államban és Svájcban dolgoznak alkalmazottként vagy vállalkozóként). Az ingázóknak hetente legalább egyszer vissza kell térniük a külföldi állandó lakcímükre.

Az EU-27/EFTA országokból származó ingázók élvezhetik a munkavállalási és földrajzi mobilitást. Számukra nem léteznek többé a határzónák. Bárhol lakhatnak az EU-27/EFTA országokban és dolgozhatnak Svájcban, csak az a feltétel, hogy hetente hazatérjenek a külföldi lakcímükre. A G-engedély öt évig érvényes, amennyiben van egy határozatlan vagy egy évnél hosszabb ideig érvényes munkaszerzôdés. Ha a munkaszerzôdés egy évnél rövidebb idôre, de három hónapnál hosszabb idôre lett megkötve, akkor a G-engedély érvényességi ideje az munkaszerzôdését követi. Három hónapnál rövidebb idôre a bejelentkezési eljárást kell követni.

A Bevándorlási Hivatal oldala

A tartózkodási engedélyek németül

 

 

 

 

Svájcba költöztem és maradnék

Ha Svájcba jövünk lakni és dolgozni, akkor ki fogja megmondani nekünk, hogy mikor mit kell tennünk, hogyan kell alkalmazkodnunk? A rossz hír az, hogy senki. De az érvényes szabályok ettôl még vonatkoznak ránk is, a törvény minden részletét be kell tartanunk. Ez Svájcban konkrétan azt jelenti, hogy a szövetségi és a kantonális jogszabályok is meghatározzák az életünket, valamint a település (Gemeinde) sajátosságai is, ahol élünk illetve be vagyunk jelentkezve.

A fent említett szabályok (törvények, rendeletek, jogszokások) megismerhetôk, de ehhez szükséges a helyi nyelv ismerete. Mindenkinek fontos megtanulni németül (franciául vagy olaszul), aki akár csak rövidebb távon is Svájcban akar élni. Nyelvismeret nélkül a munkakeresés és a munkavégzés is gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak a személyes kvalifikációt messze alulmúló munkát tesz lehetôve. Egyikünk sem ezért tanult évekig, és nem ezért gyüjtöttünk szakmai tapasztalatokat. És akkor még csak a letelepedésrôl beszéltünk. Az integráció egy keményebb dió. Az állampolgárság megszerzésének pedig egyenesen elôfeltétele a helyi nyelv ismerete. A külföldiekrôl szóló szövetségi törvény a letelepülô külföldi kötelezettségévé teszi a helyi nyelv megtanulását.

Ezt annyira komolyan veszik, hogy itt letelepedô német ismerôsömnek (sic!) is számot kellett adnia Schwiitzerdütsch ismereteibôl egy elbeszélgetés keretében a annak a településnek a polgármesterével, ahol letelepedett.

Az interneten sok információ fellelhetô az együttélés szabályairól és a törvényekrôl, de ismét hangsúlyoznám, fôleg németül (franciául és olaszul).

Fordern und Fördern az integráció alapelve, követelni és támogatni. Svájc megköveteli az itt élô külfölditôl az integrációs elôfeszítéseket. Ebben segíti letelepedni szándékozót az Integrationsamt  integrációs kurzusokkal is (Niederschwellige Kurse).

Linkek:

A Szövetségi Integrációs Államtitkárság

A zürich integrációs hivatal

Információs lap a betelepülôknek németül, angolul, egyéb nyelveken.

A cikk tájékoztató jellegû, konkrét kérdéssel keresse meg irodánkat!

Visszavétel/visszalépés és elállási jog (Rücktrittsrecht und/oder Widerrufsrecht)

Ma, mikor egy kattintással bármit eladunk  vagy veszünk, házaló kereskedőtől vásárolunk vagy csak egyszerűen a saját használt autónkat akarjuk eladni, a visszavétel vagy elállási jog kérdése nem mellékes. Milyen jogaink vannak? Mire kell figyelni?  Ami még nagyon fontos, hogy sokan keverik a fogalmakat. A visszavétel és az  elállás nem ugyanazt jelenti.

Mit mond a svájci jog (Obligationsrecht, OR)? Szerződés az szerződés, amit teljesíteni kell. A boltban is az árú vételárának a  kifizetésével szerződés valósul meg. Köteles visszavenni az árut az eladó? Nem! Csak nagyon kevés kivételtől eltekintve  köteles visszavenni a bolt az árut. Ha megegyeztünk, hogy visszaveszik, akkor igen. Miért veszi vissza? A vevőbarát szolgáltatás és természetesen a vevőfogás miatt. Gondoljunk bele, vásárolnánk annál a kereskedőnél mégegyszer, akihez nem tudjuk visszavinni a vásárolt árut?

Jön a kérdés, ha a visszavételnél csak vásárlási utalványt kapok és nem készpézt, akkor az jogos? Ha nem lett abban megegyezve, hogy készpénzt kapunk vissza, akkor teljesen jogos. Ahogy fent is írtam, nem köteles visszavenni a terméket a bolt.

Ha magánszemélyként bármit eladok köteles vagyok visszavenni? Nem! Azért a írjuk mindig oda, hogy ez egy magán eladás, tehát sem visszavétel nem lehetséges, sem pedig garanciát nem adunk hozzá.

Da es sich um einen Privatverkauf handelt, kann ich weder Gewährleistung noch Garantie geben. Ein Umtausch oder eine Rückgabe ist auch nicht möglich.

Mi az elállási jog? Mikor lehetséges? Az elállási jog esetén 7 napon belül még elállhatok a szerződéstől. Milyen szerződésre érvényes ez?  Mint fent is írtam a sima adás-vételre ez nem vonatkozik. Szerintem mindenki ismeri a meghirdetett városnézést, ingyenes utazással, melynek a végén gyakorlatilag mindent eladnának tízszeres áron. De említhetnénk még a házaló kereskedőnél, vagy a telefonon megkötött szerződéseket is. Ezek azok a szerződések, amikor az embert letámadják és olyan pszichikai nyomást gyakorolnak rá, amivel megköti a szerződést. Itt a jog nagyon helyesen a vevő érdekeit figyelembe véve egy 7 napon belüli elállási lehetőséget biztosít.

 

24 órás ápolás munkajogi kérdései

Nagyon sok magyar ápoló dolgozik az EU valamelyik országában házi betegápolóként. (Hollandiából is egyre több megkeresés volt, mindenkinek írtunk vissza) Sajnos nagyon sok ápoló nincs tisztában a saját jogaival, a kötelezettségeit viszont napi szinten hallja a munkaadójától.  Az ápolók foglalkoztatása nem egy teljesen tiszta dolog, igencsak a szürke zónában mozog a legtöbb foglalkoztató cég.  Most nem azokról az ápolókról beszélek, akik ténylegesen feketén dolgoznak, mindent kockáztatnak és semmiféle védelmet nem élveznek, ők mégjobban ki vannak szolgáltatva a munkaadójuknak. Most azokról az ápolókról van szó akik hivatalosan dolgoznak kint, de a munkaadóik  semmiféle szabályt nem tartanak be. Szabályon a munkaidőre, szabadidőre, szabadságra és a betegszabadságra gondolok.

A 2003/88/EG rendelet világos útmutatást ad a munkaidőre, szabadidőre és a készenléti időre vonatkozóan. Mondani sem kell, hogy ez az EU összes országában kötelező érvényű. A munkaidő maximálisan 48 óra, de  a bizonyos szakmában a munkavállalók, munkaadók élhetnek Opt-out szabállyal és hosszabb munkaidőben is dolgozhatnak/dolgoztathatnak. Ez nem azt jelenti, hogy ezt nem kell kifizetni és a teljesített túlórákat szabadidőben megváltani. A rendelet szerint a szabadidőnek ugyanolyan hosszúnak kell lennie, mint a túlórával telt munkanapoknak. Ha az ápoló 2 hetet dolgozik megfeszített munkával, akkor 2 hét pihenőidőnek kell jönnie. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ápolónak 2 hetet szabadidő nélkül kellene dolgoznia.

A másik nagyon problematikus dolog a rendelkezésre állás. Biztos sokan emlékeznek arra, amikor a magyar orvosok bírósághoz fordultak az ügyeleti idők miatt, melyet nem akartak munkaidőnek venni. (Fizetni sem szerették volna) A bíróság kimondta, hogy az is tényleges munkaidőnek számít, akkor is, ha az ügyeletben vannak tevékenység nélküli időszakok. Rendelet elválasztja a munkaidő és szabadidő fogalmát. Ha a munkavállalónak jelenléti kötelezettsége van a munkahelyén és bármelyik pillanatban be kell avatkoznia, akkor bizony dolgozik. Ha dolgozunk, akkor fizetés is jár ezekre az órákra. Márpedig sem a házi betegápoló sem az orvos nem hagyhatja ott a munkahelyét – helyettes beállása nélkül – azzal, hogy most éppen teljes nyugalom van, a beteg úgyis alszik.

A német bíróság álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű, ha az ápolónak rendelkezésre kell állnia vagyis ügyeletben van akkor azt bizony fizetni is kell.  A fenti Uniós rendeletre való tekintettel, teljesen jogos ez az álláspont. A Németországi ápolásról már írtunk előtte egy kicsit hosszabb cikket.

Nézzük meg közelebbről az osztrák törvényt,  a HBeG, kimondja, hogy a gondozó max. 48 órát dolgozhat egy héten, de 2 hét alatt a maximális óraszám 128 óra lehet. (A törvény a 2 hetes ritmusban való váltást szabályozza) A 128 órában benne vannak ügyeleti időszakok órái is. A rendes munkaidő 2 hétre vetítve 96 óra, a rendelkezésre állásra pedig 32 óra marad. Rendelkezésre állás azt jelenti, hogy az ápolónak a betege közelében kell lennie és bármi probléma esetén azonnal be kell tudnia avatkozni. A rendelkezésre állás  nem szabadidő, hiszen az ápoló nem mehet el, tehát bért kell fizetni erre az időszakra is.

Hollandia is hasonlóan rendelkezik a munkaidőről (EU rendelet kötelező érvénye) Különböző ágazati kollektív szerződések szabályozzák a munkavállalók jogait és kötelezettségeit. (CAO) A maximális óraszám hetente 48 óra 16 hétre kivetítve. A törvény értelmében munkavállaló 60 óránál többet nem dolgozhat hetente.. A munkahelyen töltött ügyeleti idő is munkaidőnek számít, amit fizetni kell. Fontos megjegyezni, hogy a törvény a készenlét és az ügyelet között különbséget tesz, vagyis ha a munkavállalónak nem kell a munkahelyén lennie, csak akkor, ha behívják, akkor készenlétről, ha a rendelkezésre állás a munkahelyen történik akkor ügyeletről beszélünk. A készenlét esetén a Holland törvények értelmében csak akkor jár bér, ha tényleges munkavégzésre kerül a sor, az ügyelet viszont munkaidőnek számít és teljes bérfizetést von maga után. (A készenlétet és az ügyeletet a magyar törvények is szabályozzák)

Teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a 24 órás ápolásban lévő munkavállaló gyakorlatilag szabadidő nélkül dolgozik, még akkor is ha 2 heti váltásban van. Tudom, hogy a legtöbb munkaadó azzal érvel, hogy vannak tevékenység nélküli időszakok is és a beteg is alszik. Ez mind igaz, de ha az ápoló nem hagyhatja el a munkahelyét, ha fel kell kelnie éjjel a beteghez, ha jelentkezési, jelenléti kötelezettsége van akkor az nem szabadidő. Az bizony munkaidőnek számít.

A szabadidő az SZABADIDŐ, amely felett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. 

Nagyon fontos kérdés még a szabadság, betegszabadság is, erről egy következő cikkben beszélünk. Minden észrevételt szívesen veszünk a témában.

 

Munkanélküli segély Svájcban

Mindenkivel előfordulhat, hogy akaratán kívül munkanélkülivé válik. Nem mindegy, hogy szereztünk-e már jogosultságot a támogatásra.

Nézzük a fő szabályokat.

Ki jogosult munkanélküli segélyre? Aki az utolsó 2 év alatt legalább 12 hónapot dolgozott Svájcban vagy az EU valameyik  országban. Magyarország is az Eu tagja, ezt elég sokan elfelejtik.

Mennyi ideig vagyok jogosult segélyre? Ez több tényezőtől is függ nevezetesen: életkortól, kiskorú gyermektől és a ledolgozott hónapoktól. Az általános szabály, ha valaki 2 év alatt 12 hónapot ledolgozott és elmúlt 25 éves akkor 260 napig, ha 18 hónapot dolgozott akkor 400 napig jogosult segélyre. Ha valaki elmúlt 55 éves akkor 520 napig lehet jogosult munkanélküli segélyre, ha nincs még 25 éves és nincsen tartásra kötelezett gyermeke akkor 12 hónap ledolgozott munkaviszony után 200 napig folyósítanak munkanélküli segélyt.

Mennyi pénzt kaphatok? Általános szabály, ha a fizetés magasabb volt mint 3797 Fr. akkor a fizetés 70%, ha ennél alacsonyabb volt  a fizetés vagy, ha tartásra jogosult gyermekei vannak vagy  40% rokkantság esetén a fizetése 80%-ra vagyunk jogosultak.

Nagyon fontos szabály, hogy a külföldi polgárnak kell legyen érvényes tartózkodási engedélye, anélkül nem folyósítanak munkanélküli segélyt.

Azt ugye mondani sem kell, hogy a munkanélkülinek együttműködési kötelezettsége van a munkanélküli hivatallal (RAV). A konzultációkon kötelező megjelenés van, a második igazolatlan hiányzás után kijelentik a munkanélkülit és nem kap segélyt. Ugyanez vonatkozik a tanfolyamokon való részvételre is az igazolatlan távolmaradás szintén a kijelentést vonja maga után.

Ez a cikk általános tájékoztatásra szolgál.  Folytatás következik.

Berendezési és használati tárgyak elhasználódása a svájci bérleti jogban

Többségünk Svájcban bérlakásban lakik.  Sajnálatos módon előfordul, hogy valami elromlik, a padló megkarcolódik, a mosdókagylón repedés keletkezik. A leltár a kiköltözésnél alapos, a ceruza pedig, néha igen vastagon fog.

Mit kell kifizetni? Mennyit kell kifizetni? Hogyan számol a svájci bérleti jog? Milyen élettartammal számol a berendezési és használati tárgyak esetén a svájci jog? Ezek mind nagyon fontos kérdések és nem árt, ha tisztában vagyunk egy-két alapvető dologgal.

A bérleti jog kimondja, hogy a bérlőtől a normál használatból eredő kopásért nem kérhető kártérítés, ezt már a bérleti díjjal kifizette. Tehát, ha a képek helye látszik a kiköltözéskor a falon (nem a lyukak), akkor az a normál használatból ered. Bérlő azokért a károkért felel, melyek nem rendeltetésszerű használatból, gondatlanságból erednek, vagy ha túlhasználta a bérleményt.

Az, hogy a bérlőnek mennyit kell fizetnie a bérleményben okozott kárért, az a használati tárgyak élettartamától, amortizációjától függ.

Például, ha betörtük a fürdőszobában a műanyag tükrös szekrény üvegét, mely már 15 éve a lakásban van, a bérbeadó már nem kérhet érte kártérítést , mert ennek élettartama 10 év. Gyakorlatilag a bérleti díjjal kifizettük már.  Más a helyzet, ha a szekrény fémből van, mert ennek 25 év az élettartama, tehát 10 év még vissza van. Tehát, ha szekrény 1200 Frankba kerül, akkor 40% kártérítést kérhet, vagyis 480 Frankot a 10 év fennmaradó élettartamra.

A svájci bérleti jogban minden beépített berendezési, használati tárgynak meghatározott élettartama van. Ha kétségeink vannak ne írjuk alá az átvételi protokollt, mielőtt még kártérítésre is kötelezne az minket.