Munkaképtelenség, rokkantság?

Kicsit a svájci szociális jog egyik részéről a munkaképtelenségről.

Nem könnyű nekünk, akik teljesen másképpen szocializálódtunk azt elfogadni, hogy a munkaképtelenség még nem jelent azonnali rokkantságot. Nem leszünk azonnal ellátásra jogosultak a svájci szociális jog értelmében.

A svájci szociális jogban a munkaképtelenséget és azt a fogalmat, hogy keresőképtelen teljesen különválasztják.

Valaki lehet tehát munkaképtelen – orvosi szakvélemény alapján –  a saját szakmájában, de ez a szakvélemény csak és kizárólag a mostani szakmájára vonatkozik. A keresőképtelenség viszont egy gazdasági fogalom, csúnya fogalmakkal élve a mostani gazdasági/teljesítőképességi értékét határozza meg a munkavállalónak. A mostani gazdasági érték pedig a munkavállaló baleset/betegség utáni munkaerő piaci helyzetét adja meg. A munkavállaló nem „haszontalan”, hanem igenis más szakmában képes lehet még gazdaságilag értéket teremteni. Ha a munkavállaló elveszíti a jövedelemszerző képességét is, akkor beszélhetünk a svájci törvények értelmében rokkantságról. A jövedelemszerző képesség viszont nem orvosi, hanem gazdasági fogalom. Az orvosok írják le, hogy az adott baleset és betegség után milyen kezelések alá kellene a betegnek vetnie magát. Az orvos ad egy képet a munkavállaló kezelések utáni munkaerő piaci helyzetéről. A társadalombiztosítás pedig ez alapján meghatározza a munkavállaló teljesítőképességét a munkaerő piacon, hogy még mennyi a jövedelemszerző képessége.

A svájci szociális törvények értelmében csak egy előreláthatólag hosszadalmas vagy végleges jövedelemszerzésre képtelen állapot alapozza meg a rokkantsági nyugdíj lehetőségét. Ha valaki balesetet szenved, akkor természetesen elsődlegesen a felgyógyulás a cél, de arra ne számítsunk, hogy a biztosító nekünk életünk végéig járadékot fog fizetni. Az ellátásra jogosult személynek ugyanis kötelessége mindent megtenni a kárenyhítésére és itt most arra kell gondolni, hogy a biztosító járadék fizetésének a csökkentésére. A törvények világosan lefektetik, hogy az ellátásra jogosult személynek kötelessége újra orientálódni a munkaerő piacon, meg kell próbálnia az újbóli beilleszkedést. Sajnos ez sok esetben egy teljesen új szakma kitanulásával jár. A biztosító társaságok az ellátást nem egyik napról a másikra szüntetik meg, hanem egy 4-6 hónapos türelmi idő után. Ezen idő alatt a munkavállalónak kötelessége a megkísérelni az újrakezdést. Ezt természetesen nem egyedül kell megtegye, hanem joga van igénybe venni:

  • tanácsadást
  • átképzést
  • támogatást

Ha nem teszünk eleget a biztosító által megkövetelt feltételeknek, akkor bizony nagyon gyorsan ellátás nélkül maradunk, hiszen nem vagyunk jövedelemszerzésre képtelenek.

Forrás: Sozialversicherungsrecht 

Feketelistás cégek Ausztriában

A feketelistás cégek (Scheinunternehmen), melyek azért jönnek létre, hogy mind a munkavállalót, mind  a szociális- és adórendszert megkárosítsák.

A BMF-nek (Pénzügyminisztérium Ausztria) jogszabályi  kötelessége a feketelistás cégek nevét a honlapján közzétenni.

Amit tudni kell, ha egy cég feketelistára kerül nem tud új  munkavállalót bejelenteni, mert a társadalombiztosító nem engedi. A feketelistára került cégnél  dolgozó munkavállalónak pedig együttműködési kötelessége van a hatóságokkal, mert a saját biztosítási jogviszonyát veszélyezteti. Köteles tanúskodni és a hatóság kérdéseire a legjobb tudása szerint válaszolni.

Azok a vállalkozók akik egy ilyen feketelistás céggel kötnek alvállalkozói szerződést helytállási kötelességgel tartoznak. Mit jelent ez? A cégnek ki kell fizetni a feketlistás cég helyet a munkavállalók bérét és járulékait. (munkabér, biztosítás, személyi jövedelemadó, mind a munakvállalói, mind a munkaadói oldalon) Ausztriában volt ilyen eset, mikor a válallkozó  egy feketlistára került alvállalkozónak tovább adta a munkát és ki kellett fizetnie az alvállalkozó helyett a munkabért és a járulékokat.

A lista nyilvános és folyamatosan bővül, tehát a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott róla.

 

Műtétek, kezelések Magyarországon?!

Nagyon sokszor merül fel, hogy hogyan tudnánk magunkat Magyarországon egészségügyi intézményben kezeltetni, ha külföldön élünk.

Azt már tudjuk, hogy az S1 nyomtatványt nem minden tagállamban állítják ki a munkavállalónak.  A lakóhely fogalmát minden állam saját jogszabályai szerint értelmezi, így a lakóhely fogalma bizonyos tagállamokban a magyartól eltérő szabályozást mutat. Ez azt is jelentheti, hogy a biztosítónk nem fogja nekünk kiállítani az S1 nyomtatványt, mert az adott tagállamban letelepedettek vagyunk.

Az európai jog alapján mindenkinek joga  orvosi kezelést más Uniós tagállamban + Norvégia, Izland, Svájc, Liechtenstein területén igénybe venni.  Az európai jog alapján a kezeléseket ugyanolyan feltételek mellett vehetjük igénybe, mint a kezelést nyujtó országban élő polgárok. Milyen kezeléseket vehetünk igénybe? Csak azokat a kezeléseket tudjuk a biztosításunk terhére elvégeztetni, amiket letelepedés szerinti tagállamban is igénybe vehetnénk a biztosítónk számlájára.  Tehát szépészeti műtéteket más tagállamban sem fog fizetni nekünk a biztosító.

Ki fizeti ennek a költségét? Költségeket mindig annak az országnak a biztosítója állja, ahol a munkavállaló letelepedett. A biztosító a műtét/kezelés helye szerinti biztosítóval saját maga rendezi a számlát. A biztosító csak annyit fizet ki a kezelésre, amennyibe otthon kerül az adott kezelés. Mielőtt bármiféle műtétet vagy kezelést csináltatnák más országban első lépésként a biztosítónkat kell értesítenünk és engedélyt kérnünk a tervezett kezeléshez, műtéthez. Ha a biztosító megadja az engedélyt akkor kiállítja nekünk az S2 nyomtatványt. A másik tagállamban való kezelések feltétele, tehát ez a nyomtatvány, melyet a kezelést végző intézmény kérni fog a munkavállalótól.

S2 nyomtatványon a következő fontos adatok lesznek: hol melyik országban és pontosan melyik kórházban vagy orvosnál szeretné magát kezeltetni vagy műtétet végeztetni és meddig érvényes. . A nyomtatványt specifikusan állítják ki, adott  az ország és az  egészségügyi intézmény. Ha a munkavállaló máshol szeretné magát kezeltetni újból a biztosítójához kell fordulnia az engedélyért  az újabb S2 nyomtatványhoz.

Mivel Európai jogról beszélünk Magyarországon biztosított is igénybe vehet külföldi gyógykezeléseket, ha a magyar Tb ezt engedélyezi.

TB ellátás otthon – S1 nyomtatvány (E 106 )

Azt már minden külföldön munkát vállaló tudja, hogy 15 napon belül ki kell jelentkezni otthon az OEP-nél.

A cikkben a továbbiakban külföld alatt az EGT tagállamokat értjük (EU, Svájc, Liechtenstein, Norvégia és Izland).

A munkavállaló mindig abban a országban kell egészségügyi hozzájárulást fizessen, ahol munkát vállal. Magyarországon nem kell és nem is szabad Tb járulékot fizetni (kettős jogviszony tilalma). A munkavállaló teljes körű egészségügyi ellátásra is csak abban az országban jogosult, ahol biztosítva van (kivételek vannak, mint pl. ingázók).

Mit jelent ez a külföldön munkát vállalók számára, mire jogosultak Magyarországon?

Amennyiben külföldön vállalunk munkát és kijelentkeztünk a Tb-ből, akkor a TAJ kártyánk „ kék jelzést mutat vagyis külföldön biztosított személy, átmenetileg érvénytelen” A külföldön dolgozó magyar állampolgár csak az orvosilag szükséges (sürgősségi) ellátásokra jogosult, ezt az EU kártya költségére a külfödi biztosító fizeti. Ha a magyar állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakcíme, akkor kérheti a külföldi biztosítónál az S1 (régi nevén E 106) nyomtatvány kiállítását. A külföldi biztosítónál kiállított S1 nyomtatványt aztán a magyar OEP-hez kell elküldeni, ettől kezdve teljes körû egészségügyi ellátásra jogosultak vagyunk otthon.  Nagyon fontos megjegyezni, hogy a lakóhely fogalmát minden állam saját jogszabályai szerint értelmezi, így a lakóhely fogalma bizonyos tagállamokban a magyartól eltérő szabályozást mutat. Ez azt is jelentheti, hogy a biztosítónk nem fogja nekünk kiállítani az S1 nyomtatványt, mert az adott tagállamban letelepedettek vagyunk.

 Folyt köv.: Tervezett műtétek Magyarországon

Családi pótlék igénylése Svájcban és az Európai Únióban

Az E411 formanyomtatvány letölthetô az alábbi svájci címrôl:

http://www.bsv.admin.ch/vollzug/documents/index/category:126/lang:deu

http://kulfoldikiut.hu/nemetorszag/munchen/dokumentumok/csaladi-potlek/nyomtatvanyok-a-csaladi-potlek–igenylesere-56.html

http://www.pannonfinanz.at/A_nagy_E411es_problema

 

 

Külföldön munkát vállalók, tb kijelentkezés

Ha a magyar állampolgár külföldön vállal munkát, akkor Magyarországon nem köteles és nem is szabad neki TB járulékot fizetni. (kettős jogviszony tilalma) A kijelentkezést, külföldi biztosítási jogviszony létét 15 napon belül be kell jelenteni az OEP-nél. Ha megszűnik a külföldi munkaviszony és esetlegesen visszatér a munkavállaló Magyarországra akkor is 15 nap a visszajelentkezési határidő.

Mind a bejelentés késedelme, elmulasztása bírság fizetését vonhatja maga után

Ha kijelentkeztünk otthonról akkor Taj kártyánk  “kék  külföldön biztosított, Taj átmenetileg érvénytelen” jelzést mutat. Ilyenkor az ellátást Eu kártyára a külföldi biztosító finanszírozza.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy biztosítási járulék  fizetési kötelezettség ott áll fenn, ahol kereső tevékenységet folytat a munkavállaló. A teljes körű egészségügyi ellátás is csak ebben a tagállamban jár a munkavállalónak.

 

Folyt. köv: Magyarországon ellátás igénybevétele, gyógykezelések, tervezett műtétek

Bejelentôlap az OEP nyomtatványtárban