Munkaképtelenség, rokkantság?

Kicsit a svájci szociális jog egyik részéről a munkaképtelenségről.

Nem könnyű nekünk, akik teljesen másképpen szocializálódtunk azt elfogadni, hogy a munkaképtelenség még nem jelent azonnali rokkantságot. Nem leszünk azonnal ellátásra jogosultak a svájci szociális jog értelmében.

A svájci szociális jogban a munkaképtelenséget és azt a fogalmat, hogy keresőképtelen teljesen különválasztják.

Valaki lehet tehát munkaképtelen – orvosi szakvélemény alapján –  a saját szakmájában, de ez a szakvélemény csak és kizárólag a mostani szakmájára vonatkozik. A keresőképtelenség viszont egy gazdasági fogalom, csúnya fogalmakkal élve a mostani gazdasági/teljesítőképességi értékét határozza meg a munkavállalónak. A mostani gazdasági érték pedig a munkavállaló baleset/betegség utáni munkaerő piaci helyzetét adja meg. A munkavállaló nem „haszontalan”, hanem igenis más szakmában képes lehet még gazdaságilag értéket teremteni. Ha a munkavállaló elveszíti a jövedelemszerző képességét is, akkor beszélhetünk a svájci törvények értelmében rokkantságról. A jövedelemszerző képesség viszont nem orvosi, hanem gazdasági fogalom. Az orvosok írják le, hogy az adott baleset és betegség után milyen kezelések alá kellene a betegnek vetnie magát. Az orvos ad egy képet a munkavállaló kezelések utáni munkaerő piaci helyzetéről. A társadalombiztosítás pedig ez alapján meghatározza a munkavállaló teljesítőképességét a munkaerő piacon, hogy még mennyi a jövedelemszerző képessége.

A svájci szociális törvények értelmében csak egy előreláthatólag hosszadalmas vagy végleges jövedelemszerzésre képtelen állapot alapozza meg a rokkantsági nyugdíj lehetőségét. Ha valaki balesetet szenved, akkor természetesen elsődlegesen a felgyógyulás a cél, de arra ne számítsunk, hogy a biztosító nekünk életünk végéig járadékot fog fizetni. Az ellátásra jogosult személynek ugyanis kötelessége mindent megtenni a kárenyhítésére és itt most arra kell gondolni, hogy a biztosító járadék fizetésének a csökkentésére. A törvények világosan lefektetik, hogy az ellátásra jogosult személynek kötelessége újra orientálódni a munkaerő piacon, meg kell próbálnia az újbóli beilleszkedést. Sajnos ez sok esetben egy teljesen új szakma kitanulásával jár. A biztosító társaságok az ellátást nem egyik napról a másikra szüntetik meg, hanem egy 4-6 hónapos türelmi idő után. Ezen idő alatt a munkavállalónak kötelessége a megkísérelni az újrakezdést. Ezt természetesen nem egyedül kell megtegye, hanem joga van igénybe venni:

  • tanácsadást
  • átképzést
  • támogatást

Ha nem teszünk eleget a biztosító által megkövetelt feltételeknek, akkor bizony nagyon gyorsan ellátás nélkül maradunk, hiszen nem vagyunk jövedelemszerzésre képtelenek.

Forrás: Sozialversicherungsrecht 

Feketelistás cégek Ausztriában

A feketelistás cégek (Scheinunternehmen), melyek azért jönnek létre, hogy mind a munkavállalót, mind  a szociális- és adórendszert megkárosítsák.

A BMF-nek (Pénzügyminisztérium Ausztria) jogszabályi  kötelessége a feketelistás cégek nevét a honlapján közzétenni.

Amit tudni kell, ha egy cég feketelistára kerül nem tud új  munkavállalót bejelenteni, mert a társadalombiztosító nem engedi. A feketelistára került cégnél  dolgozó munkavállalónak pedig együttműködési kötelessége van a hatóságokkal, mert a saját biztosítási jogviszonyát veszélyezteti. Köteles tanúskodni és a hatóság kérdéseire a legjobb tudása szerint válaszolni.

Azok a vállalkozók akik egy ilyen feketelistás céggel kötnek alvállalkozói szerződést helytállási kötelességgel tartoznak. Mit jelent ez? A cégnek ki kell fizetni a feketlistás cég helyet a munkavállalók bérét és járulékait. (munkabér, biztosítás, személyi jövedelemadó, mind a munakvállalói, mind a munkaadói oldalon) Ausztriában volt ilyen eset, mikor a válallkozó  egy feketlistára került alvállalkozónak tovább adta a munkát és ki kellett fizetnie az alvállalkozó helyett a munkabért és a járulékokat.

A lista nyilvános és folyamatosan bővül, tehát a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott róla.

 

Temporär próbaidő, felmondás.

Az előző részben már foglalkoztunk a Temporär szerződéseivel (Rahmenvertrag, Einsatzvertrag), most a próbaidőt és felmondást nézzük át egy kicsit.

Az alkami munkánál is van próbaidő, mely 1-3 hónapban kerül meghatározásra. A próbaidő hossza függ a munkaszerződés hosszától, rövidebb idejű munkaszerződés esetén a próbaidő is rövidebb lehet, de 3 hónapnál hosszabb próbaidő törvényileg nem megengedett. A próbaidő pedig minden egyes újbóli más céghez való kiközvetítéssel  vagy ugyanannál a cégnél, de teljesen más beosztásba való helyezéssel újra kezdődik. Tehát nem törvénytelen, ha a cég minden egyes alkalommal próbaidőt alkalmaz. Ezt a svájci legfelsőbbírósági ítélet is megerősíti. (BGE 117 V 248 E.3) Logikusan, ha átgondoljuk minden munkahelyváltásnál általában próbaidőt szabnak meg, a próbaidő alatt  a munkaadó és a munkavállaló  is el tudja dönteni, hogy tudnak-e egymással dolgozni. Nincs ez másképpen az alkalmi munkaviszonynál sem. Tény viszont, hogy a legtöbb ember 3 havonta nem vált munkahelyet, ami az alkalmi munkánál akár 3 havonta sok ember számára realitás lehet. Egy újbóli próbaidő kihat a jogosultságokra, mint a felmondási idő vagy a betegállomány. A munkavállaló jóval sérülékenyebb, jóval kevesebb védelmet élvez. Próbaidő alatt, ha betegállományba megy a munkavállaló akár 2 munkanapos felmondással az utcán találhatja magát. Fontos még tudni a próbaidőről, hogy amennyiben a cég amelyhez kiközvetítették átveszi a munkavállalót, akkor is jogosult az átvevő cég újabb próbaidő kiszabására. A legfelsőbb bíróság ítélete alapján ez is újabb munkaszerződésnek számít, attól függetlenül, hogy már előtte alkalmi munkásként ott dolgozott a munkavállaló

Természetesen az ún. láncszerződések vagyis az egymás utáni határozott idejű szerződések ugyanannál a cégnél tilosak, azt úgy veszi a jog mintha egy munkaviszony lenne, tehát határozatlan idejű munkaszerződésnek, annak minden jogosultságával.

Nemcsak a láncszerződés nem megengedett, de a munkavállaló harmadik céghez történő tovább közvetítés is tilos.

Felmondási idő a határozatlan munkaszerződéseknél 1-3 hónapig 2 nap, 4-6 hónapig  7 nap, 6 hónap feletti munkaviszony esetén 1 hónap. Határozott 3 hónapos szerződéseknél 2 munkanap felmondási időt határoznak meg. Az azonnali hatályú felmondást egy Temporär/alkalmi  munkaközvetítő is csak törvényileg meghatározott feltételek esetén mondhatja ki, neki is be kell tartani a felmondási időket.

Folyt.köv: Temporär/alkalmi munka nyugdíj (BVG), betegállomány

Temporär/(időszakos/alkalmi munka) létesítése (Rahmenvertrag és Einsatzvertrag) Svájcban.

Temporär munkaviszony létesítése

Az AVV-ban felsorolt Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés) és a gelegentliche Überlassung (alkalmankénti átadás/kölcsönzés) esetén a munkavállaló alkalmazotti jogviszonyba kerül, annak minden előnyével. Sokkal problémásabb a Temporär (időszakos/alkalmi munka) szerződése, hiszen itt a munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb. Svájcban nincs az alkalmi munka hosszára  korlátozás a munkavállaló akár évekig is dolgozhat így.

A munkavállaló első körben egy ún. keretszerződést (Rahmenvertrag) köt a közvetítő irodával. Ebben a szerződésben határozza meg a közvetítő cég a legfontosabb általános feltételeit a munkaszerződésnek. (munkaidő, fizetés, próbaidő, felmondási idők , betegség esetén táppénz, átvétel esetén újbóli próbaidő kiszabása, ha visszautasít a munkavállaló egy munkát akkor nem köteles a közvetítő cég újat ajánlani, nincs foglalkoztatási kötelezettség a közvetítő cég részéről) A keretszerződés megkötése még nem jelent azonnali foglalkoztatást és a cégnek munkabér fizetési kötelezettsége sem keletkezik. A cég két szerződés között sem köteles fizetni, hiszen a munkavállalónak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége. Természetesen rendekezésre állás esetén jár fizetés, ez általában alacsonyabb mintha ténylegesen dolgozna a munkavállaló.

Ha a közvetítő cég a munkavállalót alkalmi munkára kiközvetíti akkor az adott munkára vonatkozó munkszerződést is kap a munkavállaló. (Einsatzvertrag) Ebben a szerződésben kell meghatározni az adott munkára vonatkozó legfontosabb feltételeket, ami sajnálatos módon elég sűrűn elmarad.(munkafeltételek, alkalmi munka hossza, munkahely adatai) A munkaszerződéseket írásba kell foglani. Természetesen a szerződés érvényességét nem befolyásolja a szóbeliség. Az írásos szerződés mindig a bizonyítás miatt szükséges.

Folyt. köv.: Temporär próbaidő, felmondás

 

 

Temporär, Leiharbeit, gelegentliche Überlassung elhatárolása egymástól Svájcban

Egyre több szó esik az időszakos/alkalmi munkáról és a munkaerő kölcsönzésről.

A törvény a munkaközvetítőkről (AVV Arbeitsvermittlungsverordnung Svájc ) különbséget tesz:

  1. Temporär (időszakos/alkalmi munka közvetítés)
  2. Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés)
  3. gelegentlichen Überlassung. (alkalmankénti átadás/kölcsönzés)

A munkaerő kölcsönzés speciális hármas jogviszony. A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között munkaerő kölcsönzési szerződés a kölcsönbeadó és a munkavállaló pedig munkaszerződést köt egymással.

munkaero_kolcsonzes

 

Az 1. pontban meghatározott Temporär/alkalmi munka szerződés a munkavállalót mindig egy bizonyos alkalmi munkára veszi fel (Einsatz). Abban a pillanatban, hogy ez az alkalmi  munka megszűnik, a felmondás feltételei mellett megszűnhet a munkavállaló munkaviszonya is. A munkaadónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, de a munkavállaló is visszautasíthat munkát.

A 2. és a 3.  pontban  a munkáltató a munkavállalót  határozott vagy határozatlan időre alkalmazza. Míg az alkalmankénti átadás/kölcsönzés esetén a munkaadó a munkavállalót a saját céges keretein belüli foglalkoztatásra veszi fel és csak alkalmankénti kölcsönadásról van szó, tehát ebben az esetben munkavállaló a munkateljesítéssel a munkaadója által meghatározott telephelyen/székhelyen tartozik, addíg a munkaerő kölcsönzés estén a munkavállalót kifejezetten azzal céllal alkalmazzák, hogy más cégeknek kölcsönadják. Amíg az alkalmankénti átadás/kölcsönzés esetén a  munkaadó profittermelésének nem meghatározó jellege a munkaerő kölcsönzése, hanem első sorban a saját vállalkozás keretein belüli foglalkoztatás, addíg a munkaerő kölcsönzés esetén a munkaadó fő profittermelése a kölcsönadásból származik. Természetesen munkaerő kölcsönző cégek esetén sem  zárható ki a saját projekt, de nem ez a meghatározó. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló munkaszerződése, fizetése  kiközvetítéstől független, fizetés akkor is jár, ha a munkavállaló esetlegesen nincs kiközvetítve. A kockázat a munkáltatóé, hogy talál-e megfelelő munkát. Ami nagyon fontos a munkavállalónak nincs joga visszautasítani a munkát, amennyiben a munkáltató kiközvetíti, köteles a kölcsönbevevő cégnél munkába állnia. Természetesen a munkavállaló mindig élhet a törvényben lefektetett vagy a szerzôdésben rögzített felmondási jogával.

Folyt. köv: Temporär/alkalmi munka létesítése.