Jótanácsok szerzôdéskötéshez

Van néhány fontos dolog, amit le kell írnunk. Sajnálatos módon nagyon sokszor találkozunk ezekkel a kérdésekkel. 
 
  1. Munkaszerződés, ha aláírunk egy szerződést az soha nem egy példányban készül, tehát kérjük el a mi példányunkat is. Határozott idejű szerződéseknél köteles a munkáltató kiadni a munkaszerződésünket. Nagyon sok embernél nincsenek munkaszerződések. Ha munkanélküli segélyt szeretnénk igényelni oda is kell.
  2. Ha nem kaptuk meg a munkabérünket, akkor ne írjuk alá, hogy megkaptuk. Hiába bizonygatja nekünk a főnökünk, hogy csak írjuk alá, ez nem jelent semmi. De, jelent valamit, hogy megkapta, aláírta. Lehet próbálkozni perelni.. Sajnálatosan ebbe is belefutottak a kollégák mostanában,  Magyarországra hazament embereknél.
  3. Ha nem értjük a szerződésünket, ha nem értünk egy papírt, akkor nem írjuk alá. Megmutatjuk, tanácsot kérünk.
  4. Üres papírra soha nem írjuk a nevünket, születési időnket. Gyakorlatilag utána azt írnak rá, amit akarnak. Igen, sajnos van ilyen is.

A listát bővítjük..

Svájcba költöztem és maradnék

Ha Svájcba jövünk lakni és dolgozni, akkor ki fogja megmondani nekünk, hogy mikor mit kell tennünk, hogyan kell alkalmazkodnunk? A rossz hír az, hogy senki. De az érvényes szabályok ettôl még vonatkoznak ránk is, a törvény minden részletét be kell tartanunk. Ez Svájcban konkrétan azt jelenti, hogy a szövetségi és a kantonális jogszabályok is meghatározzák az életünket, valamint a település (Gemeinde) sajátosságai is, ahol élünk illetve be vagyunk jelentkezve.

A fent említett szabályok (törvények, rendeletek, jogszokások) megismerhetôk, de ehhez szükséges a helyi nyelv ismerete. Mindenkinek fontos megtanulni németül (franciául vagy olaszul), aki akár csak rövidebb távon is Svájcban akar élni. Nyelvismeret nélkül a munkakeresés és a munkavégzés is gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak a személyes kvalifikációt messze alulmúló munkát tesz lehetôve. Egyikünk sem ezért tanult évekig, és nem ezért gyüjtöttünk szakmai tapasztalatokat. És akkor még csak a letelepedésrôl beszéltünk. Az integráció egy keményebb dió. Az állampolgárság megszerzésének pedig egyenesen elôfeltétele a helyi nyelv ismerete. A külföldiekrôl szóló szövetségi törvény a letelepülô külföldi kötelezettségévé teszi a helyi nyelv megtanulását.

Ezt annyira komolyan veszik, hogy itt letelepedô német ismerôsömnek (sic!) is számot kellett adnia Schwiitzerdütsch ismereteibôl egy elbeszélgetés keretében a annak a településnek a polgármesterével, ahol letelepedett.

Az interneten sok információ fellelhetô az együttélés szabályairól és a törvényekrôl, de ismét hangsúlyoznám, fôleg németül (franciául és olaszul).

Fordern und Fördern az integráció alapelve, követelni és támogatni. Svájc megköveteli az itt élô külfölditôl az integrációs elôfeszítéseket. Ebben segíti letelepedni szándékozót az Integrationsamt  integrációs kurzusokkal is (Niederschwellige Kurse).

Linkek:

A Szövetségi Integrációs Államtitkárság

A zürich integrációs hivatal

Információs lap a betelepülôknek németül, angolul, egyéb nyelveken.

A cikk tájékoztató jellegû, konkrét kérdéssel keresse meg irodánkat!

24 órás ápolás munkajogi kérdései

Nagyon sok magyar ápoló dolgozik az EU valamelyik országában házi betegápolóként. (Hollandiából is egyre több megkeresés volt, mindenkinek írtunk vissza) Sajnos nagyon sok ápoló nincs tisztában a saját jogaival, a kötelezettségeit viszont napi szinten hallja a munkaadójától.  Az ápolók foglalkoztatása nem egy teljesen tiszta dolog, igencsak a szürke zónában mozog a legtöbb foglalkoztató cég.  Most nem azokról az ápolókról beszélek, akik ténylegesen feketén dolgoznak, mindent kockáztatnak és semmiféle védelmet nem élveznek, ők mégjobban ki vannak szolgáltatva a munkaadójuknak. Most azokról az ápolókról van szó akik hivatalosan dolgoznak kint, de a munkaadóik  semmiféle szabályt nem tartanak be. Szabályon a munkaidőre, szabadidőre, szabadságra és a betegszabadságra gondolok.

A 2003/88/EG rendelet világos útmutatást ad a munkaidőre, szabadidőre és a készenléti időre vonatkozóan. Mondani sem kell, hogy ez az EU összes országában kötelező érvényű. A munkaidő maximálisan 48 óra, de  a bizonyos szakmában a munkavállalók, munkaadók élhetnek Opt-out szabállyal és hosszabb munkaidőben is dolgozhatnak/dolgoztathatnak. Ez nem azt jelenti, hogy ezt nem kell kifizetni és a teljesített túlórákat szabadidőben megváltani. A rendelet szerint a szabadidőnek ugyanolyan hosszúnak kell lennie, mint a túlórával telt munkanapoknak. Ha az ápoló 2 hetet dolgozik megfeszített munkával, akkor 2 hét pihenőidőnek kell jönnie. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ápolónak 2 hetet szabadidő nélkül kellene dolgoznia.

A másik nagyon problematikus dolog a rendelkezésre állás. Biztos sokan emlékeznek arra, amikor a magyar orvosok bírósághoz fordultak az ügyeleti idők miatt, melyet nem akartak munkaidőnek venni. (Fizetni sem szerették volna) A bíróság kimondta, hogy az is tényleges munkaidőnek számít, akkor is, ha az ügyeletben vannak tevékenység nélküli időszakok. Rendelet elválasztja a munkaidő és szabadidő fogalmát. Ha a munkavállalónak jelenléti kötelezettsége van a munkahelyén és bármelyik pillanatban be kell avatkoznia, akkor bizony dolgozik. Ha dolgozunk, akkor fizetés is jár ezekre az órákra. Márpedig sem a házi betegápoló sem az orvos nem hagyhatja ott a munkahelyét – helyettes beállása nélkül – azzal, hogy most éppen teljes nyugalom van, a beteg úgyis alszik.

A német bíróság álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű, ha az ápolónak rendelkezésre kell állnia vagyis ügyeletben van akkor azt bizony fizetni is kell.  A fenti Uniós rendeletre való tekintettel, teljesen jogos ez az álláspont. A Németországi ápolásról már írtunk előtte egy kicsit hosszabb cikket.

Nézzük meg közelebbről az osztrák törvényt,  a HBeG, kimondja, hogy a gondozó max. 48 órát dolgozhat egy héten, de 2 hét alatt a maximális óraszám 128 óra lehet. (A törvény a 2 hetes ritmusban való váltást szabályozza) A 128 órában benne vannak ügyeleti időszakok órái is. A rendes munkaidő 2 hétre vetítve 96 óra, a rendelkezésre állásra pedig 32 óra marad. Rendelkezésre állás azt jelenti, hogy az ápolónak a betege közelében kell lennie és bármi probléma esetén azonnal be kell tudnia avatkozni. A rendelkezésre állás  nem szabadidő, hiszen az ápoló nem mehet el, tehát bért kell fizetni erre az időszakra is.

Hollandia is hasonlóan rendelkezik a munkaidőről (EU rendelet kötelező érvénye) Különböző ágazati kollektív szerződések szabályozzák a munkavállalók jogait és kötelezettségeit. (CAO) A maximális óraszám hetente 48 óra 16 hétre kivetítve. A törvény értelmében munkavállaló 60 óránál többet nem dolgozhat hetente.. A munkahelyen töltött ügyeleti idő is munkaidőnek számít, amit fizetni kell. Fontos megjegyezni, hogy a törvény a készenlét és az ügyelet között különbséget tesz, vagyis ha a munkavállalónak nem kell a munkahelyén lennie, csak akkor, ha behívják, akkor készenlétről, ha a rendelkezésre állás a munkahelyen történik akkor ügyeletről beszélünk. A készenlét esetén a Holland törvények értelmében csak akkor jár bér, ha tényleges munkavégzésre kerül a sor, az ügyelet viszont munkaidőnek számít és teljes bérfizetést von maga után. (A készenlétet és az ügyeletet a magyar törvények is szabályozzák)

Teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a 24 órás ápolásban lévő munkavállaló gyakorlatilag szabadidő nélkül dolgozik, még akkor is ha 2 heti váltásban van. Tudom, hogy a legtöbb munkaadó azzal érvel, hogy vannak tevékenység nélküli időszakok is és a beteg is alszik. Ez mind igaz, de ha az ápoló nem hagyhatja el a munkahelyét, ha fel kell kelnie éjjel a beteghez, ha jelentkezési, jelenléti kötelezettsége van akkor az nem szabadidő. Az bizony munkaidőnek számít.

A szabadidő az SZABADIDŐ, amely felett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. 

Nagyon fontos kérdés még a szabadság, betegszabadság is, erről egy következő cikkben beszélünk. Minden észrevételt szívesen veszünk a témában.

 

Munkanélküli segély Svájcban

Mindenkivel előfordulhat, hogy akaratán kívül munkanélkülivé válik. Nem mindegy, hogy szereztünk-e már jogosultságot a támogatásra.

Nézzük a fő szabályokat.

Ki jogosult munkanélküli segélyre? Aki az utolsó 2 év alatt legalább 12 hónapot dolgozott Svájcban vagy az EU valameyik  országban. Magyarország is az Eu tagja, ezt elég sokan elfelejtik.

Mennyi ideig vagyok jogosult segélyre? Ez több tényezőtől is függ nevezetesen: életkortól, kiskorú gyermektől és a ledolgozott hónapoktól. Az általános szabály, ha valaki 2 év alatt 12 hónapot ledolgozott és elmúlt 25 éves akkor 260 napig, ha 18 hónapot dolgozott akkor 400 napig jogosult segélyre. Ha valaki elmúlt 55 éves akkor 520 napig lehet jogosult munkanélküli segélyre, ha nincs még 25 éves és nincsen tartásra kötelezett gyermeke akkor 12 hónap ledolgozott munkaviszony után 200 napig folyósítanak munkanélküli segélyt.

Mennyi pénzt kaphatok? Általános szabály, ha a fizetés magasabb volt mint 3797 Fr. akkor a fizetés 70%, ha ennél alacsonyabb volt  a fizetés vagy, ha tartásra jogosult gyermekei vannak vagy  40% rokkantság esetén a fizetése 80%-ra vagyunk jogosultak.

Nagyon fontos szabály, hogy a külföldi polgárnak kell legyen érvényes tartózkodási engedélye, anélkül nem folyósítanak munkanélküli segélyt.

Azt ugye mondani sem kell, hogy a munkanélkülinek együttműködési kötelezettsége van a munkanélküli hivatallal (RAV). A konzultációkon kötelező megjelenés van, a második igazolatlan hiányzás után kijelentik a munkanélkülit és nem kap segélyt. Ugyanez vonatkozik a tanfolyamokon való részvételre is az igazolatlan távolmaradás szintén a kijelentést vonja maga után.

Ez a cikk általános tájékoztatásra szolgál.  Folytatás következik.

Berendezési és használati tárgyak elhasználódása a svájci bérleti jogban

Többségünk Svájcban bérlakásban lakik.  Sajnálatos módon előfordul, hogy valami elromlik, a padló megkarcolódik, a mosdókagylón repedés keletkezik. A leltár a kiköltözésnél alapos, a ceruza pedig, néha igen vastagon fog.

Mit kell kifizetni? Mennyit kell kifizetni? Hogyan számol a svájci bérleti jog? Milyen élettartammal számol a berendezési és használati tárgyak esetén a svájci jog? Ezek mind nagyon fontos kérdések és nem árt, ha tisztában vagyunk egy-két alapvető dologgal.

A bérleti jog kimondja, hogy a bérlőtől a normál használatból eredő kopásért nem kérhető kártérítés, ezt már a bérleti díjjal kifizette. Tehát, ha a képek helye látszik a kiköltözéskor a falon (nem a lyukak), akkor az a normál használatból ered. Bérlő azokért a károkért felel, melyek nem rendeltetésszerű használatból, gondatlanságból erednek, vagy ha túlhasználta a bérleményt.

Az, hogy a bérlőnek mennyit kell fizetnie a bérleményben okozott kárért, az a használati tárgyak élettartamától, amortizációjától függ.

Például, ha betörtük a fürdőszobában a műanyag tükrös szekrény üvegét, mely már 15 éve a lakásban van, a bérbeadó már nem kérhet érte kártérítést , mert ennek élettartama 10 év. Gyakorlatilag a bérleti díjjal kifizettük már.  Más a helyzet, ha a szekrény fémből van, mert ennek 25 év az élettartama, tehát 10 év még vissza van. Tehát, ha szekrény 1200 Frankba kerül, akkor 40% kártérítést kérhet, vagyis 480 Frankot a 10 év fennmaradó élettartamra.

A svájci bérleti jogban minden beépített berendezési, használati tárgynak meghatározott élettartama van. Ha kétségeink vannak ne írjuk alá az átvételi protokollt, mielőtt még kártérítésre is kötelezne az minket.

 

 

 

 

Jogosítvány cseréje Svájcban

A külföldön szerzett gépjárművezetői engedéllyel 12 hónapig lehet vezetni Svájcban. A 12 hónap eltelte után kötelező az idegen jogosítványt svájcira cserélni. (Führerausweis)

Mi kell a jogosítvány cseréhez?

Ha minden papírunk megvan, akkor vagy a Strassenverkehrsamton vagy pedig az Einwohnerkontrolle/Gemeinde leadhatjuk a papírunkat. Gemeindéba 20 Fr a papírok ellenőrzése.

A szemvizsgálatot a legtöbb optikusnál  is meg tudjuk csináltatni, melynek díja 10-15 Fr között mozog. Érdemes előzetesen az optikusnál érdeklődni, mert ezt a vizsgálatot nem mindenki végzi el.  A szemvizsgálat lelete 2 évig érvényes.

Ha lejárt a külföldi/magyar jogosítványom, akkor is ki tudom cseréltetni? Zürich Kantonban  az érvényességi idő lejárata után 1 évig még ki tudjuk cseréltetni a jogosítványt svájcira.  Aargauban viszont csak érvényes jogosítványt lehet cseréltetni. Ezt mindenki ellenőrizze, abban a kantonban ahol lakik.

Az egészségügyi kérdéseknél, ha valamilyen egészségügyi problémára igennel válaszoltunk, akkor csatolni kell a megfelelô orvosi leleteket. Ha ezek hiányoznak a kérvény beadásakor, a közlekedési hatóság hiánypótlásra szólíthatja fel a kérvényezôt. A zürichi hatóság mellékeli az orvosok listáját, akiktôl elfogadja a szakvéleményeket. A szakvélemények értékelése további költségeket generálhat, amelyet a közlekedési hatóság utólag kiszámláz.

 

 

Olcsó német nyelvtanfolyam Svájcban

Egyre sűrűbben kerül elő, hogy hol lehetne olcsón németül tanulni.

Svájc nem az olcsóságáról híres, de itt is vannak  elérhető árban német nyelvtanfolyamok. (Niederschwellige Deutschkurse)

Információ a német tanfolyamról Zürich Kantonban.

Caritas oldala a hetente induló igen kedvező árú tanfolyamokról. A tanfolyam 3 hónapos hetente 2X45 perc. Ára: 20.- Fr+ 25.- Fr a könyv. A résztvevő maximálisan 2 évig járhat ezekre a  tanfolyamokra és részvételi igazolást  is kap róla.

Ajánlat Winterthurban szerdánként egy laza kávézós, beszélgetős nyelvgyakorlás, mely alkalmanként 2.- Fr.  Ingyenes nyelvtanfolyam hetente egyszer kedden  9:30-tól 11 óráig.  Szerdai tanfolyam szemeszter díja: 80.- Fr.+ könyv (szerdánként csak nőknek) A tanfolyam díja részletekben is fizethető. A tanfolyamok helye: Kirchgemeindehaus Seen, Kanzeistrasse 37, 8405 Winterthur

Nyelvgyakorláshoz anyagokat a könyvtárból is kölcsönözhetünk, sőt havonta egyszer lehetőség van a könyvtárban a  nyelvgyakorlásra is.

Tehát semmi nem áll az utunkba, ha nyelvet szeretnénk tanulni.

 

Gutschein/ajándékutalvány meddig érvényes?

Karácsonykor sokan kapnak ajándékutalványt (Gutschein) ajándékba és bizony előfordul, hogy elfeledkezünk róla. Meddig érvényes a vásárlási utalvány?

Svájc: Az ajándékutalvány a követelés elévülési idejéig érvényes, mely minimálisan 5 év, de bizonyos esetekben 10 év. Tehát ennél rövidebb lejárati idő megadása nem érvényes.

Németország: Ajándékutalvány elévülési ideje 3 év. Bizonyos esetekben lehet rövidebb lejárati időt megadni, ha gazdasági okokra vezethető vissza. (pl. egy bizonyos kozmetikai kezelésre jogosító utalvány, mely jelentősen drágulhat a következő évre, bár kérdéses, hogy miért a vevő viselje a gazdasági rizikót) Ajándékutalvány mely fix összegre van kiállítva minimálisan 3 évig érvényes, ennél rövidebb idő törvénytelen.

Ausztria: Ajándékutalvány lejárati ideje 30 év az Ausztriai Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof/OGH) ítélete alapján. Rövid lejárati idő feltüntetése az ajándékutalványra érvénytelen.

 

Feketelistás cégek Ausztriában

A feketelistás cégek (Scheinunternehmen), melyek azért jönnek létre, hogy mind a munkavállalót, mind  a szociális- és adórendszert megkárosítsák.

A BMF-nek (Pénzügyminisztérium Ausztria) jogszabályi  kötelessége a feketelistás cégek nevét a honlapján közzétenni.

Amit tudni kell, ha egy cég feketelistára kerül nem tud új  munkavállalót bejelenteni, mert a társadalombiztosító nem engedi. A feketelistára került cégnél  dolgozó munkavállalónak pedig együttműködési kötelessége van a hatóságokkal, mert a saját biztosítási jogviszonyát veszélyezteti. Köteles tanúskodni és a hatóság kérdéseire a legjobb tudása szerint válaszolni.

Azok a vállalkozók akik egy ilyen feketelistás céggel kötnek alvállalkozói szerződést helytállási kötelességgel tartoznak. Mit jelent ez? A cégnek ki kell fizetni a feketlistás cég helyet a munkavállalók bérét és járulékait. (munkabér, biztosítás, személyi jövedelemadó, mind a munakvállalói, mind a munkaadói oldalon) Ausztriában volt ilyen eset, mikor a válallkozó  egy feketlistára került alvállalkozónak tovább adta a munkát és ki kellett fizetnie az alvállalkozó helyett a munkabért és a járulékokat.

A lista nyilvános és folyamatosan bővül, tehát a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott róla.