Házi betegápolás Svájc

A téma nem véletlenül kerül elő, hiszen nagyon sok honfitársunk dolgozik a házi betegápolásban. Azt sem kell mondani, hogy a lakosság elöregedésével ez a probléma egyre inkább előtérbe fog kerülni.  Az ápolásra szoruló személyek száma nem csökkeni fog, hanem egyre inkább növekedni. Sajnálatos módon nem ritka a betegápolók kihasználása a túl hosszú munkaidők vagy éppen a szabadidő részleges vagy teljes hiánya. Sok esetben a betegápolók nem tudják/akarják megvédeni magukat, mert féltik a munkahelyüket – mely bármennyire rossz is – de jóval magasabb jövedelmet biztosít, mint otthon. A házi betegápolás foglalkoztatása többnyire a szürke zónában mozog.

Már több ország szabályozását is megnéztük, most nézzünk bele egy kicsit a svájci szabályozásba.

Svájcban a házi betegápolásban tevékenykedőkre ágazati kollektív munkaszerződés (NAV) vonatkozik.  Ez az ágazati szerződés szabályozza a munkaidőt, pihenőidőt, éjszakai munkavégzés tilalmát, egészségvédelmét, munkabért és a szabadságot is. Természtesen Svájcban ezek a szabályok is kanton függőek.

A törvényes minimálbér:

  • szakképzetlen munkaerő: 18,55 Fr/óra
  • szakképzetlen munkaerő, legalább 4 év gyakorlattal: 20,35 Fr/óra
  • szakképzett munkaerő svájci papírokkal: 22,40 Fr/óra

A háztartásban dolgozó munkavállalót megilleti a szabadság mely 4 vagy 5 hét, kantontól függően. Ha a munkavállaló nem tudja kivenni a szabadságot akkor kötelező azt megváltani.

Dr. Kiss & Dr. Kovács jogászai bármilyen további kérdésben szívesen állnak rendelkezésre.

 

 

“Rudu Dienst” 24 Stunden Pflege

Sehr viele ungelernte und gelernte Fachkräfte machen sich auf den Weg und arbeiten in Deutschland in der hauswirtschaftlichen Versorgung. Viele Arbeitnehmer wissen es nicht, dass das Gesetz (2. PflegeArbbV) einen Pflichtmindestlohn in der Pflege vorschreibt. Hierzu gehört natürlich gesagt zu werden, dass, dieser Lohn nur dann geltend gemacht werden kann, wenn der/die Pfleger/in wirklich pflegerische Tätigkeiten ausübt.
Die Stundenlöhne betragen zur Zeit: in den alten Bundesländern 10,20€ und in den neuen Bundesländern 9,50€ pro Arbeitsstunde.

Was bedeutet es? Alle, die in der Pflege tätig sind, müssen diesen Mindeststundenlohn bekommen.Es muss noch von vorneherein geklärt werden:es gibt keine 24 Stunden Arbeit. Die Arbeitszeitgesetze gelten auch in der Pflege und ja, auch in der Hauswirtschaft. Wenn man 24 Stunden arbeitet, dann muss man auch 24 Stunden bezahlt bekommen.

Viele Arbeitgeber sagen,dass der/die Pfleger/in in der Nacht sowieso schläft. Ja, das stimmt, aber die Verantwortung für die verpflegte Person trägt der/die Pfleger/in ob Tag oder Nacht…. Wenn man ihre Freizeit nicht selber einteilen kann, wenn man sich melden muss und die Wohnung nicht verlassen darf, dann kann wohl über keine Freizeit gesprochen werden. Der/die Pfleger/in ist dann wohl in Arbeitsbereitschaft. Die Arbeitsbereitschaft muss auch vergütet werden. Die Bereitschaftszeiten sind als Arbeitszeiten zu werten. Dieser Lohn darf nicht niedriger sein, als der gesetzliche Mindestlohn. Das Gericht hat im Jahr 2010 bei einem Fall so ein Urteil getroffen und hat einer Pflegerin eine Nachzahlung von 2000€ zugesprochen.

Viele Arbeitgeber nehmen es mit der Freizeit nicht ganz genau und viele Pflegeri/nnen können gar keine Freizeit haben. Neben der Betreuung haben sie noch Aufgaben in dem Haushalt. Es ist leider nicht selten, dass sie 2-6 Wochen ohne Freizeit durcharbeiten.

Es empfiehlt sich mit dem Arbeitgeber zu reden und Freizeit zu verlangen.

 

Gyorshajtás

Az alábbiakban egy fordítás következik a ch.ch oldalról.

Sebességtúllépések

Sebességhatárok

Autópályán általában 120 km/h, autóúton 100 km/h, fô és mellékutakon lakott területen kívül 80 km/h, lakott területen 50 km/h. Ezeknél alacsonyabb sebességhatárokat a táblák jelzik. Például autópályán  lehet idôben korlátozva vagy meghatározott szakaszokon 80-as vagy 60-as tempó is kitáblázva (nagy forgalmi terhelés, magas károsanyagértékek, útépítés stb.). Lakott területen belül találhatunk 30-as zónákat valamint gyalogoszónákat (20 km/h) és lakott területen kívül 70-es zónákat.

Aki túl gyorsan hajt, az alábbi pénzbüntetésekkel és egyéb büntetésekkel számolhat:

Túllépés Lakott területen belül
Lakott területen kívül
(autóúton)
Autópályán
1-5 km/h között 40.-  40.-  20.-
6-10 km/h között 120.-  100.-  60.-
11-15 km/h között 250.-  160.-  120.-
16-20 km/h között Feljelentés  240.-  180.-
21-25 km/h között Anzeige  Feljelentés  260.-
25 km/h felett Feljelentés  Feljelentés  Feljelentés

Tolerancia – biztonsági levonás a sebesség mérésénél

A mért sebessébôl egy ellenôrzéskor levonnak egy biztonsági ráhagyást. A pontos számok a szövetségi hatóság internetoldalán találhatók a 8. cikknél.

Figyelmeztetés és a jogosítvány bevonása

Nagyobb sebességtúllépéseknél további adminisztratív indézkedések is történnek:

Lakott területen belül Túllépés 16-20 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 21-24 km/h között Legalább 1 hónapos bevonás
Túllépés 25 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Lakott területen kívül Túllépés 21-25 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 26-29 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 30 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Autopálya Túllépés 26-30 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 31-34 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 35 km/h vagy több Legalább 3 hónap bevonás

A lakott területen belüli 25 km/h-ás sebességtúllépések, a lakott területen kívüli 30 km/h-ás sebességtúllépés illetve a 35 km/h-ás sebességtúllépések az autópályán bekerülnek a bünügyi nyilvántartásba és az abból készült kivonatban láthatóak lesznek egy ideig.

Visszaesés

Visszaesôk esetén a jogosítvány lényegesen hosszabb idôre lesz bevonva. Nagyobb sebességtúllépéseknél a jogosítvány határozatlan idôre lesz bevonva, valamint a vezetô pályaalkalmasságát is megvizsgálják.

Főbérlő vagyok albérlőt keresek

Svájcban többségünk bérlakásban lakik. Élethelyzetünk bármikor változhat, emiatt előfordulhat, hogy a lakásunk egy részét vagy egészét ideiglenesen albérletbe adnánk. Fontos megemlíteni, hogy az egész lakást csak ideiglenesen adhatjuk albérletbe, tehát a bérleti szerződés határozott idejű lehet. A határozott idejű szerződés azt mutatja, hogy csak ideiglenesen szándékozok albérleti jogviszonyt létesíteni a bérleményemre.  Ha a lakásunk egy szobáját adjuk albérletbe, akkor az a kérdés, hogy főbérlőként használni szeretném-e még a bérleményemet nem merül fel, hiszen ott lakom én is.

Megtilthatják-e az albérletbe adást? Általános szabály szerint nem lehet megtiltani. Kívéve, ha nem vagyunk hajlandóak adatokat szolgáltatni a bérleti szerződésről. (ár, személy(ek), mennyi ideig, a lakás melyik részét, vagy egészét érinti)

Nagyon fontos, hogy írjunk bérleti szerződést. Fektessük le a pontosan, mikor és mennyit kell fizetnie a bérlőnknek. Figyeljünk a felmondási időkre is.

Ki felel a károkért vagy a nem fizetett bérleti díjért? Mivel a tulajdnos/házkezelő és a mi albérlőnk között nincs bérleti jogviszony, mindenért mi felelünk. Bérleti szerződést mi kötöttünk a tulajdonos/házkezelővel. A ki nem fizetett bérleti díj a mi veszteségünk, a lakásban keletkezett károkért pedig mi felelünk.

Ha albérleti szerződést akarunk kötni, legyen annak tárgya  a teljes lakásunk vagy egy szoba, tájékozódjunk, kérjünk segítséget szakembertől. Sok kellemetlen meglepetéstől kimélhetjük meg magunkat.

 

 

Miért nem kapható frissítés a traffipaxok helyzetérôl Svájcban?

Miután lejárt a TomTom navigációs rendszerem elôfizetése a radarkamerák adataira, megújítottam újabb másfél évre. Meglepôdve tapasztaltam, hogy a frissítés Britanniától Ukrajnáig minden ország traffipaxait tartalmazza, kivéve Svájcot. Svájcban élve és élvezve a radarkamerák áldásait pont ez lett volna a lényeg 🙁

Svájci kollégáknál érdeklôdve az okokról arra jutottam, hogy törvényi szabályozás áll a jelenség hátterében.

Svájcban 2013. január 1. óta van érvényben az elsô Via sicura  intézkedéscsomag, amely megtiltja nyilvános figyelmeztetést a svájci utakon a traffipaxra (radarkamerára). Mindenkire büntetés vár, aki a törvénynek ellenszegül.

A svájci rádióadóknak már 2008 óta tilos figyelmeztetéseket adniuk, a szövetségi kormány szerint a figyelmeztetések csökkentenék a traffipaxok hatásosságát. A 2013-as intézkedéscsomag kiterjesztette a tilalmat minden csatornára, weboldalakra, SMS-küldô szolgáltatásokra és általában minden fizetôs szolgáltatásra, ami a radarkamerák helyzetérôl tájékoztat. A Facebookon és a Twitteren továbbra is léteznek ilyen szolgáltatások.

Egy fiatal svájci nôt 1000 frankra büntetett a bíróság egy Facebook poszt miatt, ami egy radarkamera helyzetérôl informált.

A zürich Kantonrendôrség szóvivôje szerint nyilvánosnak akkor tekinthetô a egy közlés, ha legalább 50 személyt elér.

 

Forrás

Irataink megőrzésének ideje Svájcban

Azt mindenki tudja, hogy a vállalkozókra szigorú iratmegőrzési szabályok vonatkoznak. Mi van a magánszemélyekkel? A  törvényben  nincs szabályozva, hogy a  magánszemélyeknek is iratmegőrzési kötelezettsége lenne.

Miért őrizzük meg mégis az iratainkat? Mit és mennyi ideig őrizzünk meg?

Ha bármi szerződésből eredő vitánk keletkezne vagy éppen az adóhatóságnál kell valamit bizonyítanunk, akkor sokat segít, ha minden papírunk megvan.

A számlákat az elévülési idő végéig(5 év) lehetőleg ne dobjuk ki, különben elég nehéz lehet jótállást, garanciális igényeket érvényesíteni.

Az orvosi-, bérleti díj, a különböző szakemberek számláinak megőrzési ideje 5 év. De ugyanez vonatkozik a biztosításunkra és a bérpapírjainkra is. A bérpapírjaink megőrzése egy későbbi munkanélküliségnél nagyon fontos lehet.  A pénztár kérni fogja tőlünk ezeket a papírokat.

A bankszámlakivonatainkat 10 évig kell megtartani.

Amit életünk végégig meg kell tartani a nyugdíj jogosultsághoz szükséges irataink, örökségről, az ajándékozásról szóló papírjaink vagy éppen a házasságkötéskori bankszámlakivonatunk. Fontos itt megjegyezni, hogy a munkahelyünktől kapott bizonyítványaink is kellhetnek egy későbbi munkahelyváltásnál. Ezeket is őrizzük meg.

 

Hogyan kell érteni a svájci államot

Bizonyára sokaknak feltünt, hogy Svájc államszervezete nem hasonlít arra, amit Magyarországon megszoktunk. Akik éltek Németországban vagy Ausztriában, azok kicsit jobban érthetik, mit is értünk a Svájci Államszövetség alatt (Confoederatio Helvetica, Schweizerische Eidgenössenschaft).

Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból áll. A kantonoknak saját parlamentje van és a szövetségi parlament felsôházába kantononként 2, félkantononként 1 képviselôt küldhetnek. A Svájci Államszövetség 1291 óta létezik valamilyen formában, a kantonok száma, területe, vallása és nyelve folyamatosan változott. Az utolsó változás Jura kanton kiválása volt Bernbôl 1979-ben.

Svájc szövetségi állam, azaz az államiság, az állami hatáskörök nem csak a központi kormányzatnál jelentkeznek, hanem a kantonoknál is, amelyek szintén korlátozott önállóságú államok. A kantonális hatáskörök sok esetben erôteljesebbek, mint amit a német nyelvû szomszédoknál tapasztalhatunk. A magyar önkormányzatisággal pedig össze sem hasonlíthatóak. A legtöbb ügyben, ami nem a külügyekkel, a közös pénzügyekkel, a vámokkal vagy a honvédelemmel függenek össze, megjelenik a kantonális hatáskör.

Ennek a kantonális szinten jelentkezô államiságnak a megjelenései a különbségek az adókulcsokban, a helyi szabályok és intézményrendszerek sajátosságai, az iskolarendszer sokszínûsége és még sorolhatnánk. Azok a jogterületek, amelyeket szövetségi törvények szabályoznak, azok már túlestek az egységesítésen. A hagyományos kantonális identitás azonban sokkal erôsebb Svájcban, mint ahogy azt Magyarországon gondoltuk volna.

Állampolgársági ügyekben a települési önkormányzatok is saját szabályokkal nehezíthetik a svájci útlevélre vágyók életét. A svájci állampolgárság azt jelenti, hogy valaki egy település és egy kanton polgára. Február 12-én lesz népszavazás a 3. generációs bevándorlók könnyített állampolgársághoz juttatásáról, itt is az egyik fô ellenérv, hogy a kezdeményezés elfogadásával a kantonok kezébôl fontos ellenôrzési jogköröket vennének ki a fôleg olasz bevándorlók esetében, akik Svájcban születtek, a szüleik közül is legalább az egyik svájci állampolgár és a nagyszülôk is letelepedtek Svájcban.

Tehát, ha valamilyen konkrét jogi ügyben tanácsot kérünk, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan melyik kantonról is van szó. Ahogy a szövetségi jogszabályok, úgy a kantonális jogszabályok is megismerhetôek az internetrôl. A rendszer azonban meglehetôsen bonyolult, ne hagyatkozzunk csak valakitôl hallott információkra vagy mende-mondákra! Tájékozódjunk!

Bár Svájc nem tagja az Európai Úniónak és a belátható közeli jövôben nem is lesz az, egyes úniós szabályok érvényesek államközi szerzôdések formájában Svájcra is. Az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadásával Svájc is alávetette magát emberi jogi ügyekben a strassburgi emberi jogi bíróságnak.

A gépjármûvek rendszámában szereplô kanton kódok az alábbi térképen is megtalálhatóak:

Jótanácsok szerzôdéskötéshez

Van néhány fontos dolog, amit le kell írnunk. Sajnálatos módon nagyon sokszor találkozunk ezekkel a kérdésekkel. 
 
  1. Munkaszerződés, ha aláírunk egy szerződést az soha nem egy példányban készül, tehát kérjük el a mi példányunkat is. Határozott idejű szerződéseknél köteles a munkáltató kiadni a munkaszerződésünket. Nagyon sok embernél nincsenek munkaszerződések. Ha munkanélküli segélyt szeretnénk igényelni oda is kell.
  2. Ha nem kaptuk meg a munkabérünket, akkor ne írjuk alá, hogy megkaptuk. Hiába bizonygatja nekünk a főnökünk, hogy csak írjuk alá, ez nem jelent semmi. De, jelent valamit, hogy megkapta, aláírta. Lehet próbálkozni perelni.. Sajnálatosan ebbe is belefutottak a kollégák mostanában,  Magyarországra hazament embereknél.
  3. Ha nem értjük a szerződésünket, ha nem értünk egy papírt, akkor nem írjuk alá. Megmutatjuk, tanácsot kérünk.
  4. Üres papírra soha nem írjuk a nevünket, születési időnket. Gyakorlatilag utána azt írnak rá, amit akarnak. Igen, sajnos van ilyen is.

A listát bővítjük..

Svájcba költöztem és maradnék

Ha Svájcba jövünk lakni és dolgozni, akkor ki fogja megmondani nekünk, hogy mikor mit kell tennünk, hogyan kell alkalmazkodnunk? A rossz hír az, hogy senki. De az érvényes szabályok ettôl még vonatkoznak ránk is, a törvény minden részletét be kell tartanunk. Ez Svájcban konkrétan azt jelenti, hogy a szövetségi és a kantonális jogszabályok is meghatározzák az életünket, valamint a település (Gemeinde) sajátosságai is, ahol élünk illetve be vagyunk jelentkezve.

A fent említett szabályok (törvények, rendeletek, jogszokások) megismerhetôk, de ehhez szükséges a helyi nyelv ismerete. Mindenkinek fontos megtanulni németül (franciául vagy olaszul), aki akár csak rövidebb távon is Svájcban akar élni. Nyelvismeret nélkül a munkakeresés és a munkavégzés is gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak a személyes kvalifikációt messze alulmúló munkát tesz lehetôve. Egyikünk sem ezért tanult évekig, és nem ezért gyüjtöttünk szakmai tapasztalatokat. És akkor még csak a letelepedésrôl beszéltünk. Az integráció egy keményebb dió. Az állampolgárság megszerzésének pedig egyenesen elôfeltétele a helyi nyelv ismerete. A külföldiekrôl szóló szövetségi törvény a letelepülô külföldi kötelezettségévé teszi a helyi nyelv megtanulását.

Ezt annyira komolyan veszik, hogy itt letelepedô német ismerôsömnek (sic!) is számot kellett adnia Schwiitzerdütsch ismereteibôl egy elbeszélgetés keretében a annak a településnek a polgármesterével, ahol letelepedett.

Az interneten sok információ fellelhetô az együttélés szabályairól és a törvényekrôl, de ismét hangsúlyoznám, fôleg németül (franciául és olaszul).

Fordern und Fördern az integráció alapelve, követelni és támogatni. Svájc megköveteli az itt élô külfölditôl az integrációs elôfeszítéseket. Ebben segíti letelepedni szándékozót az Integrationsamt  integrációs kurzusokkal is (Niederschwellige Kurse).

Linkek:

A Szövetségi Integrációs Államtitkárság

A zürich integrációs hivatal

Információs lap a betelepülôknek németül, angolul, egyéb nyelveken.

A cikk tájékoztató jellegû, konkrét kérdéssel keresse meg irodánkat!

24 órás ápolás munkajogi kérdései

Nagyon sok magyar ápoló dolgozik az EU valamelyik országában házi betegápolóként. (Hollandiából is egyre több megkeresés volt, mindenkinek írtunk vissza) Sajnos nagyon sok ápoló nincs tisztában a saját jogaival, a kötelezettségeit viszont napi szinten hallja a munkaadójától.  Az ápolók foglalkoztatása nem egy teljesen tiszta dolog, igencsak a szürke zónában mozog a legtöbb foglalkoztató cég.  Most nem azokról az ápolókról beszélek, akik ténylegesen feketén dolgoznak, mindent kockáztatnak és semmiféle védelmet nem élveznek, ők mégjobban ki vannak szolgáltatva a munkaadójuknak. Most azokról az ápolókról van szó akik hivatalosan dolgoznak kint, de a munkaadóik  semmiféle szabályt nem tartanak be. Szabályon a munkaidőre, szabadidőre, szabadságra és a betegszabadságra gondolok.

A 2003/88/EG rendelet világos útmutatást ad a munkaidőre, szabadidőre és a készenléti időre vonatkozóan. Mondani sem kell, hogy ez az EU összes országában kötelező érvényű. A munkaidő maximálisan 48 óra, de  a bizonyos szakmában a munkavállalók, munkaadók élhetnek Opt-out szabállyal és hosszabb munkaidőben is dolgozhatnak/dolgoztathatnak. Ez nem azt jelenti, hogy ezt nem kell kifizetni és a teljesített túlórákat szabadidőben megváltani. A rendelet szerint a szabadidőnek ugyanolyan hosszúnak kell lennie, mint a túlórával telt munkanapoknak. Ha az ápoló 2 hetet dolgozik megfeszített munkával, akkor 2 hét pihenőidőnek kell jönnie. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ápolónak 2 hetet szabadidő nélkül kellene dolgoznia.

A másik nagyon problematikus dolog a rendelkezésre állás. Biztos sokan emlékeznek arra, amikor a magyar orvosok bírósághoz fordultak az ügyeleti idők miatt, melyet nem akartak munkaidőnek venni. (Fizetni sem szerették volna) A bíróság kimondta, hogy az is tényleges munkaidőnek számít, akkor is, ha az ügyeletben vannak tevékenység nélküli időszakok. Rendelet elválasztja a munkaidő és szabadidő fogalmát. Ha a munkavállalónak jelenléti kötelezettsége van a munkahelyén és bármelyik pillanatban be kell avatkoznia, akkor bizony dolgozik. Ha dolgozunk, akkor fizetés is jár ezekre az órákra. Márpedig sem a házi betegápoló sem az orvos nem hagyhatja ott a munkahelyét – helyettes beállása nélkül – azzal, hogy most éppen teljes nyugalom van, a beteg úgyis alszik.

A német bíróság álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű, ha az ápolónak rendelkezésre kell állnia vagyis ügyeletben van akkor azt bizony fizetni is kell.  A fenti Uniós rendeletre való tekintettel, teljesen jogos ez az álláspont. A Németországi ápolásról már írtunk előtte egy kicsit hosszabb cikket.

Nézzük meg közelebbről az osztrák törvényt,  a HBeG, kimondja, hogy a gondozó max. 48 órát dolgozhat egy héten, de 2 hét alatt a maximális óraszám 128 óra lehet. (A törvény a 2 hetes ritmusban való váltást szabályozza) A 128 órában benne vannak ügyeleti időszakok órái is. A rendes munkaidő 2 hétre vetítve 96 óra, a rendelkezésre állásra pedig 32 óra marad. Rendelkezésre állás azt jelenti, hogy az ápolónak a betege közelében kell lennie és bármi probléma esetén azonnal be kell tudnia avatkozni. A rendelkezésre állás  nem szabadidő, hiszen az ápoló nem mehet el, tehát bért kell fizetni erre az időszakra is.

Hollandia is hasonlóan rendelkezik a munkaidőről (EU rendelet kötelező érvénye) Különböző ágazati kollektív szerződések szabályozzák a munkavállalók jogait és kötelezettségeit. (CAO) A maximális óraszám hetente 48 óra 16 hétre kivetítve. A törvény értelmében munkavállaló 60 óránál többet nem dolgozhat hetente.. A munkahelyen töltött ügyeleti idő is munkaidőnek számít, amit fizetni kell. Fontos megjegyezni, hogy a törvény a készenlét és az ügyelet között különbséget tesz, vagyis ha a munkavállalónak nem kell a munkahelyén lennie, csak akkor, ha behívják, akkor készenlétről, ha a rendelkezésre állás a munkahelyen történik akkor ügyeletről beszélünk. A készenlét esetén a Holland törvények értelmében csak akkor jár bér, ha tényleges munkavégzésre kerül a sor, az ügyelet viszont munkaidőnek számít és teljes bérfizetést von maga után. (A készenlétet és az ügyeletet a magyar törvények is szabályozzák)

Teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a 24 órás ápolásban lévő munkavállaló gyakorlatilag szabadidő nélkül dolgozik, még akkor is ha 2 heti váltásban van. Tudom, hogy a legtöbb munkaadó azzal érvel, hogy vannak tevékenység nélküli időszakok is és a beteg is alszik. Ez mind igaz, de ha az ápoló nem hagyhatja el a munkahelyét, ha fel kell kelnie éjjel a beteghez, ha jelentkezési, jelenléti kötelezettsége van akkor az nem szabadidő. Az bizony munkaidőnek számít.

A szabadidő az SZABADIDŐ, amely felett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. 

Nagyon fontos kérdés még a szabadság, betegszabadság is, erről egy következő cikkben beszélünk. Minden észrevételt szívesen veszünk a témában.