A forrásadóról avagy mi is a Quellensteuer

A forrásadóról általában

Az adóterhelés Svájcban alacsonyabb, mint sok más országban. Mégis visszaigényelhetnek az itt élô külföldiek a forrásadóból. Milyen levonások érvényesíthetôek és hogyan mûködik az eljárás?

Svájcban a B-engedéllyel(tartózkodási) rendelkezôk fizetnek forrásadót. A C-engedéllyel(letelepedési) rendelkezôk úgy adóznak, mint a svájciak. Ide tartoznak még az ingatlantulajdonosok, a munkavállalók, akik évi 120.000 frank felett keresnek és azok a külföldiek, akiknek a házastársa svájci útlevéllel vagy C-engedéllyel rendelkezik.

Svájcban is visszaigényelhetô a forrásadó, azonban máshogy, mint más országokban.

Milyen leírásokat érvényesíthetünk?

A levonások formái és mértéke kantononként eltér. A részletekért a kantonális adóhivatalhoz kell fordulni. A különbségek nagyok is lehetnek.

A legfontosabb leírások a forrásadóköteles külföldieknél a négy határmelléki kanton Aargau, Basel-Stadt, Thurgau és Zürich a következôek :

  • Továbbképzés
  • Távolsági átalány munkábajáráshoz
  • Elôtakarékosság
  • Tartásdíjak
  • Harmadik személy által gondozott gyermekek
  • Betegségek költségei és orvosi kiadások
  • Hitelkamatok
  • Adományok

Hogyan történik a visszaigénylés?

A nyomtatványokat a kiadások számláival be kell küldeni a lakóhely szerint illetékes kantonális adóhivatalhoz. A hivatal ellenôrzi a kérelmet és határozattal dönt a kérvényrôl és visszafizeti a megítélt összeget.

Határidôk

Zürich kantonban a tárgyévet követô év március 31-ig kell beküldeni a visszaigényléseket. Aargauban 5 éve van a forrásadózónak ugyanerre.

Gyorshajtás

Az alábbiakban egy fordítás következik a ch.ch oldalról.

Sebességtúllépések

Sebességhatárok

Autópályán általában 120 km/h, autóúton 100 km/h, fô és mellékutakon lakott területen kívül 80 km/h, lakott területen 50 km/h. Ezeknél alacsonyabb sebességhatárokat a táblák jelzik. Például autópályán  lehet idôben korlátozva vagy meghatározott szakaszokon 80-as vagy 60-as tempó is kitáblázva (nagy forgalmi terhelés, magas károsanyagértékek, útépítés stb.). Lakott területen belül találhatunk 30-as zónákat valamint gyalogoszónákat (20 km/h) és lakott területen kívül 70-es zónákat.

Aki túl gyorsan hajt, az alábbi pénzbüntetésekkel és egyéb büntetésekkel számolhat:

Túllépés Lakott területen belül
Lakott területen kívül
(autóúton)
Autópályán
1-5 km/h között 40.-  40.-  20.-
6-10 km/h között 120.-  100.-  60.-
11-15 km/h között 250.-  160.-  120.-
16-20 km/h között Feljelentés  240.-  180.-
21-25 km/h között Anzeige  Feljelentés  260.-
25 km/h felett Feljelentés  Feljelentés  Feljelentés

Tolerancia – biztonsági levonás a sebesség mérésénél

A mért sebessébôl egy ellenôrzéskor levonnak egy biztonsági ráhagyást. A pontos számok a szövetségi hatóság internetoldalán találhatók a 8. cikknél.

Figyelmeztetés és a jogosítvány bevonása

Nagyobb sebességtúllépéseknél további adminisztratív indézkedések is történnek:

Lakott területen belül Túllépés 16-20 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 21-24 km/h között Legalább 1 hónapos bevonás
Túllépés 25 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Lakott területen kívül Túllépés 21-25 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 26-29 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 30 km/h és afelett Legalább 3 hónap bevonás
Autopálya Túllépés 26-30 km/h között Figyelmeztetés
Túllépés 31-34 km/h között Legalább 1 hónap bevonás
Túllépés 35 km/h vagy több Legalább 3 hónap bevonás

A lakott területen belüli 25 km/h-ás sebességtúllépések, a lakott területen kívüli 30 km/h-ás sebességtúllépés illetve a 35 km/h-ás sebességtúllépések az autópályán bekerülnek a bünügyi nyilvántartásba és az abból készült kivonatban láthatóak lesznek egy ideig.

Visszaesés

Visszaesôk esetén a jogosítvány lényegesen hosszabb idôre lesz bevonva. Nagyobb sebességtúllépéseknél a jogosítvány határozatlan idôre lesz bevonva, valamint a vezetô pályaalkalmasságát is megvizsgálják.

Miért nem kapható frissítés a traffipaxok helyzetérôl Svájcban?

Miután lejárt a TomTom navigációs rendszerem elôfizetése a radarkamerák adataira, megújítottam újabb másfél évre. Meglepôdve tapasztaltam, hogy a frissítés Britanniától Ukrajnáig minden ország traffipaxait tartalmazza, kivéve Svájcot. Svájcban élve és élvezve a radarkamerák áldásait pont ez lett volna a lényeg 🙁

Svájci kollégáknál érdeklôdve az okokról arra jutottam, hogy törvényi szabályozás áll a jelenség hátterében.

Svájcban 2013. január 1. óta van érvényben az elsô Via sicura  intézkedéscsomag, amely megtiltja nyilvános figyelmeztetést a svájci utakon a traffipaxra (radarkamerára). Mindenkire büntetés vár, aki a törvénynek ellenszegül.

A svájci rádióadóknak már 2008 óta tilos figyelmeztetéseket adniuk, a szövetségi kormány szerint a figyelmeztetések csökkentenék a traffipaxok hatásosságát. A 2013-as intézkedéscsomag kiterjesztette a tilalmat minden csatornára, weboldalakra, SMS-küldô szolgáltatásokra és általában minden fizetôs szolgáltatásra, ami a radarkamerák helyzetérôl tájékoztat. A Facebookon és a Twitteren továbbra is léteznek ilyen szolgáltatások.

Egy fiatal svájci nôt 1000 frankra büntetett a bíróság egy Facebook poszt miatt, ami egy radarkamera helyzetérôl informált.

A zürich Kantonrendôrség szóvivôje szerint nyilvánosnak akkor tekinthetô a egy közlés, ha legalább 50 személyt elér.

 

Forrás

Hogyan kell érteni a svájci államot

Bizonyára sokaknak feltünt, hogy Svájc államszervezete nem hasonlít arra, amit Magyarországon megszoktunk. Akik éltek Németországban vagy Ausztriában, azok kicsit jobban érthetik, mit is értünk a Svájci Államszövetség alatt (Confoederatio Helvetica, Schweizerische Eidgenössenschaft).

Svájc 20 kantonból és 6 félkantonból áll. A kantonoknak saját parlamentje van és a szövetségi parlament felsôházába kantononként 2, félkantononként 1 képviselôt küldhetnek. A Svájci Államszövetség 1291 óta létezik valamilyen formában, a kantonok száma, területe, vallása és nyelve folyamatosan változott. Az utolsó változás Jura kanton kiválása volt Bernbôl 1979-ben.

Svájc szövetségi állam, azaz az államiság, az állami hatáskörök nem csak a központi kormányzatnál jelentkeznek, hanem a kantonoknál is, amelyek szintén korlátozott önállóságú államok. A kantonális hatáskörök sok esetben erôteljesebbek, mint amit a német nyelvû szomszédoknál tapasztalhatunk. A magyar önkormányzatisággal pedig össze sem hasonlíthatóak. A legtöbb ügyben, ami nem a külügyekkel, a közös pénzügyekkel, a vámokkal vagy a honvédelemmel függenek össze, megjelenik a kantonális hatáskör.

Ennek a kantonális szinten jelentkezô államiságnak a megjelenései a különbségek az adókulcsokban, a helyi szabályok és intézményrendszerek sajátosságai, az iskolarendszer sokszínûsége és még sorolhatnánk. Azok a jogterületek, amelyeket szövetségi törvények szabályoznak, azok már túlestek az egységesítésen. A hagyományos kantonális identitás azonban sokkal erôsebb Svájcban, mint ahogy azt Magyarországon gondoltuk volna.

Állampolgársági ügyekben a települési önkormányzatok is saját szabályokkal nehezíthetik a svájci útlevélre vágyók életét. A svájci állampolgárság azt jelenti, hogy valaki egy település és egy kanton polgára. Február 12-én lesz népszavazás a 3. generációs bevándorlók könnyített állampolgársághoz juttatásáról, itt is az egyik fô ellenérv, hogy a kezdeményezés elfogadásával a kantonok kezébôl fontos ellenôrzési jogköröket vennének ki a fôleg olasz bevándorlók esetében, akik Svájcban születtek, a szüleik közül is legalább az egyik svájci állampolgár és a nagyszülôk is letelepedtek Svájcban.

Tehát, ha valamilyen konkrét jogi ügyben tanácsot kérünk, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan melyik kantonról is van szó. Ahogy a szövetségi jogszabályok, úgy a kantonális jogszabályok is megismerhetôek az internetrôl. A rendszer azonban meglehetôsen bonyolult, ne hagyatkozzunk csak valakitôl hallott információkra vagy mende-mondákra! Tájékozódjunk!

Bár Svájc nem tagja az Európai Úniónak és a belátható közeli jövôben nem is lesz az, egyes úniós szabályok érvényesek államközi szerzôdések formájában Svájcra is. Az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadásával Svájc is alávetette magát emberi jogi ügyekben a strassburgi emberi jogi bíróságnak.

A gépjármûvek rendszámában szereplô kanton kódok az alábbi térképen is megtalálhatóak:

Statisztikai adatok a svájci magyarokról

A Szövetségi Migrációs Államtitkárság adatai szerint 2016 november 30-án 19654 magyarnak volt tartózkodási engedélye Svájcban. 9487 nô és 10167 férfi. Ennyien vagyunk Svájcban nagyjából egymásra utalva.

Nincs benne ebben a számban az a 149 magyar, akik 2016-ban megszerezték a svájci állampolgárságot.

A 19654 magyart tovább vizsgálhatjuk tartózkodási/letelepedési engedély szerint:

1114 személynek (413 nônek és 701 férfinek) van L-engedélye.

15723 személynek (7484 nônek és 8239 férfinek) van B-engedélye.

2817 személynek (1590 nônek és 1227 férfinek) van C-engedélye.

Rajtuk kívül van még 1962 magyar (881 nô, 1081 férfie), aki a nem állandó lakossághoz tartozik.

A térképre felrajzolva kantononként így néz ki:

Források:

Külföldiek száma

Munkaerôpiaci helyzet

Az eredeti kép forrása: www.mapsoftheworld.com

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Tartózkodási engedélyek Svájcban

Aki Svájcban dolgozik vagy három hónapnál tovább tartózkodik Svájcban, engedélyre van szüksége, amelyet a kantonális migrációs hatóságtól kaphat meg. Évente három hónapnál rövidebb munkavállalás esetén elég a bejelentkezés a települési önkormányzatnál.

Az engedélyek minden kantonban érvényesek, azaz, ha St. Gallen kanton bevándorlási hivatala kiállított egy B-engedélyt, azzal korlátozás nélkül költözhetünk Graubündentôl Genfig bárhova. Költözés után 14 napon belül be kell jelentkeznünk a településen, ahova költöztünk, ekkor az igazolvány második oldalát ki fogja cserélni a helyi hivatal. A kantonok szabályozzák, hogy milyen további igazolásokat kérnek, de nem lehet munkanélküli a költözô.

A cikk során a magyar állampolgárok számára releváns EU/EFTA engedélyeket vizsgáljuk. Az engedélyek kiadásakor egy külföldiek számára kiállított igazolványt kapunk (Ausländerausweis). Az igazolvány típusa megfelel az engedélynek (L, B, C, Ci, G).

Különbözô engedélyek léteznek, amelyeket az alábbiakban bemutatunk.

Rövid tartózkodási engedély

L-igazolvány (egy évnél rövidebb idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek számítanak rövid ideig Svájcban tartózkodónak, akik meghatározott idôre, általában egy évnél rövidebben, meghatározott tarózkodási céllal, tartózkodnak Svájcban, attól függetlenül, hogy végeznek-e keresôtevékenységet.

Az engedély érvényességi ideje megfelel a munkaszerzôdésének. Maximum 12 hónapra adható ki. Az L-engedély keresôtevékenység nélkül az EU/EFTA államokból érkezô álláskeresôknek lesz kiadva, azonban nem keletkeztet társadalombiztosítási igényeket.

Az L-engedély ugyanazokat a jogokat biztosítja a külföldinek, mint a B-engedély, a különbség csupán az érvényességi idôben van.

Tartózkodási engedély

B-igazolvány (meghatározott idôre szól)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Azok a külföldiek kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik egy meghatározott célból hosszab ideig Svájcban tartózkodnak, függetlenül attól, hogy keresô tevékenységet folytatnak-e.

A B-igazolvány maximum öt évre adható ki, ha a külföldi teljesíti a feltételeket. Az elsô hosszabításnál azonban egy évre korlátozható a lejárati idô, ha az érintett személy több, mint 12 hónapig akaratán kívül munkanélküli volt. Azok az EU/EFTA államokból érkezô személyek, akik nem folytatnak keresô  tevékenységet, akkor jogosultak egy B-engedélyre, ha elégséges anyagi eszközzel rendelkeznek valamint fel tudnak mutatni megfelelô beteg- és balesetbiztosítást.

Nem dolgozó családtagok valamint élettársak megkapják a B-engedélyt, az érvényességi idôt azonban a bevándorlási hivatal határozza meg, így az lehet öt évnél rövidebb is.

Letelepedési engedély

C-igazolvány (idôkorlát nélkül)

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Letelepedettnek azok a külföldiek számítanak, akik egy öt vagy tíz éves svájci tartózkodás után megkapták a letelepedési engedélyt. A tartózkodási jog korlátlan és nem köthetô feltételekhez. A Migrációs Államtitkárság rögzíti a dátumot, amikortól az illetékes kantonális hatóságok a letelepedési engedélyeket kiadhatják.

 EU/EFTA állampolgárok esetén a tartózkodási engedélyek kiadása a Külföldiekrôl szóló törvény rendelkezéseit követi, mivel az EU-val kötött szabad letelepedésrôl szóló egyezmény nem tartalmaz rendelkezést a tartózkodási engedélyekrôl. Az EU-17 állampolgárai (Ciprus és Málta kivételével) és az EFTA állampolgárai a letelepedési szerzôdések vagy kölcsönösségi alapon egy rendes és megszakítatlan öt éves tartózkodás után kapják meg a letelepedési engedélyt. Ciprus, Málta az EU-8 államok (köztük Magyarország), Románia, Bulgária és Horvátország esetén nincsenek ilyen megállapodások.

Tartózkodási engedély munkavállalással

Ci-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

A Ci-engedély a kormányközi szervezetek munkatársainak családtagjai és a külföldi képviseletek tagjai számára van meghatározva. A házastársak és a 25 év alatti gyermekek értendôk ide. Az engedélyek érvényességi ideje igazodik a dolgozó családtag engedélyéhez.

Ingázóknak szóló engedély

G-igazolvány

Forrás: Staatsekräteriat für Migration SEM

Ingázónak azokat az EU/EFTA állampolgárokat tekintik, akik tartózkodási engedéllyel rendelkeznek egy EU/EFTA államban és Svájcban dolgoznak alkalmazottként vagy vállalkozóként). Az ingázóknak hetente legalább egyszer vissza kell térniük a külföldi állandó lakcímükre.

Az EU-27/EFTA országokból származó ingázók élvezhetik a munkavállalási és földrajzi mobilitást. Számukra nem léteznek többé a határzónák. Bárhol lakhatnak az EU-27/EFTA országokban és dolgozhatnak Svájcban, csak az a feltétel, hogy hetente hazatérjenek a külföldi lakcímükre. A G-engedély öt évig érvényes, amennyiben van egy határozatlan vagy egy évnél hosszabb ideig érvényes munkaszerzôdés. Ha a munkaszerzôdés egy évnél rövidebb idôre, de három hónapnál hosszabb idôre lett megkötve, akkor a G-engedély érvényességi ideje az munkaszerzôdését követi. Három hónapnál rövidebb idôre a bejelentkezési eljárást kell követni.

A Bevándorlási Hivatal oldala

A tartózkodási engedélyek németül

 

 

 

 

Svájcba költöztem és maradnék

Ha Svájcba jövünk lakni és dolgozni, akkor ki fogja megmondani nekünk, hogy mikor mit kell tennünk, hogyan kell alkalmazkodnunk? A rossz hír az, hogy senki. De az érvényes szabályok ettôl még vonatkoznak ránk is, a törvény minden részletét be kell tartanunk. Ez Svájcban konkrétan azt jelenti, hogy a szövetségi és a kantonális jogszabályok is meghatározzák az életünket, valamint a település (Gemeinde) sajátosságai is, ahol élünk illetve be vagyunk jelentkezve.

A fent említett szabályok (törvények, rendeletek, jogszokások) megismerhetôk, de ehhez szükséges a helyi nyelv ismerete. Mindenkinek fontos megtanulni németül (franciául vagy olaszul), aki akár csak rövidebb távon is Svájcban akar élni. Nyelvismeret nélkül a munkakeresés és a munkavégzés is gyakorlatilag lehetetlen, illetve csak a személyes kvalifikációt messze alulmúló munkát tesz lehetôve. Egyikünk sem ezért tanult évekig, és nem ezért gyüjtöttünk szakmai tapasztalatokat. És akkor még csak a letelepedésrôl beszéltünk. Az integráció egy keményebb dió. Az állampolgárság megszerzésének pedig egyenesen elôfeltétele a helyi nyelv ismerete. A külföldiekrôl szóló szövetségi törvény a letelepülô külföldi kötelezettségévé teszi a helyi nyelv megtanulását.

Ezt annyira komolyan veszik, hogy itt letelepedô német ismerôsömnek (sic!) is számot kellett adnia Schwiitzerdütsch ismereteibôl egy elbeszélgetés keretében a annak a településnek a polgármesterével, ahol letelepedett.

Az interneten sok információ fellelhetô az együttélés szabályairól és a törvényekrôl, de ismét hangsúlyoznám, fôleg németül (franciául és olaszul).

Fordern und Fördern az integráció alapelve, követelni és támogatni. Svájc megköveteli az itt élô külfölditôl az integrációs elôfeszítéseket. Ebben segíti letelepedni szándékozót az Integrationsamt  integrációs kurzusokkal is (Niederschwellige Kurse).

Linkek:

A Szövetségi Integrációs Államtitkárság

A zürich integrációs hivatal

Információs lap a betelepülôknek németül, angolul, egyéb nyelveken.

A cikk tájékoztató jellegû, konkrét kérdéssel keresse meg irodánkat!

Svájci rendszámú autó kivonása a forgalomból

Ha véglegesen hazavisszük a svájci rendszámú autónkat, akkor Svájcban le kell jelenteni az illetékes kantonális közlekedési hatóságnál (Kantonales Verkersamt). A zürichi közlekedési hatóság formanyomtatványa itt található.

A vonatkozó magyar jogszabály a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet hatályos bekezdései:

(11) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedélyeket és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja, és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi.

(12) A Hivatal a más EGT-állam nyilvántartó hatóságát a külföldi forgalmi engedély bevonásáról a jármű magyarországi forgalomba helyezésétől számított két hónapon belül értesíti, ezt követően az állam nyilvántartó hatóságának kérésére, illetve viszonosság esetén a külföldi okmányokat, hatósági jelzéseket az azt kiadó hatósághoz továbbítja, egyéb esetekben a jogszabályban meghatározott őrzési időt követően megsemmisíti.

Hatósági bizonyítvány kiállítása magyar oklevélről és bizonyítványról

Sokunkat érint a magyar oklevelek és bizonyítványok elismertetése.

Az alábbi linken található az Oktatási Hivatal tájékoztatója a Magyarországon szerzett bizonyítványokról és oklevelekrôl szóló hatósági bizonyítványok kiállításáról.

Amennyiben valaki szeretné kint is elismertetni a bizonyítványát, végzettségét érdemes ezt a hatósági bizonyítványt kikérnie. Ez a hatósági bizonyítvány ad tájékoztatást, hogy hány évig tanultuk és milyen munkahelyek betöltésére jogosít fel az adott végzettség.

 

.