Ingázás-Grenzgänger

Elég gyakori téma az ingázás, elsősorban Németország-Svájc között. Hol fizet adót a munkavállaló, hol kell fizetnie egészségügyi hozzájárulást.

Ha a munkavállaló Németországban lakik és Svájcban dolgozik, akkor Svájcban 4,5% Quellensteuer fizetési kötelezettsége van, mint ingázó. Jövedelemadó fizetési kötelezettsége pedig Németországban keletkezik, mert ott van az életviteli központja a munkavállalónak. Németországban az első évben 3 havonta adóelőleg fizetésre kötelezett, majd év végen adóbevallást kell készíteni. A következő évi adókivetés és előleg fizetés – szintén 3 havonta – már az éves bevallás alapján készül. Ez az ún. Veranlagung (adókivetés). Természetesen a 4,5%  Quellensteuer levonható Németországban.

A következő fontos kérdés az egészségügyi hozzájárulás fizetése. A két ország között ingázó választhat egyszer az elején az  első ingázó munkaviszony kezdetekor, ettől utána nem lehet eltérni.  A választási lehetőség Németország, ahol jövedelem után számolják, vagy Svájc ahol nem jövedelem alapú, de van önrész. Kötelező biztosítás csak egy helyen fizethető. (kettős jogviszony tilalma)

Németország: Höchstbeitragsgrenze  € 4237,50/hó
Krankenverischerung (KV): 14,6% € 618,75/hó ehhez jön még hozzá
Pflegeversicherung (PV): 2,35%  € 99,58 (gyermekes) és 2,6% € 110,15 (gyermektelen)

Svájcban pedig a Franchise mely  CHF 300-2500 /év + 700 önrész

Ha valaki Németországban fizet egészségügyi hozzájárulást akkor a jövedelem nélküli családtagok automatikusan biztosítva vannak (feleség, gyermekek) De ennél a biztosításnál érdemes Svájcra  is kiterjedő opciókat keresni. Előre tisztázni, hogy mit takar a biztosítás, mielőtt még Svájcban kellemetlen meglepetés érne minket.

Ha a munkavállaló Svájcban köt biztosítást akkor nincs szükség kiegészítő biztosításra,  mert az S1 nyomtatvány kikérésével jogosultak vagyunk a teljes körű ellátásra Németországban is, de a családtagjainknak nincsenek biztosíva Németországban, hanem  az ő részükre külön kell kötni. (Családtagok biztosítása  KV+PV € 160-170 közé esik)

 

TB ellátás otthon – S1 nyomtatvány (E 106 )

Azt már minden külföldön munkát vállaló tudja, hogy 15 napon belül ki kell jelentkezni otthon az OEP-nél.

A cikkben a továbbiakban külföld alatt az EGT tagállamokat értjük (EU, Svájc, Liechtenstein, Norvégia és Izland).

A munkavállaló mindig abban a országban kell egészségügyi hozzájárulást fizessen, ahol munkát vállal. Magyarországon nem kell és nem is szabad Tb járulékot fizetni (kettős jogviszony tilalma). A munkavállaló teljes körű egészségügyi ellátásra is csak abban az országban jogosult, ahol biztosítva van (kivételek vannak, mint pl. ingázók).

Mit jelent ez a külföldön munkát vállalók számára, mire jogosultak Magyarországon?

Amennyiben külföldön vállalunk munkát és kijelentkeztünk a Tb-ből, akkor a TAJ kártyánk „ kék jelzést mutat vagyis külföldön biztosított személy, átmenetileg érvénytelen” A külföldön dolgozó magyar állampolgár csak az orvosilag szükséges (sürgősségi) ellátásokra jogosult, ezt az EU kártya költségére a külfödi biztosító fizeti. Ha a magyar állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakcíme, akkor kérheti a külföldi biztosítónál az S1 (régi nevén E 106) nyomtatvány kiállítását. A külföldi biztosítónál kiállított S1 nyomtatványt aztán a magyar OEP-hez kell elküldeni, ettől kezdve teljes körû egészségügyi ellátásra jogosultak vagyunk otthon.  Nagyon fontos megjegyezni, hogy a lakóhely fogalmát minden állam saját jogszabályai szerint értelmezi, így a lakóhely fogalma bizonyos tagállamokban a magyartól eltérő szabályozást mutat. Ez azt is jelentheti, hogy a biztosítónk nem fogja nekünk kiállítani az S1 nyomtatványt, mert az adott tagállamban letelepedettek vagyunk.

 Folyt köv.: Tervezett műtétek Magyarországon

Aufenthaltsbewilligung – külföldi rendszámú autó vezetése

Szabad-e egy Svájcban letelepedési engedéllyel rendelkező személynek magánszemélyként külföldi rendszámú autót vezetnie?

Többször volt már téma az Umzugsgut vagyis a személyes ingóságok behozatala és az autó használata Svájcban. A  költözés után hivatalosan 1 évig használhatjuk magyar/külföldi rendszámmal az autónkat, amelyet a vámon hivatalosan bejelentettünk. Utána vagy átíratjuk vagy pedig hazavisszük a gépjárművet.

Megjegyzem, hogy engedélyt adnak ki 2 évre is, de felhívják a figyelmet a rendszám cserére 12 hónap után. Külföldi céges autónkat is be tudjuk jelenteni mint Umzugsgut. (erről majd később bővebben)

Mi van a kölcsönzéssel? Leggyakoribb: családtagom kölcsönadta az autóját és van róla kölcsönadási papírom. El a kezekkel ettől! A svájci törvények értelmében a svájci állampolgárnak vagy egy Svájcban letelepedett személynek nem szabad olyan gépjárművet vezetnie, amit nem Svájcban helyeztek forgalomba. Egy esetben lehet, ha hivatalos autókölcsönzőtől bérelünk  külföldön autót, de itt is max. 8 napig lehet a gépjármű Svájcban. Ha a külföldön élő  barátaink jönnek hozzánk látogatóba, akkor az ő autójukat sem vezethetjük. Könnyen előfordulhat, hogy utána vámoltathatunk, mert úgy tekintenek rá, hogy most szeretnénk Svájcba behozni. De ez fordítva is előfordulhat: ha mi adjuk kölcsön a svájci rendszámú autónkat egy, az Unióban letelepedett  személynek, megtörténhet, hogy a határon levámolják az autót és csempészés miatt még bűntetést is szabnak ki rá, kölcsönadási szerződés ellenére. Az összeg a következőkből fog összeállni: vám+ÁFA és a büntető eljárás.

Személy életviteli központja
Gépjármű honossága
Ország ahol használnák a gépjárművet
Jogszabály
Svájc Svájc Svájc engedélyezett
Svájc Magyarország Svájc Nem engedélyezett kivétel költözés után max. 1 évig
Magyarország Svájc Svájc engedélyezett
Magyarország Magyarország Svájc/Külföd engedélyezet

Tehát a gépjármű abban az országban, ahol forgalomba helyezték bárki által vezethető, letelepedéstől függetlenül. A gépjárművet pedig akkor vezethetik külföldön, ha a gépjárművet vezető személy életviteli központja és a gépjármű honossága is megegyezik. A Németországban letelepedett barátunk a svájci autónkkal nem mehet át sem Németországba, sem Magyarországra.

Tehát a kölcsön gépjárművel  adó-, vámcsalást követünk el, ami egy kontrollnál igen drága lehet.

Temporär próbaidő, felmondás.

Az előző részben már foglalkoztunk a Temporär szerződéseivel (Rahmenvertrag, Einsatzvertrag), most a próbaidőt és felmondást nézzük át egy kicsit.

Az alkami munkánál is van próbaidő, mely 1-3 hónapban kerül meghatározásra. A próbaidő hossza függ a munkaszerződés hosszától, rövidebb idejű munkaszerződés esetén a próbaidő is rövidebb lehet, de 3 hónapnál hosszabb próbaidő törvényileg nem megengedett. A próbaidő pedig minden egyes újbóli más céghez való kiközvetítéssel  vagy ugyanannál a cégnél, de teljesen más beosztásba való helyezéssel újra kezdődik. Tehát nem törvénytelen, ha a cég minden egyes alkalommal próbaidőt alkalmaz. Ezt a svájci legfelsőbbírósági ítélet is megerősíti. (BGE 117 V 248 E.3) Logikusan, ha átgondoljuk minden munkahelyváltásnál általában próbaidőt szabnak meg, a próbaidő alatt  a munkaadó és a munkavállaló  is el tudja dönteni, hogy tudnak-e egymással dolgozni. Nincs ez másképpen az alkalmi munkaviszonynál sem. Tény viszont, hogy a legtöbb ember 3 havonta nem vált munkahelyet, ami az alkalmi munkánál akár 3 havonta sok ember számára realitás lehet. Egy újbóli próbaidő kihat a jogosultságokra, mint a felmondási idő vagy a betegállomány. A munkavállaló jóval sérülékenyebb, jóval kevesebb védelmet élvez. Próbaidő alatt, ha betegállományba megy a munkavállaló akár 2 munkanapos felmondással az utcán találhatja magát. Fontos még tudni a próbaidőről, hogy amennyiben a cég amelyhez kiközvetítették átveszi a munkavállalót, akkor is jogosult az átvevő cég újabb próbaidő kiszabására. A legfelsőbb bíróság ítélete alapján ez is újabb munkaszerződésnek számít, attól függetlenül, hogy már előtte alkalmi munkásként ott dolgozott a munkavállaló

Természetesen az ún. láncszerződések vagyis az egymás utáni határozott idejű szerződések ugyanannál a cégnél tilosak, azt úgy veszi a jog mintha egy munkaviszony lenne, tehát határozatlan idejű munkaszerződésnek, annak minden jogosultságával.

Nemcsak a láncszerződés nem megengedett, de a munkavállaló harmadik céghez történő tovább közvetítés is tilos.

Felmondási idő a határozatlan munkaszerződéseknél 1-3 hónapig 2 nap, 4-6 hónapig  7 nap, 6 hónap feletti munkaviszony esetén 1 hónap. Határozott 3 hónapos szerződéseknél 2 munkanap felmondási időt határoznak meg. Az azonnali hatályú felmondást egy Temporär/alkalmi  munkaközvetítő is csak törvényileg meghatározott feltételek esetén mondhatja ki, neki is be kell tartani a felmondási időket.

Folyt.köv: Temporär/alkalmi munka nyugdíj (BVG), betegállomány

Temporär/(időszakos/alkalmi munka) létesítése (Rahmenvertrag és Einsatzvertrag) Svájcban.

Temporär munkaviszony létesítése

Az AVV-ban felsorolt Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés) és a gelegentliche Überlassung (alkalmankénti átadás/kölcsönzés) esetén a munkavállaló alkalmazotti jogviszonyba kerül, annak minden előnyével. Sokkal problémásabb a Temporär (időszakos/alkalmi munka) szerződése, hiszen itt a munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb. Svájcban nincs az alkalmi munka hosszára  korlátozás a munkavállaló akár évekig is dolgozhat így.

A munkavállaló első körben egy ún. keretszerződést (Rahmenvertrag) köt a közvetítő irodával. Ebben a szerződésben határozza meg a közvetítő cég a legfontosabb általános feltételeit a munkaszerződésnek. (munkaidő, fizetés, próbaidő, felmondási idők , betegség esetén táppénz, átvétel esetén újbóli próbaidő kiszabása, ha visszautasít a munkavállaló egy munkát akkor nem köteles a közvetítő cég újat ajánlani, nincs foglalkoztatási kötelezettség a közvetítő cég részéről) A keretszerződés megkötése még nem jelent azonnali foglalkoztatást és a cégnek munkabér fizetési kötelezettsége sem keletkezik. A cég két szerződés között sem köteles fizetni, hiszen a munkavállalónak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége. Természetesen rendekezésre állás esetén jár fizetés, ez általában alacsonyabb mintha ténylegesen dolgozna a munkavállaló.

Ha a közvetítő cég a munkavállalót alkalmi munkára kiközvetíti akkor az adott munkára vonatkozó munkszerződést is kap a munkavállaló. (Einsatzvertrag) Ebben a szerződésben kell meghatározni az adott munkára vonatkozó legfontosabb feltételeket, ami sajnálatos módon elég sűrűn elmarad.(munkafeltételek, alkalmi munka hossza, munkahely adatai) A munkaszerződéseket írásba kell foglani. Természetesen a szerződés érvényességét nem befolyásolja a szóbeliség. Az írásos szerződés mindig a bizonyítás miatt szükséges.

Folyt. köv.: Temporär próbaidő, felmondás

 

 

Temporär, Leiharbeit, gelegentliche Überlassung elhatárolása egymástól Svájcban

Egyre több szó esik az időszakos/alkalmi munkáról és a munkaerő kölcsönzésről.

A törvény a munkaközvetítőkről (AVV Arbeitsvermittlungsverordnung Svájc ) különbséget tesz:

  1. Temporär (időszakos/alkalmi munka közvetítés)
  2. Leiharbeit (munkaerő kölcsönzés)
  3. gelegentlichen Überlassung. (alkalmankénti átadás/kölcsönzés)

A munkaerő kölcsönzés speciális hármas jogviszony. A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között munkaerő kölcsönzési szerződés a kölcsönbeadó és a munkavállaló pedig munkaszerződést köt egymással.

munkaero_kolcsonzes

 

Az 1. pontban meghatározott Temporär/alkalmi munka szerződés a munkavállalót mindig egy bizonyos alkalmi munkára veszi fel (Einsatz). Abban a pillanatban, hogy ez az alkalmi  munka megszűnik, a felmondás feltételei mellett megszűnhet a munkavállaló munkaviszonya is. A munkaadónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, de a munkavállaló is visszautasíthat munkát.

A 2. és a 3.  pontban  a munkáltató a munkavállalót  határozott vagy határozatlan időre alkalmazza. Míg az alkalmankénti átadás/kölcsönzés esetén a munkaadó a munkavállalót a saját céges keretein belüli foglalkoztatásra veszi fel és csak alkalmankénti kölcsönadásról van szó, tehát ebben az esetben munkavállaló a munkateljesítéssel a munkaadója által meghatározott telephelyen/székhelyen tartozik, addíg a munkaerő kölcsönzés estén a munkavállalót kifejezetten azzal céllal alkalmazzák, hogy más cégeknek kölcsönadják. Amíg az alkalmankénti átadás/kölcsönzés esetén a  munkaadó profittermelésének nem meghatározó jellege a munkaerő kölcsönzése, hanem első sorban a saját vállalkozás keretein belüli foglalkoztatás, addíg a munkaerő kölcsönzés esetén a munkaadó fő profittermelése a kölcsönadásból származik. Természetesen munkaerő kölcsönző cégek esetén sem  zárható ki a saját projekt, de nem ez a meghatározó. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló munkaszerződése, fizetése  kiközvetítéstől független, fizetés akkor is jár, ha a munkavállaló esetlegesen nincs kiközvetítve. A kockázat a munkáltatóé, hogy talál-e megfelelő munkát. Ami nagyon fontos a munkavállalónak nincs joga visszautasítani a munkát, amennyiben a munkáltató kiközvetíti, köteles a kölcsönbevevő cégnél munkába állnia. Természetesen a munkavállaló mindig élhet a törvényben lefektetett vagy a szerzôdésben rögzített felmondási jogával.

Folyt. köv: Temporär/alkalmi munka létesítése.

Svájcba költözéskor fontos tudnivalók. Umzugsgut

Külföldiek Svájcba költözésekor vámmentesen behozhatóak az országba meghatározott személyes ingóságok, amelyeket a letelepedô bejelent a vámhatóságnál. Svájcban ezeket a személyes holmikat Umzugsgutnak/Übersiedlungsgutnak hívják. Személyes holmi alá tartozik a személyi autó vagy a motorkerékpár is, mely 6 hónapja a bejelentő tulajdonában volt. Természetesen ezekre sem kell vámot fizetni.  A formanyomtatványt 2 példányban kell kitölteni.  A határon ezt a kitöltött nyomtatványt kell lepecsételteni. Egy példány a bejelentő tulajdonában marad. Ez a lepecsételt bejelentő lap kelleni fog az autó bejelentésekor. Az autót annak a kantonnak a Zollamtjánál kell bejelenteni, ahol a bejelentő lakik. Bejelentést érdemes minél gyorsabban elvégezni, hogy utána a határon ne legyen problémánk az autóval. Hivatalosan az autót  1 évig lehet használni Svájcban utána vagy hazaviszi vagy pedig svájci rendszámra vált a bejelentő. Tehát vám nincs, természetesen a svájci rendszámra váltásnak vannak költségei pl:  motormosás, MFK, rendszám, biztosítás. Hazaköltözés esetén sem kell a személyes ingóságokra vámot fizetni. Az alábbi linkeken elérhetô a Szövetségi Vámhatóság leírása.

Németül, franciáulolaszul és angolul.