24 órás ápolás munkajogi kérdései

Nagyon sok magyar ápoló dolgozik az EU valamelyik országában házi betegápolóként. (Hollandiából is egyre több megkeresés volt, mindenkinek írtunk vissza) Sajnos nagyon sok ápoló nincs tisztában a saját jogaival, a kötelezettségeit viszont napi szinten hallja a munkaadójától.  Az ápolók foglalkoztatása nem egy teljesen tiszta dolog, igencsak a szürke zónában mozog a legtöbb foglalkoztató cég.  Most nem azokról az ápolókról beszélek, akik ténylegesen feketén dolgoznak, mindent kockáztatnak és semmiféle védelmet nem élveznek, ők mégjobban ki vannak szolgáltatva a munkaadójuknak. Most azokról az ápolókról van szó akik hivatalosan dolgoznak kint, de a munkaadóik  semmiféle szabályt nem tartanak be. Szabályon a munkaidőre, szabadidőre, szabadságra és a betegszabadságra gondolok.

A 2003/88/EG rendelet világos útmutatást ad a munkaidőre, szabadidőre és a készenléti időre vonatkozóan. Mondani sem kell, hogy ez az EU összes országában kötelező érvényű. A munkaidő maximálisan 48 óra, de  a bizonyos szakmában a munkavállalók, munkaadók élhetnek Opt-out szabállyal és hosszabb munkaidőben is dolgozhatnak/dolgoztathatnak. Ez nem azt jelenti, hogy ezt nem kell kifizetni és a teljesített túlórákat szabadidőben megváltani. A rendelet szerint a szabadidőnek ugyanolyan hosszúnak kell lennie, mint a túlórával telt munkanapoknak. Ha az ápoló 2 hetet dolgozik megfeszített munkával, akkor 2 hét pihenőidőnek kell jönnie. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ápolónak 2 hetet szabadidő nélkül kellene dolgoznia.

A másik nagyon problematikus dolog a rendelkezésre állás. Biztos sokan emlékeznek arra, amikor a magyar orvosok bírósághoz fordultak az ügyeleti idők miatt, melyet nem akartak munkaidőnek venni. (Fizetni sem szerették volna) A bíróság kimondta, hogy az is tényleges munkaidőnek számít, akkor is, ha az ügyeletben vannak tevékenység nélküli időszakok. Rendelet elválasztja a munkaidő és szabadidő fogalmát. Ha a munkavállalónak jelenléti kötelezettsége van a munkahelyén és bármelyik pillanatban be kell avatkoznia, akkor bizony dolgozik. Ha dolgozunk, akkor fizetés is jár ezekre az órákra. Márpedig sem a házi betegápoló sem az orvos nem hagyhatja ott a munkahelyét – helyettes beállása nélkül – azzal, hogy most éppen teljes nyugalom van, a beteg úgyis alszik.

A német bíróság álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű, ha az ápolónak rendelkezésre kell állnia vagyis ügyeletben van akkor azt bizony fizetni is kell.  A fenti Uniós rendeletre való tekintettel, teljesen jogos ez az álláspont. A Németországi ápolásról már írtunk előtte egy kicsit hosszabb cikket.

Nézzük meg közelebbről az osztrák törvényt,  a HBeG, kimondja, hogy a gondozó max. 48 órát dolgozhat egy héten, de 2 hét alatt a maximális óraszám 128 óra lehet. (A törvény a 2 hetes ritmusban való váltást szabályozza) A 128 órában benne vannak ügyeleti időszakok órái is. A rendes munkaidő 2 hétre vetítve 96 óra, a rendelkezésre állásra pedig 32 óra marad. Rendelkezésre állás azt jelenti, hogy az ápolónak a betege közelében kell lennie és bármi probléma esetén azonnal be kell tudnia avatkozni. A rendelkezésre állás  nem szabadidő, hiszen az ápoló nem mehet el, tehát bért kell fizetni erre az időszakra is.

Hollandia is hasonlóan rendelkezik a munkaidőről (EU rendelet kötelező érvénye) Különböző ágazati kollektív szerződések szabályozzák a munkavállalók jogait és kötelezettségeit. (CAO) A maximális óraszám hetente 48 óra 16 hétre kivetítve. A törvény értelmében munkavállaló 60 óránál többet nem dolgozhat hetente.. A munkahelyen töltött ügyeleti idő is munkaidőnek számít, amit fizetni kell. Fontos megjegyezni, hogy a törvény a készenlét és az ügyelet között különbséget tesz, vagyis ha a munkavállalónak nem kell a munkahelyén lennie, csak akkor, ha behívják, akkor készenlétről, ha a rendelkezésre állás a munkahelyen történik akkor ügyeletről beszélünk. A készenlét esetén a Holland törvények értelmében csak akkor jár bér, ha tényleges munkavégzésre kerül a sor, az ügyelet viszont munkaidőnek számít és teljes bérfizetést von maga után. (A készenlétet és az ügyeletet a magyar törvények is szabályozzák)

Teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a 24 órás ápolásban lévő munkavállaló gyakorlatilag szabadidő nélkül dolgozik, még akkor is ha 2 heti váltásban van. Tudom, hogy a legtöbb munkaadó azzal érvel, hogy vannak tevékenység nélküli időszakok is és a beteg is alszik. Ez mind igaz, de ha az ápoló nem hagyhatja el a munkahelyét, ha fel kell kelnie éjjel a beteghez, ha jelentkezési, jelenléti kötelezettsége van akkor az nem szabadidő. Az bizony munkaidőnek számít.

A szabadidő az SZABADIDŐ, amely felett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. 

Nagyon fontos kérdés még a szabadság, betegszabadság is, erről egy következő cikkben beszélünk. Minden észrevételt szívesen veszünk a témában.

 

Munkanélküli segély Svájcban

Mindenkivel előfordulhat, hogy akaratán kívül munkanélkülivé válik. Nem mindegy, hogy szereztünk-e már jogosultságot a támogatásra.

Nézzük a fő szabályokat.

Ki jogosult munkanélküli segélyre? Aki az utolsó 2 év alatt legalább 12 hónapot dolgozott Svájcban vagy az EU valameyik  országban. Magyarország is az Eu tagja, ezt elég sokan elfelejtik.

Mennyi ideig vagyok jogosult segélyre? Ez több tényezőtől is függ nevezetesen: életkortól, kiskorú gyermektől és a ledolgozott hónapoktól. Az általános szabály, ha valaki 2 év alatt 12 hónapot ledolgozott és elmúlt 25 éves akkor 260 napig, ha 18 hónapot dolgozott akkor 400 napig jogosult segélyre. Ha valaki elmúlt 55 éves akkor 520 napig lehet jogosult munkanélküli segélyre, ha nincs még 25 éves és nincsen tartásra kötelezett gyermeke akkor 12 hónap ledolgozott munkaviszony után 200 napig folyósítanak munkanélküli segélyt.

Mennyi pénzt kaphatok? Általános szabály, ha a fizetés magasabb volt mint 3797 Fr. akkor a fizetés 70%, ha ennél alacsonyabb volt  a fizetés vagy, ha tartásra jogosult gyermekei vannak vagy  40% rokkantság esetén a fizetése 80%-ra vagyunk jogosultak.

Nagyon fontos szabály, hogy a külföldi polgárnak kell legyen érvényes tartózkodási engedélye, anélkül nem folyósítanak munkanélküli segélyt.

Azt ugye mondani sem kell, hogy a munkanélkülinek együttműködési kötelezettsége van a munkanélküli hivatallal (RAV). A konzultációkon kötelező megjelenés van, a második igazolatlan hiányzás után kijelentik a munkanélkülit és nem kap segélyt. Ugyanez vonatkozik a tanfolyamokon való részvételre is az igazolatlan távolmaradás szintén a kijelentést vonja maga után.

Ez a cikk általános tájékoztatásra szolgál.  Folytatás következik.

Berendezési és használati tárgyak elhasználódása a svájci bérleti jogban

Többségünk Svájcban bérlakásban lakik.  Sajnálatos módon előfordul, hogy valami elromlik, a padló megkarcolódik, a mosdókagylón repedés keletkezik. A leltár a kiköltözésnél alapos, a ceruza pedig, néha igen vastagon fog.

Mit kell kifizetni? Mennyit kell kifizetni? Hogyan számol a svájci bérleti jog? Milyen élettartammal számol a berendezési és használati tárgyak esetén a svájci jog? Ezek mind nagyon fontos kérdések és nem árt, ha tisztában vagyunk egy-két alapvető dologgal.

A bérleti jog kimondja, hogy a bérlőtől a normál használatból eredő kopásért nem kérhető kártérítés, ezt már a bérleti díjjal kifizette. Tehát, ha a képek helye látszik a kiköltözéskor a falon (nem a lyukak), akkor az a normál használatból ered. Bérlő azokért a károkért felel, melyek nem rendeltetésszerű használatból, gondatlanságból erednek, vagy ha túlhasználta a bérleményt.

Az, hogy a bérlőnek mennyit kell fizetnie a bérleményben okozott kárért, az a használati tárgyak élettartamától, amortizációjától függ.

Például, ha betörtük a fürdőszobában a műanyag tükrös szekrény üvegét, mely már 15 éve a lakásban van, a bérbeadó már nem kérhet érte kártérítést , mert ennek élettartama 10 év. Gyakorlatilag a bérleti díjjal kifizettük már.  Más a helyzet, ha a szekrény fémből van, mert ennek 25 év az élettartama, tehát 10 év még vissza van. Tehát, ha szekrény 1200 Frankba kerül, akkor 40% kártérítést kérhet, vagyis 480 Frankot a 10 év fennmaradó élettartamra.

A svájci bérleti jogban minden beépített berendezési, használati tárgynak meghatározott élettartama van. Ha kétségeink vannak ne írjuk alá az átvételi protokollt, mielőtt még kártérítésre is kötelezne az minket.

 

 

 

 

Jogosítvány cseréje Svájcban

A külföldön szerzett gépjárművezetői engedéllyel 12 hónapig lehet vezetni Svájcban. A 12 hónap eltelte után kötelező az idegen jogosítványt svájcira cserélni. (Führerausweis)

Mi kell a jogosítvány cseréhez?

Ha minden papírunk megvan, akkor vagy a Strassenverkehrsamton vagy pedig az Einwohnerkontrolle/Gemeinde leadhatjuk a papírunkat. Gemeindéba 20 Fr a papírok ellenőrzése.

A szemvizsgálatot a legtöbb optikusnál  is meg tudjuk csináltatni, melynek díja 10-15 Fr között mozog. Érdemes előzetesen az optikusnál érdeklődni, mert ezt a vizsgálatot nem mindenki végzi el.  A szemvizsgálat lelete 2 évig érvényes.

Ha lejárt a külföldi/magyar jogosítványom, akkor is ki tudom cseréltetni? Zürich Kantonban  az érvényességi idő lejárata után 1 évig még ki tudjuk cseréltetni a jogosítványt svájcira.  Aargauban viszont csak érvényes jogosítványt lehet cseréltetni. Ezt mindenki ellenőrizze, abban a kantonban ahol lakik.

Az egészségügyi kérdéseknél, ha valamilyen egészségügyi problémára igennel válaszoltunk, akkor csatolni kell a megfelelô orvosi leleteket. Ha ezek hiányoznak a kérvény beadásakor, a közlekedési hatóság hiánypótlásra szólíthatja fel a kérvényezôt. A zürichi hatóság mellékeli az orvosok listáját, akiktôl elfogadja a szakvéleményeket. A szakvélemények értékelése további költségeket generálhat, amelyet a közlekedési hatóság utólag kiszámláz.

 

 

Olcsó német nyelvtanfolyam Svájcban

Egyre sűrűbben kerül elő, hogy hol lehetne olcsón németül tanulni.

Svájc nem az olcsóságáról híres, de itt is vannak  elérhető árban német nyelvtanfolyamok. (Niederschwellige Deutschkurse)

Információ a német tanfolyamról Zürich Kantonban.

Caritas oldala a hetente induló igen kedvező árú tanfolyamokról. A tanfolyam 3 hónapos hetente 2X45 perc. Ára: 20.- Fr+ 25.- Fr a könyv. A résztvevő maximálisan 2 évig járhat ezekre a  tanfolyamokra és részvételi igazolást  is kap róla.

Ajánlat Winterthurban szerdánként egy laza kávézós, beszélgetős nyelvgyakorlás, mely alkalmanként 2.- Fr.  Ingyenes nyelvtanfolyam hetente egyszer kedden  9:30-tól 11 óráig.  Szerdai tanfolyam szemeszter díja: 80.- Fr.+ könyv (szerdánként csak nőknek) A tanfolyam díja részletekben is fizethető. A tanfolyamok helye: Kirchgemeindehaus Seen, Kanzeistrasse 37, 8405 Winterthur

Nyelvgyakorláshoz anyagokat a könyvtárból is kölcsönözhetünk, sőt havonta egyszer lehetőség van a könyvtárban a  nyelvgyakorlásra is.

Tehát semmi nem áll az utunkba, ha nyelvet szeretnénk tanulni.

 

Gutschein/ajándékutalvány meddig érvényes?

Karácsonykor sokan kapnak ajándékutalványt (Gutschein) ajándékba és bizony előfordul, hogy elfeledkezünk róla. Meddig érvényes a vásárlási utalvány?

Svájc: Az ajándékutalvány a követelés elévülési idejéig érvényes, mely minimálisan 5 év, de bizonyos esetekben 10 év. Tehát ennél rövidebb lejárati idő megadása nem érvényes.

Németország: Ajándékutalvány elévülési ideje 3 év. Bizonyos esetekben lehet rövidebb lejárati időt megadni, ha gazdasági okokra vezethető vissza. (pl. egy bizonyos kozmetikai kezelésre jogosító utalvány, mely jelentősen drágulhat a következő évre, bár kérdéses, hogy miért a vevő viselje a gazdasági rizikót) Ajándékutalvány mely fix összegre van kiállítva minimálisan 3 évig érvényes, ennél rövidebb idő törvénytelen.

Ausztria: Ajándékutalvány lejárati ideje 30 év az Ausztriai Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof/OGH) ítélete alapján. Rövid lejárati idő feltüntetése az ajándékutalványra érvénytelen.

 

Feketelistás cégek Ausztriában

A feketelistás cégek (Scheinunternehmen), melyek azért jönnek létre, hogy mind a munkavállalót, mind  a szociális- és adórendszert megkárosítsák.

A BMF-nek (Pénzügyminisztérium Ausztria) jogszabályi  kötelessége a feketelistás cégek nevét a honlapján közzétenni.

Amit tudni kell, ha egy cég feketelistára kerül nem tud új  munkavállalót bejelenteni, mert a társadalombiztosító nem engedi. A feketelistára került cégnél  dolgozó munkavállalónak pedig együttműködési kötelessége van a hatóságokkal, mert a saját biztosítási jogviszonyát veszélyezteti. Köteles tanúskodni és a hatóság kérdéseire a legjobb tudása szerint válaszolni.

Azok a vállalkozók akik egy ilyen feketelistás céggel kötnek alvállalkozói szerződést helytállási kötelességgel tartoznak. Mit jelent ez? A cégnek ki kell fizetni a feketlistás cég helyet a munkavállalók bérét és járulékait. (munkabér, biztosítás, személyi jövedelemadó, mind a munakvállalói, mind a munkaadói oldalon) Ausztriában volt ilyen eset, mikor a válallkozó  egy feketlistára került alvállalkozónak tovább adta a munkát és ki kellett fizetnie az alvállalkozó helyett a munkabért és a járulékokat.

A lista nyilvános és folyamatosan bővül, tehát a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott róla.

 

Németország, házi betegápolás

Nagyon sokan dolgoznak Németország területén betegápoló cégeknél a házi ápolásban.

Sokan nem tudják, hogy a betegápolásban 2. PflegeArbbV kötelező bruttó minimálbért ír elő.

Ezt a minimálbért minden betegápolásban dolgozónak meg kell kapnia. Amit még sokan nem tudnak, hogy 24 órás munka nincsen. A német munkajogi törvények alapján a heti maximális óraszám 48 óra. Ha valaki 24 órában dolgozik, akkor  bizony naponta 24 órára kell fizetést kapnia.

napi fizetés:

  • 24×9,75 = 234 € (Nyugat-Németország)
  • 24×9,00 = 216 € (Kelet-Németország)

A szabadidő pedig azt jelenti, hogy a dolgozónak sem jelenléti kötelezettsége, sem jelentkezési kötelezettsége nincsen.

Hiába hivatkozik arra a munkáltató, hogy senki nem dogozik 24 órát, ha a betegápolónak fel kell kelnie éjjel a beteghez, ha nem mehet el szabadon, akkor bizony készenlétben van és dolgozik vagyis a munkáltatónak erre az időszakra is bért kell fizetnie. Ez a bér az ápolásbban nem lehet alacsonyabb mint a kötelező minimálbér. Ezt a német bíróság ítéletében  is megerősítette, hogy a munkabér bizony a készenléti időre is jár.

Nem csak a fizetés illeti meg a dolgozót, hanem a fizetett szabadság (24 Werktag), betegszabadság (6 hét Entgeltfortzahlung) és a táppénz (Krankengeld) is. Betegség esetén bizony a munkáltatónak kötelessége 6 hétre a betegszabadásgot fizetni, utána pedig a biztosító fizeti a táppénzt tovább. A munkavállalónak természetesen kötelező jelentkezési kötelezettsége van az orvosnál és kért igazolásokat is be kell mutatnia a munkaadónál. Igen, ha hazamegyünk és otthon kezeltetjük magunkat akkor is jár minden juttatás. (Jelentkezési kötelezettség és igazolás küldése a munkáltatónak Németországba.) Munkaadó nem jelentheti ki a dolgozót a biztosítónál azzal, hogy hazament a munkavállaló. Ez törvénytelen.

Aki Németországban bejelentve dolgozik, mindenképpen érdeklődje meg az S1 igazolás kiadását a biztosítójánál, ha pedig beteg lesz, akkor jelentse a biztosítónál Németországban, hogy otthon kezeltetné magát, mert az életviteli központja Magyarországon van. A 6 hét betegszabadságot a munkáltató fizeti. A táppénzre való jogosultságot pedig a Tb otthon. Minden papírt, amit kérnek, el kell küldeni Németországba.

Műtétek, kezelések Magyarországon?!

Nagyon sokszor merül fel, hogy hogyan tudnánk magunkat Magyarországon egészségügyi intézményben kezeltetni, ha külföldön élünk.

Azt már tudjuk, hogy az S1 nyomtatványt nem minden tagállamban állítják ki a munkavállalónak.  A lakóhely fogalmát minden állam saját jogszabályai szerint értelmezi, így a lakóhely fogalma bizonyos tagállamokban a magyartól eltérő szabályozást mutat. Ez azt is jelentheti, hogy a biztosítónk nem fogja nekünk kiállítani az S1 nyomtatványt, mert az adott tagállamban letelepedettek vagyunk.

Az európai jog alapján mindenkinek joga  orvosi kezelést más Uniós tagállamban + Norvégia, Izland, Svájc, Liechtenstein területén igénybe venni.  Az európai jog alapján a kezeléseket ugyanolyan feltételek mellett vehetjük igénybe, mint a kezelést nyujtó országban élő polgárok. Milyen kezeléseket vehetünk igénybe? Csak azokat a kezeléseket tudjuk a biztosításunk terhére elvégeztetni, amiket letelepedés szerinti tagállamban is igénybe vehetnénk a biztosítónk számlájára.  Tehát szépészeti műtéteket más tagállamban sem fog fizetni nekünk a biztosító.

Ki fizeti ennek a költségét? Költségeket mindig annak az országnak a biztosítója állja, ahol a munkavállaló letelepedett. A biztosító a műtét/kezelés helye szerinti biztosítóval saját maga rendezi a számlát. A biztosító csak annyit fizet ki a kezelésre, amennyibe otthon kerül az adott kezelés. Mielőtt bármiféle műtétet vagy kezelést csináltatnák más országban első lépésként a biztosítónkat kell értesítenünk és engedélyt kérnünk a tervezett kezeléshez, műtéthez. Ha a biztosító megadja az engedélyt akkor kiállítja nekünk az S2 nyomtatványt. A másik tagállamban való kezelések feltétele, tehát ez a nyomtatvány, melyet a kezelést végző intézmény kérni fog a munkavállalótól.

S2 nyomtatványon a következő fontos adatok lesznek: hol melyik országban és pontosan melyik kórházban vagy orvosnál szeretné magát kezeltetni vagy műtétet végeztetni és meddig érvényes. . A nyomtatványt specifikusan állítják ki, adott  az ország és az  egészségügyi intézmény. Ha a munkavállaló máshol szeretné magát kezeltetni újból a biztosítójához kell fordulnia az engedélyért  az újabb S2 nyomtatványhoz.

Mivel Európai jogról beszélünk Magyarországon biztosított is igénybe vehet külföldi gyógykezeléseket, ha a magyar Tb ezt engedélyezi.