Munkaképtelenség, rokkantság?

Kicsit a svájci szociális jog egyik részéről a munkaképtelenségről.

Nem könnyű nekünk, akik teljesen másképpen szocializálódtunk azt elfogadni, hogy a munkaképtelenség még nem jelent azonnali rokkantságot. Nem leszünk azonnal ellátásra jogosultak a svájci szociális jog értelmében.

A svájci szociális jogban a munkaképtelenséget és azt a fogalmat, hogy keresőképtelen teljesen különválasztják.

Valaki lehet tehát munkaképtelen – orvosi szakvélemény alapján –  a saját szakmájában, de ez a szakvélemény csak és kizárólag a mostani szakmájára vonatkozik. A keresőképtelenség viszont egy gazdasági fogalom, csúnya fogalmakkal élve a mostani gazdasági/teljesítőképességi értékét határozza meg a munkavállalónak. A mostani gazdasági érték pedig a munkavállaló baleset/betegség utáni munkaerő piaci helyzetét adja meg. A munkavállaló nem „haszontalan”, hanem igenis más szakmában képes lehet még gazdaságilag értéket teremteni. Ha a munkavállaló elveszíti a jövedelemszerző képességét is, akkor beszélhetünk a svájci törvények értelmében rokkantságról. A jövedelemszerző képesség viszont nem orvosi, hanem gazdasági fogalom. Az orvosok írják le, hogy az adott baleset és betegség után milyen kezelések alá kellene a betegnek vetnie magát. Az orvos ad egy képet a munkavállaló kezelések utáni munkaerő piaci helyzetéről. A társadalombiztosítás pedig ez alapján meghatározza a munkavállaló teljesítőképességét a munkaerő piacon, hogy még mennyi a jövedelemszerző képessége.

A svájci szociális törvények értelmében csak egy előreláthatólag hosszadalmas vagy végleges jövedelemszerzésre képtelen állapot alapozza meg a rokkantsági nyugdíj lehetőségét. Ha valaki balesetet szenved, akkor természetesen elsődlegesen a felgyógyulás a cél, de arra ne számítsunk, hogy a biztosító nekünk életünk végéig járadékot fog fizetni. Az ellátásra jogosult személynek ugyanis kötelessége mindent megtenni a kárenyhítésére és itt most arra kell gondolni, hogy a biztosító járadék fizetésének a csökkentésére. A törvények világosan lefektetik, hogy az ellátásra jogosult személynek kötelessége újra orientálódni a munkaerő piacon, meg kell próbálnia az újbóli beilleszkedést. Sajnos ez sok esetben egy teljesen új szakma kitanulásával jár. A biztosító társaságok az ellátást nem egyik napról a másikra szüntetik meg, hanem egy 4-6 hónapos türelmi idő után. Ezen idő alatt a munkavállalónak kötelessége a megkísérelni az újrakezdést. Ezt természetesen nem egyedül kell megtegye, hanem joga van igénybe venni:

  • tanácsadást
  • átképzést
  • támogatást

Ha nem teszünk eleget a biztosító által megkövetelt feltételeknek, akkor bizony nagyon gyorsan ellátás nélkül maradunk, hiszen nem vagyunk jövedelemszerzésre képtelenek.

Forrás: Sozialversicherungsrecht 

Szabálytalan munkaerő-kölcsönzés

Munkaerő-kölcsönzés. Nagyon sokan dolgoznak különböző munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül külföldön. Elsősorban az ápolásra, házvezetésre gondolok. Itt most a klasszikus kölcsönzésről beszélek amikor a munkavállaló a cég alkalmazottja, tőlük kapja a fizetést, de nem a cég telephelyén dolgozik, hanem egy családhoz van kihelyezve. Tudni kell, hogy a munkaerő-kölcsönzés szigorúan szabályozott és engedélyhez kötött tevékenység. A határon átnyúló tevékenységet is be kell jelenteni, engedélyhez kötött és a cég akkor végezhet ilyen tevékenységet, ha otthon is folytat munkaerő-kölcsönzést. A legtöbb magyar munkaerő-kölcsönző Magyarországon egyáltalán nem végez ilyen tevékenységet, tehát nem is kaphat engedélyt Németországban, Ausztriában vagy Svájcban. Nagyon téves az a felfogás, hogy nem is kell ilyen engedély és minden teljesen legális. Abban a pillanatban, hogy az utasítási jog átkerül a kölcsönvevőhöz, tehát a családhoz már munkaerő-kölcsönzésről beszélünk. Akkor nem kellenének engedélyek, ha a családnak semmiféle utasítási, felügyeleti joga nem lenne a munkavállaló felett, hanem azt a kölcsönbeadó cég gyakorolná továbbra is, ami valljuk be lehetetlen. Hiszen abban a pillanatban, hogy a cég aláírta a szerződést a kölcsönbeadásról az utasítási jog is kikerül a kezéből. Gondoljunk bele, hogyan is tudná a cégünk meghatározni a napi tevékenységet, hogyan tudna minket bármire is utasítani, mikor nem is lát bele. Ha az utasítási, felügyeleti jog továbbra is a kölcsönbeadó cégnél maradna, teljes káosz lenne és senki nem alkalmazna így munkaerőt. Teljesen lehetetlen dolog, hogy a saját kereteim között egy idegen adjon utasítást vagyis a kölcsönbeadó mondja meg, mikor, ki és mit csinálhat.

Mielőtt elindulunk nézzünk utána a cégnek, aki kivinne minket dolgozni.  A büntetések összege nagyon magas és nem csak a céget büntetik. A cég vezetői ellen bizony büntetőeljárást is indítanak.

A következő cikk a vállalkozóként (színlelt önfoglalkoztatás) dolgozó ápolókról.

 

Elvált szülő vagyok

Ez a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:

72 § (5) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,

d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

Nagyon sok vita van az elvált szülők jogairól. A fenti törvénycikk az oktatási intézmény tájékoztatási kötelezettségét taglalja. Mivel a köznevelésről szóló törvény nem tesz különbséget a felügyeleti jogot gyakorló és nem gyakorló szülő között, emiatt teljesen hibás az a gyakorlat, hogy a felügyeleti jogot éppen nem gyakorló szülő semmiféle tájékoztatást nem kap az oktatási intézménytől. Erre a hibás gyakorlatra 2011-ben már az ombudsman is felhívta a figyelmet. A hvg cikk itt.

A Ptk is kimondja, hogy a felügyeleti jogot nem gyakorló szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (pl: pályaválasztás, külföldre költözés) döntési jogosultsággal rendelkezik. Ha a szülő nem kap az oktatási/nevelési intézménytől megfelelő tájékoztatást az nagyon megnehezíti a gyermekkel kapcsolatos lényeges döntések meghozatalát és ezzel az oktatási intézmény egy nagyon fontos jogától fosztja meg a felügyleti jogot éppen nem gakorló szülőt.

Magyarázom a munkahelyi bizonyítványom..

Munkahelyi igazolásról egy kicsit részletesebben. Munkahelyi igazolás  a munkakeresésénél egy nagyon fontos dolog. Gyakorlatilag e nélkül jelentősen romlanak az esélyeink a munkaerőpiacon.

Milyen igazolások léteznek?

  1. Schlusszeugnis, ahogy a neve is mutatja ezt a munkavállaló csak és kizárólag már a felmondás után az utolsó munkanapon fogja megkapni. Ilyen bizonyítvány máskor nem is állítanak ki. Ez a bizonyítvány minden releváns dolgot tartalmaz a munkaviszonyunkkal kapcsolatban. Meddig tartott a munkaviszonyunk a cégnél, milyen tevékenységi köröket végeztünk és milyen volt a munkavállaló viselkedése a munkahelyen.
  2. Zwischenzeugnis , ezt a munkavállaló bármikor kérheti, mindenféle magyarázkodás nélkül és a munkaadó köteles kiadni. A kötelezettségek ugyanazok mint a végbizonyítványnál. Különbség, hogy jelen időben íródik és a jelenlegi munkaviszonnyal kapcsolatban tartalmaz információkat.
  3. Arbeitsbestätigung,  melyet szintén bármikor kérhet a munkavállaló. Ez csak a munkaviszonyunk idejéről és a betöltött munkakörről ad információt. Munkavállaló teljesítményéről vagy viselkedéséről ez a munkahelyi igazolás semmiféle információt nem tartalmazhat.

Természetesen a munkahelyi igazolások kiadása és megfogalmazása nagyon sok konfliktus forrása. Fontos követelmény, hogy az igazolás objektíven, világosan fogalmazott legyen és az igazságot tartalmazza. Az igazolás segítse elő a munkavállaló jövőjét és ne annak akadálya legyen.

Legfontosabb adatok a munkahelyi igazolásban:

  1. Munkavállaló adatai, (név, születési idő, lakcím) munkaviszony hossza és betöltött pozíciója.
  2. Munkavállaló minden fontos tevékenysége a munkaviszonya alatt, előmenetele
  3. Munkaviszony alatti teljesítménye és viselkedése
  4. Munkavállaló minősítése és a felmondási indok

Dr. Kiss & Dr. Kovács tanácsadó iroda minden kérdésben szívesen áll rendelkezésre. Mi a jogban is otthon vagyunk.

Házi betegápolás Svájc

A téma nem véletlenül kerül elő, hiszen nagyon sok honfitársunk dolgozik a házi betegápolásban. Azt sem kell mondani, hogy a lakosság elöregedésével ez a probléma egyre inkább előtérbe fog kerülni.  Az ápolásra szoruló személyek száma nem csökkeni fog, hanem egyre inkább növekedni. Sajnálatos módon nem ritka a betegápolók kihasználása a túl hosszú munkaidők vagy éppen a szabadidő részleges vagy teljes hiánya. Sok esetben a betegápolók nem tudják/akarják megvédeni magukat, mert féltik a munkahelyüket – mely bármennyire rossz is – de jóval magasabb jövedelmet biztosít, mint otthon. A házi betegápolás foglalkoztatása többnyire a szürke zónában mozog.

Már több ország szabályozását is megnéztük, most nézzünk bele egy kicsit a svájci szabályozásba.

Svájcban a házi betegápolásban tevékenykedőkre ágazati kollektív munkaszerződés (NAV) vonatkozik.  Ez az ágazati szerződés szabályozza a munkaidőt, pihenőidőt, éjszakai munkavégzés tilalmát, egészségvédelmét, munkabért és a szabadságot is. Természtesen Svájcban ezek a szabályok is kanton függőek.

A törvényes minimálbér:

  • szakképzetlen munkaerő: 18,55 Fr/óra
  • szakképzetlen munkaerő, legalább 4 év gyakorlattal: 20,35 Fr/óra
  • szakképzett munkaerő svájci papírokkal: 22,40 Fr/óra

A háztartásban dolgozó munkavállalót megilleti a szabadság mely 4 vagy 5 hét, kantontól függően. Ha a munkavállaló nem tudja kivenni a szabadságot akkor kötelező azt megváltani.

Dr. Kiss & Dr. Kovács jogászai bármilyen további kérdésben szívesen állnak rendelkezésre.

 

 

“Rudu Dienst” 24 Stunden Pflege

Sehr viele ungelernte und gelernte Fachkräfte machen sich auf den Weg und arbeiten in Deutschland in der hauswirtschaftlichen Versorgung. Viele Arbeitnehmer wissen es nicht, dass das Gesetz (2. PflegeArbbV) einen Pflichtmindestlohn in der Pflege vorschreibt. Hierzu gehört natürlich gesagt zu werden, dass, dieser Lohn nur dann geltend gemacht werden kann, wenn der/die Pfleger/in wirklich pflegerische Tätigkeiten ausübt.
Die Stundenlöhne betragen zur Zeit: in den alten Bundesländern 10,20€ und in den neuen Bundesländern 9,50€ pro Arbeitsstunde.

Was bedeutet es? Alle, die in der Pflege tätig sind, müssen diesen Mindeststundenlohn bekommen.Es muss noch von vorneherein geklärt werden:es gibt keine 24 Stunden Arbeit. Die Arbeitszeitgesetze gelten auch in der Pflege und ja, auch in der Hauswirtschaft. Wenn man 24 Stunden arbeitet, dann muss man auch 24 Stunden bezahlt bekommen.

Viele Arbeitgeber sagen,dass der/die Pfleger/in in der Nacht sowieso schläft. Ja, das stimmt, aber die Verantwortung für die verpflegte Person trägt der/die Pfleger/in ob Tag oder Nacht…. Wenn man ihre Freizeit nicht selber einteilen kann, wenn man sich melden muss und die Wohnung nicht verlassen darf, dann kann wohl über keine Freizeit gesprochen werden. Der/die Pfleger/in ist dann wohl in Arbeitsbereitschaft. Die Arbeitsbereitschaft muss auch vergütet werden. Die Bereitschaftszeiten sind als Arbeitszeiten zu werten. Dieser Lohn darf nicht niedriger sein, als der gesetzliche Mindestlohn. Das Gericht hat im Jahr 2010 bei einem Fall so ein Urteil getroffen und hat einer Pflegerin eine Nachzahlung von 2000€ zugesprochen.

Viele Arbeitgeber nehmen es mit der Freizeit nicht ganz genau und viele Pflegeri/nnen können gar keine Freizeit haben. Neben der Betreuung haben sie noch Aufgaben in dem Haushalt. Es ist leider nicht selten, dass sie 2-6 Wochen ohne Freizeit durcharbeiten.

Es empfiehlt sich mit dem Arbeitgeber zu reden und Freizeit zu verlangen.

 

Főbérlő vagyok albérlőt keresek

Svájcban többségünk bérlakásban lakik. Élethelyzetünk bármikor változhat, emiatt előfordulhat, hogy a lakásunk egy részét vagy egészét ideiglenesen albérletbe adnánk. Fontos megemlíteni, hogy az egész lakást csak ideiglenesen adhatjuk albérletbe, tehát a bérleti szerződés határozott idejű lehet. A határozott idejű szerződés azt mutatja, hogy csak ideiglenesen szándékozok albérleti jogviszonyt létesíteni a bérleményemre.  Ha a lakásunk egy szobáját adjuk albérletbe, akkor az a kérdés, hogy főbérlőként használni szeretném-e még a bérleményemet nem merül fel, hiszen ott lakom én is.

Megtilthatják-e az albérletbe adást? Általános szabály szerint nem lehet megtiltani. Kívéve, ha nem vagyunk hajlandóak adatokat szolgáltatni a bérleti szerződésről. (ár, személy(ek), mennyi ideig, a lakás melyik részét, vagy egészét érinti)

Nagyon fontos, hogy írjunk bérleti szerződést. Fektessük le a pontosan, mikor és mennyit kell fizetnie a bérlőnknek. Figyeljünk a felmondási időkre is.

Ki felel a károkért vagy a nem fizetett bérleti díjért? Mivel a tulajdnos/házkezelő és a mi albérlőnk között nincs bérleti jogviszony, mindenért mi felelünk. Bérleti szerződést mi kötöttünk a tulajdonos/házkezelővel. A ki nem fizetett bérleti díj a mi veszteségünk, a lakásban keletkezett károkért pedig mi felelünk.

Ha albérleti szerződést akarunk kötni, legyen annak tárgya  a teljes lakásunk vagy egy szoba, tájékozódjunk, kérjünk segítséget szakembertől. Sok kellemetlen meglepetéstől kimélhetjük meg magunkat.

 

 

Irataink megőrzésének ideje Svájcban

Azt mindenki tudja, hogy a vállalkozókra szigorú iratmegőrzési szabályok vonatkoznak. Mi van a magánszemélyekkel? A  törvényben  nincs szabályozva, hogy a  magánszemélyeknek is iratmegőrzési kötelezettsége lenne.

Miért őrizzük meg mégis az iratainkat? Mit és mennyi ideig őrizzünk meg?

Ha bármi szerződésből eredő vitánk keletkezne vagy éppen az adóhatóságnál kell valamit bizonyítanunk, akkor sokat segít, ha minden papírunk megvan.

A számlákat az elévülési idő végéig(5 év) lehetőleg ne dobjuk ki, különben elég nehéz lehet jótállást, garanciális igényeket érvényesíteni.

Az orvosi-, bérleti díj, a különböző szakemberek számláinak megőrzési ideje 5 év. De ugyanez vonatkozik a biztosításunkra és a bérpapírjainkra is. A bérpapírjaink megőrzése egy későbbi munkanélküliségnél nagyon fontos lehet.  A pénztár kérni fogja tőlünk ezeket a papírokat.

A bankszámlakivonatainkat 10 évig kell megtartani.

Amit életünk végégig meg kell tartani a nyugdíj jogosultsághoz szükséges irataink, örökségről, az ajándékozásról szóló papírjaink vagy éppen a házasságkötéskori bankszámlakivonatunk. Fontos itt megjegyezni, hogy a munkahelyünktől kapott bizonyítványaink is kellhetnek egy későbbi munkahelyváltásnál. Ezeket is őrizzük meg.

 

Jótanácsok szerzôdéskötéshez

Van néhány fontos dolog, amit le kell írnunk. Sajnálatos módon nagyon sokszor találkozunk ezekkel a kérdésekkel. 
 
  1. Munkaszerződés, ha aláírunk egy szerződést az soha nem egy példányban készül, tehát kérjük el a mi példányunkat is. Határozott idejű szerződéseknél köteles a munkáltató kiadni a munkaszerződésünket. Nagyon sok embernél nincsenek munkaszerződések. Ha munkanélküli segélyt szeretnénk igényelni oda is kell.
  2. Ha nem kaptuk meg a munkabérünket, akkor ne írjuk alá, hogy megkaptuk. Hiába bizonygatja nekünk a főnökünk, hogy csak írjuk alá, ez nem jelent semmi. De, jelent valamit, hogy megkapta, aláírta. Lehet próbálkozni perelni.. Sajnálatosan ebbe is belefutottak a kollégák mostanában,  Magyarországra hazament embereknél.
  3. Ha nem értjük a szerződésünket, ha nem értünk egy papírt, akkor nem írjuk alá. Megmutatjuk, tanácsot kérünk.
  4. Üres papírra soha nem írjuk a nevünket, születési időnket. Gyakorlatilag utána azt írnak rá, amit akarnak. Igen, sajnos van ilyen is.

A listát bővítjük..

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó?

Bejöhet-e a lakásomba a bérbeadó, ha nem tartózkodom otthon? A svájci bérleti jog lehetőséget ad erre, ez azért nem jogosítja fel a bérbeadót arra, hogy rendszeresen ellenőrizze a bérlőt, hogy takarít vagy nem.

Mikor jöhet be a bérbadó a lakásba? Ha felújítást tervez, bérbeadás vagy az ingatlan eladása miatt a bérlő nem tagadhatja meg a belépést. A bérbeadó köteles legalább 24-48 órával előre jelezni a pontos időpontot. Ha nem megfelelő nekünk, jelezzük rögtön és lehetőleg mi ajánljunk fel egy újabb időpontot. Ha indokolatlanul nem engedjük be a bérbeadót a lakásba, akkor az esetleges károkozásért felelnünk kell. Ha az egész házban munkálatokat terveznek és pont a mi lakásunkba nem jutnak be, akkor bizony ne csodálkozzunk, ha kártérítésre köteleznek minket.  Ha a bérbeadó miattunk nem tudja kiadni a lakást, vagy eladni, mert nem működtünk vele együtt, kárpótlást követelhet.

Tehát, ha a lakásban munkálatokat kell végezni, akkor meg kell oldani a bérbeadónak és szakembereknek a bejutást. Bízzuk egy szomszédra vagy házmesterre a lakásunk kulcsát. Mindig gondoskodjunk arról, hogy a szakemberek, a lakást megtekintenő akaró következő bérlő,  vagy a leendő vevő belépést nyerjen.

Egyébként is, ha hosszabb időre elutazunk érdemes valakit megbízni, hogy figyeljen a lakásra és szükség esetén intézkedjen.

Olyan klauzula a bérleti szerződésben, hogy nekünk hosszabb elutazáskor kötlező leadni a kulcsot a házmesternél érvénytelen. Az sem érvényes, hogy a lakáshoz van kulcsa a házmesternek. Kivéve persze, ha mi bízzuk meg vele.